Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Polgár Tamás: Egy kaposvári levéltáros mindennapjai. Keszthelyi Ferenc munkanaplója 1951-ből
mú kinevezési okiratával, 1951. március 1-jei hatállyal a Somogy Megyei Ingatlanforgalmi Vállalat igazgatójává nevezte ki.11 A levéltár igazgatójának sürgősen pótolnia kellett az így „kiesett” létszámot. A Kaposvári Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályán 13 éve dolgozó Maries Istvánt sikerült a levéltárba átcsábítani. Kanyar a kinevezést intéző és a foglalkoztatást végző Levéltárak Országos Központja felé így indokolta választását: „Marics István a Városi Tanácsnál 13 év óta tölti be hivatali állását a legnagyobb megelégedésre. 4 évig dolgozott irattárban és a levéltári raktárkezelés iránti érzékét és pedántiriáját [sic!] személyes ellenőrzés alapján tapasztaltam a városi levéltár anyagának költöztetésével kapcsolatban. Mint munkásszármazású dolgozót és párttagot feltétlen érdemesnek tartom arra, hogy Horváth Imre lemondásával megüresedett raktárkezelői munkakörre ugyanolyan feltételek mellett kinevezést nyerjen."12 A LÓK március 1-jétől nevezte ki, Kaposvár város pedig március 15-től bocsátotta a levéltár rendelkezésére Maricsot.13 Kanyar mindent megtett egy új levéltári munkaerői státusz érdekében. 1950 végén valószínűleg már jelöltjével, Keszthelyi Ferenccel is mindent leegyeztetett, és mindenképpen szerette volna, ha minél előbb sor kerül kinevezésére. Az igazgató, kicsit zsarolva is a központot, a LÓK Személyzeti Osztályához 1951. január 12-én küldött levelében arra hivatkozva, hogy hamarosan 1 hónap gyakorlatra megy az Országos Levéltárba és nem hagyhatja itt az intézményt, kérte Keszthelyi Ferenc mielőbbi kinevezését. Kanyar attól is félt, hogy a Kaposvár Városi Tanácsnál állásban lévő Keszthelyit mégsem engedi el a város.14 Keszthelyi kinevezése végül is megtörtént, és 1951. január 22-én megkezdte levéltári szolgálatát.15 A mai kor levéltárosa elgondolkozik, hogy vajon akkor mit tudott ígérni egy levéltár-igazgató egy, a városnál dolgozó közszolgának, amivel át tudta csábítani a levéltárba. Magasabb fizetést? A levéltári iratokból az derül ki, hogy Kanyar több levelet is küldött a LÓK Költségvetési Osztályának dolgozói fizetésének rendezése érdekében. Keszthelyi illetménykiegészítést kapott, Maries korpótlékot. Nem tudjuk, mennyi lehetett akkoriban a városi és a levéltárosi fizetésük. Azt hiszem anyagiak terén a levéltár vezetője sokkal többet nem ígérhetett, talán azt - és erre később volt is példa -, hogy az iratselejtezésekből befolyó összegekből vagy a túlórapénzekből juttat számukra. A levéltár talán egy kiszámíthatóbb, nyugodtabb életpályát kínált. Mindkét ember értett az iratokhoz, szeretett is velük foglalkozni, és jó benyomást tettek a fiatal igazgatóra. A MUNKANAPLÓ SZERZŐJE: KESZTHELYI FERENC Keszthelyi Ferenc 1914. április 14-én született Batéban. Apja 48, anyja 36 éves volt születéskor. Földműves családból származott, batéi illetőségét a levéltári munka során is megtartotta: valószínűleg bejáró lehetett. Ha a kutatói szerencse nem szegődik segítségünkre, sokat nem is tudhattunk volna meg a levéltárba kerülése előtti életéről. Miután azonban nyugdíjazásának évében, 1969-ben Kanyar József igazgató „Kiváló dolgozó” kitüntetésre terjesztette fel munkatársát, és az indoklás néhány életrajzi ada11 12 13 14 15 SML SMLir. 549/1951. Uo. SML SMLir. 697/1951. SML SMLir. 139/1951. SML SMLir. 925/1951. ■ 341 ■