Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Tar Ferenc: Adalékok a zalai politikai elit történetéhez, 1945-1990

I

letett, hiszen itt a Demokrata Néppárt 56, a Magyar Kommunista Párt pedig 14%-ot ért el.9 A mandátumot szerzett képviselők aránya is ennek megfelelően alakult:

Független Kisgazda Párt

3 fő

Demokrata Néppárt

10 fő

Szociáldemokrata Párt

3 fő

Magyar Kommunista Párt

2 fő

Nemzeti Parasztpárt

2 fő

Magyar Radikális Párt

2 fő.

Ekkor tagja lett a magyar parlamentnek a helyi közéletben nagyon aktív kiváló szónok, és a helyi újságban sokat publikáló keszthelyi kommunista Gerencsér György,9 10 11 és ugyancsak képviselő lett a Demokrata Néppárt színeiben a jelentős társadalmi beágyazottsággal rendelkező - és a kommunisták által sokat bírált - Pócza Lajos is.11 1947. szeptember 12. és 14 között a Barankovics Párt (Demokra Néppárt) elnöksége összejövetelt tartott Hévízen, a Pócza villában.12

1948 után megszűnt a politikai pluralizmus, a többpártrendszert felváltotta az egy- párti kommunista diktatúra. Természetesen a zalai országgyűlési képviselők között előfordultak olyanok is, akik a megyében fontos párt- vagy tanácsi funkciót töltöttek be. Ilyen volt például Karvalits Ferenc, Kiss Károly, Török Lajos, Újvári Sándor és Varga Gyula.

Akadtak azonban olyan személyek is, akik párton kívüliként kerültek a parlamentbe. A Zala megyéből mandátumhoz jutott 8-10 képviselő közül általában két-három fő volt független. Érdemes kiemelni a pacsai állatorvost, Lukács Jánost, aki 4 cikluson, és a zalaszentgróti pedagógust, Nagy Pálnét, aki 3 cikluson keresztül volt képviselő.

A „függetlenek” száma a rendszerváltás idején emelkedett négy főre. A megyei pártbizottság első titkára - az évtizedeken át képviselői mandátummal rendelkező - Varga Gyula13 és a megyei tanács élén 1968-tól álló, diplomáciai szolgálatot vállaló Újvári Sándor mondott le. Helyettük két köztiszteletben álló személy, a zalaegerszegi orvos, Marx Gyula és a nagykanizsai nyelvész, Ördög Ferenc lett képviselő.

Talán nem érdektelen megvizsgálni, hogy a zalai képviselők közül kik rendelkeztek a leghosszabb ideig parlamenti mandátummal:

1. ) Varga Gyula (Magyar Szocialista Munkáspárt) 1963-től 1989-ig (6 ciklus) - 25 év

2. ) Kiss Károly (Magyar Demokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt) 1949-től

1967-ig (4 ciklus) - 18 év

3. ) Lukács János (párton kívüli) 1967-től 1985-ig (4 ciklus) - 18 év

4. ) Matécz János (Magyar Demokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt) 1949től 1963-ig (3 ciklus) - 14 év

5. ) Nagy Pálné (párton kívüli) 1971-től 1985-ig (3 ciklus) - 14 év

6. ) Csörgits József (Magyar Szocialista Munkáspárt) 1967-től 1980-ig (3 ciklus) - 13 év

9 Tar, 1988. 73-78. p.; Tar, 1992. 53-57. p.; Müller, 2000. 83. p.

10 Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszer к Pappné Веке Judit. Keszthely, 2010. (továbbiakban: KÉL) 144- p.

11 Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Kiss Gábor. Zalaegerszeg, 1997. 167. p.; KÉL 294-295. p.; Szántó Endre: Hévíz története. 2. köt. Szeged, 1980. 218. p.

12 Pócza Lajos: A Demokrata Néppárt története. Sydney, 1989. 75-82. p.

13 Kárpáti Sándor: Miért adtuk föl? Tanúvallomások a Kádár-korszakról. Bp., 1999.212-217. p.; Sorsfordító évek Zalában. Visszaemlékezések az 1945-1948-as évekre. Zalaegerszeg, 1985. 477-493. p.; Ma tíz teli tányér az öröm... (Magyar Hajnalka riportja Varga Gyulával.) = Zalai Hírlap, 1997. márc. 22. 6. p.

■ 329 ■