Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Czetz Balázs: A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet története, 1940-1948
az OSZF-hez kiegészítésért, így összesen 208.000 pengőt kapott földvásárlásra és a tanoncotthon létesítésére. A közjóléti szövetkezet a háziipar fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt. A vármegyei szociális gondozónő, Kun Metchtild szervezésében több szövő-fonó, gyékényfonó és kukoricacsuhé-feldolgozó tanfolyam indult.14 A közjóléti szövetkezet és az ONCSA tevékenységének jobb megismerésére a vármegye és a város közös előadássorozatot szervezett 1941 • október 23. és 25. között. Ezen ismertették a szervezet céljait és a már elvégzett feladatokat.15 Működésének kezdete óta a szövetkezet 1942-ben már a második teljes évet dolgozta végig. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptól 617.730 pengőt kapott ellátmányként. Ebből 275.000 pengőt házépítésre, míg 80.000 pengőt házhelyek vásárlására fordított, továbbá 10.000 pengőért egy gépkocsit szereztek be. A fennmaradó összeget állatjuttatásra, gazdasági felszerelésekre és dologi kiadásokra költötte. 1942- ben is többletjuttatásban részesült a szövetkezet, miután dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkár jóvoltából 220.000 pengős pótellátmányt kapott Pusztaszabolcs községben családi házak felépítésére, 85.000 pengőt pedig Vál községben, az úgynevezett Burgundiás gödörben lévő házak áttelepítésére, amely terület talajcsuszamlás miatt vált veszélyessé. Az év során csak a pusztaszabolcsi építkezés indult meg: 15 ház készült el, további 15 ház munkálatai pedig megkezdődtek. Ercsiben 11 ház, Előszálláson 20 ház, Martonvásáron 10 ház és szórványosan a vármegyében 10 ház épült fel 1942- ben.16 A Fejér Megyei Cukorgyár 70.000 pengős kölcsönének köszönhetően Ercsiben további 10 ház építését kezdték meg, és az összeg törlesztését az 1943-as költségvetésbe építették be. A szövetkezet Cece-Hardpusztán vásárolt nagyobb földingatlant, amelyet 39 család részére juttatott, egyenként 13.000 négyszögöl17 nagyságban. A legelőt, a rétet és erdőt közös használatra kapták a családok. A gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges szerszámokat, állatokat és vetőmagot is a közjóléti szövetkezet biztosította. 12 család részére, akik házzal nem rendelkeztek, és tervbe vették lakóházak felépítését is. Az OSZF külön ellátmányt biztosított a budapesti tanoncház tataroztatására, amely el is készült, továbbá felépíttették az akkor már kötelező óvóhelyet is. A belső berendezések cseréjére 4200 pengőt költöttek. A ház- és földjuttatások mellett az állatjuttatások voltak a legjelentősebbek. Az év folyamán tehenet kapott 25 család, lovat 10 család, kecskét pedig 20 család. A szövetkezet irodája is kibővült, így már öt helyiségben folyt a munka.18 1942-ben intenzív kampány vette kezdetét a selyemhernyó-tenyésztés elterjesztése érdekében. A leadás után járó összeg mellett a vállalkozás e formáját azzal igyekeztek vonzóvá tenni, hogy a legtöbbet teljesítő tenyésztők között 1000 pengő jutalmat terveztek kiosztani. A selyemre a háborús gazdálkodásnak volt szüksége, főleg ejtőernyők készültek belőle. A sajtóban a hazafiasság mellett a jó kereseti lehetőséget is hangsúlyozták.19 14 FML Alisp. Ein. ir. Jel., 1941. 69. p. 15 Előadássorozat a Nép és Családvédelmi Alap célkitűzéseiről. = Székesfehérvári Friss Újság, 1941. okt. 18.2. p. 16 ONCSA házakat ad át a vármegye a szegény, sokgyermekes családoknak. = FN, 1942. jún. 19. 3. p. 17 Területmérték: 1 bécsi négyszögöl = 3,5966 m2. Bogdán, 1990. 37., 407-408., 585. p. 18 FML Alisp. Ein. ir. Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1942. évről (továbbiakban: Jel., 1942.) Székesfehérvár, 1943. 51. p. 19 Magas jutalmat tűzött ki a város a selyemtenyésztők részére. = FN, 1942. máj. 5. 3. p. * 300 ■
