Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Szögi László: Somogy vármegye peregrinusai, 1265-1918

A KÜLFÖLDÖN TANULT TUDOMÁNYOK

A hallgatók szakválasztásáról biztosat inkább a 19. századtól kezdve tudunk mondani. Korábban a legtöbben bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytattak külföldön. A 9. számú táblázatokból kitűnik, hogy a 19. században a hallgatók Somogy vármegyéből 21 féle tudományszakot tanultak külföldön, amit kilenc nagyobb tudományterületre lehet felosztani.

helyezés

tanult tudományszakok

beiratkozok

[fó]

[%]

....1.

jogtudomány

109

18,19

2.

orvostudomány

108

18,03

3.

teológiai tanulmányok

78

13,02

4.

mérnöki tudományok

69

11,51

5.

bölcsészettudomány

53

8,84

6.

mezőgazdaságtan

33

5,50

7.

képzőművészet

28

4,67

8.

kereskedelmi, közgazdasági ismeretek

25

4,17

9.

katonai ismeretek

23

3,83

10.

zenei ismeretek

13

2,17

11.

gyógyszerészet

10

1,66

12.

állatorvosi ismeretek

10

1,66

13.

sebészet

10

1,66

14.

hadmérnöki ismeretek

7

1,16

15.

haditengerészeti tanulmányok

6

1,00

16.

természettudomány

5

0,83

17.

erdészet

5

0,83

18.

kameralisztikai ismeretek

2

0,33

19.

diplomáciai tanulmányok

1

0,16

20.

szülésznői tanulmányok

1

0,16

21.

nincs adat

____________3

0,50

összesen

599

100,00

9. táblázat

A Somogy vármegyei peregrinusok szakválasztása, 1801-1918

A tudományszakok közül a legtöbben (18%) jogi ismereteket tanultak külföldön Somogy vármegyéből. Ez kétségtelenül eltér az országos tendenciáktól, mert ott a jogtudomány csak a 4- helyen foglalta el a külföldön tanult szakok között, csaknem 5%-kal alacsonyabb aránnyal. A 2. helyre került orvostudomány képviselete itt magasabb, mint az ugyanezen a helyen álló országos arány esetén. A teológiai tanulmányok országosan az 1., itt a 3. helyet érték el, de az országosnál 3%-kal kisebb képviseleti aránnyal. A mérnöki tudományok országosan a 3., régiónkban a 4- helyre kerültek a választott szakok között, és képviseletük 2%-kal múlta alul az országos arányt. Miután a régió elsősorban agrárterület volt, ez a jelenség nem meglepő. Az 5. hely mind itt, mind pedig országosan a feljövőben lévő bölcsészeti tudományoké lett, amelyek tanulása határozottan növekedést mutatott a 19. század második felében. A következő,

■ 30»