Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Kövér György: Levelek Bécsből. Kring Miklós, 1932-1933. Forrásközlés és értelmezés

I

amelyek tehát közelebbi vizsgálatra érdemesek. Mindegyik levéltárban a határperek anyaga több évszázadról egy fasciculusban vagy fasciculus-sorozatban lévén egyesítve, szükségképpen egyszerre nagyobb időszakokkal kell foglalkoznom; így a birtok- és jobbágyviszonyok, a népesség tekintetében beállott változásokat, mint amelyek részletekbe menő kutatást igényelnének, eredeti tervem ellenére mindaddig nem igazán áll módomban figyelembe venni, amíg az események legfőbb vonalaira az anyagot össze nem gyűjtöttem.

A múlt héten Sopronban voltam, s egy délelőtt az index alapján igyekeztem megállapítani a megyei levéltárban, hogy az osztrák határral kapcsolatban milyen természetű és mennyi anyagot tartalmaz. A megyei közgyűlésben állandóan szőnyegen volt a határrevízió kérdése, s - amennyire az index alapján ezt meg lehet ítélni - volnának a gyűlési jegyzőkönyvekben és mellékleteikben olyan dolgok, amelyek a feldolgozásra feltétlenül érdemesek. (Pl. Az 1717-i határjáráskor felvett mappa.)

A tartományi levéltár egyik tisztviselője említette, hogy a határmenti kis városok (így Bruck, Hamburg) levéltárai is tartalmaznak egy és más figyelemreméltó iratot. A stájeroszági Landesregierungsarchivnak pedig több fasciculusra rúgó gyűjteménye van a határperekből. Angyal professzor úr egyszer megígérte, hogy az Intézet némi támogatást nyújt, hogy leutazhassak és kutathassak ott; pár nappal ezelőtt azonban azt mondta a professzor úr, hogy az Intézet pénzügyi nehézségei miatt erről többé szó sem lehet. Most Jánossy tanácsos úr megkísérli, hogy a Staatsarchiv útján Bécsbe hozassa a szükséges iratcsomókat.

Az elszakított Nyugatmagyarország osztrák irodalma még meglehetősen szegényes. Áttekintését igen megkönnyíti G. Fr. Litschauer szerkesztésében, kb. két héttel ezelőtt megjelent bibliográfia első kötete.31 A magyar irodalmat is felöleli, az osztrák nyomdához mért, tűrhető pontossággal.

Amikor Angyal professzor úr tudatta velem tagságom meghosszabbítását, némi reményt nyújtott arra, hogy januártól kezdve pár hónapra ismét kijöhetek. Egyúttal azt is megemlítette, hogy a nyári három hónap helyett ősszel is jöhetnék, s így a jövő évben ismét hosszabb időt tölthetnék egyfolytában itt. Sokáig gondolkoztam rajta, hogy mit tegyek, végül is jobbnak láttam a három hónapot inkább nyáron igénybe venni, mint ősszel; nem igen lehet tudni, hogy a labilis osztrák állapotok mellett néhány hónap múlva milyen fordulatot vesznek az események. Most meglehetősen belejöttem a munkába, s így valószínű, hogy annak a negyedévnek is jobban tudom hasznát venni jelenleg, mint egy hosszabb megszakítás után. Mivel azonban még nem volna késő a dolgon változtatni, nagyon kérem a Professzor Urat, hogy ha netalán helyesebbnek tetszenék tartani az ősszel (októberben) való kiutazást, méltóztassék azt nekem pár sorban megírni.

Levelemnek túlságos hosszúra nyúlásáért elnézést kérve s a Professzor Úr jóindulatát ismételten igen hálásan köszönve, maradok mély tisztelettel és igazi tanítványi hálával alázatos szolgája

Kring Miklós.32

31 A jelzett bibliográfia több részben folytatódott. Lásd: Litschauer, Gotfried Franz: Bibliographie zur Geschichte, Landes- und Volkskunde des Burgenlandes, 1800-1929. Wels, 1933/1935/1938. IX, 398 p. (Bibliographie zur Geschichte, Landes- und Volkskunde Österreichs. 6.) (Archiv für Bibliographie. Beiheft; 8.)

A bibliográfia első kötetének megjelenése után Kring úgy látta, hogy „... egyelőre aligha volna érdemes a Nyugatmagyarországra vonatkozó legújabb irodalomnak, külön cikk keretében való ismertetését megkísérelni.” MTA KIK MH Kring Miklós Mályusz Elemérnek. Bécs, 1933. június 28.

32 MTA KIK Kézirattár Ms 4525/630.

■ 273 ■