Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szögi László: Somogy vármegye peregrinusai, 1265-1918
korszak beiratkozok száma [fó] évi átlag 1601-1625 2 1626-1650 3 1651-1675 1 1676-1700 3 részösszeg 1601-1700 9 0,09 korszak beiratkozok száma [fő] évi átlag 1701-1725 4 1726-1750 3 1751-1775 23 1776-1800 18 részösszeg 1701-1800 48 0,48 korszak beiratkozok száma [fó] évi átlag 1801-1825 20 0,80 1826-1850 68 2,72 1851-1875 137 5,48 1876-1900 211 8,44 1901-1918 163 9,05 részösszeg 1801-1918 599 5,07 3. táblázat A Somogy vármegyei beiratkozok száma negyedszázadonként, 1526-1918 A fenti táblázat negyedszázadonkénti bontásban mutatja a régió újkori egyetemjárását, egészen az 1. világháború végéig. A török támadás és a reformáció következményei azonnal láthatók a táblázatból. A 15. század végi, 16. század eleji adatokhoz képest a peregrinusok száma a negyedére esett vissza, és a középkori maximumot a 19. század második negyedéig nem is tudta újra megközelíteni. A magyarázat nem nehéz, de több tényezőre vezethető' vissza. A vármegye egésze a török támadások útvonalába esett, és Szigetvár elfoglalása után a Somogy gyakorlatilag teljesen hódoltsági terület lett. A pusztítás olyan mértékű volt, hogy a népesség puszta fennmaradásáért küzdött, így nem lehetett szó az értelmiségi létre való felkészülésről. Nem csoda tehát, hogy a 16- 17. században gyakorlatilag nincs somogyi peregrináció, és még az ismert adatok esetében sem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy a diák valóban a vármegyéből jött, vagy csupán nevében viselte egykori somogyi eredetét. A 16. század legjelentősebb Somogy vármegyei születésű peregrinusa Mélius Juhász Péter, aki Horhiban született, és 1556 és 1558 között Wittenbergben tanult, ahol az ottani magyar coetus seniora is volt. A beiratkozásnál „Simigius”-nak jelezte magát. Somogybán a török kiűzés után rendkívül lassan indult a konszolidáció és lényegében a 18. században is nagyon alacsony szintet ért el csak el a külföldi egyetemjárás mértéke. A korszakban 10 főnél többen csak a Grazi és a Bécsi Egyetemen iratkoztak be, és ez eltért mindenféle országos tendenciától. A somogyi peregrináció még a 19. század elején is elmaradt a Mohács előtti maximumtól és csupán 3 évtized múltán, a reformkorban haladta meg azt. ■ 24 ■
