Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Récsei Balázs: Egyesületekkel egy bordély ellen. Marcali, 1924-1925

I

EGYESÜLETEKKEL EGY BORDÉLY ELLEN. MARCALI, 1924-1925

■ Récsei Balázs

„Az embernek nem lehet tapasztalata semmilyen erkölcsi világrendről, vagyis olyan világról, ahol erkölcsi rend lenne. Mégis létrehozta és fenntartja azokat a fogalmakat, mércéket, morális indulatokat, amelyek csak egy ilyen világban lennének lehetségesek avagy értelmesek. Még cselekszik is olykor e nem létező erkölcsi világrend polgáraként."1

A prostitúció történetének kutatásánál három terület együttes áttekintésére célszerű törekedni. Egyrészt megjelenésére, másrészt a róla való vélekedésekre, harmadrészt pedig a szabályozására és ellenőrzésére.1 2 3 Az alábbi dolgozat egy marcali bordélyháznyitási ügy kapcsán a vélemények ismertetésére és a szabályozás gyakorlati alkalmazására tér ki. Egy olyan bordélynak épült házzal kapcsolatos, amelynek megnyitása ellen magánemberek, egyesületek tiltakoztak, és nemzetgyűlési képviselő, sőt a veszprémi püspök is fellépett. Olyan esettanulmány vázlatát adom, amely a két világháború közötti korszak közigazgatási eljárásrendjébe, a civil kurázsi megnyilvánulásaiba és a bordély létjogosultságával kapcsolatos vélemények artikulálására fókuszál.

Magyarországon az úgynevezett polgári korban a prostitúciónak törvényi szintű, átfogó szabályozása nem létezett. A törvényhatóságok prostitúciós szabályrendeleteinek sorában Somogy 1882-ben kiadott statútuma az elsők egyikének számított.5 Ez is jórészt az akkor már budapesti helyi adaptációjaként látott napvilágot,4 majd ennek 1914-ben némileg módosított változata volt érvényben az 1924-ben és 1925- ben lejátszódott marcali bordélyügy idején is.

MARCALI KORÁBBI PROSTITÚCIÓS VISZONYAIRÓL A dualista korszakban, mint a legtöbb somogyi járási székhelyen, így Marcaliban is létezett bordély. Megnyitásának időpontja egyelőre ismeretlen. A Kossuth Lajos

1 Ancse! Éva: Ethosz és történelem. Bp., 1984- 5. p.

2 Renzo, Villa: A prostitúció mint történettudományi probléma. = Világtörténet, 1982. 1. sz. 123-124- p.

3 Szabályrendelet a bordélyházakról és a kéjelgési (prostitutio) ügyről. = Megyei Híradó, 1882. 29. sz. 1-2. p., 30. sz. 1. p. 3000 fő' feletti településen lehetett bordélyt működtetni, és Marcali ennek bőven megfelelt.

4 Récsei Balázs: A kéjelgésügy szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus első felében. In: Somogy megye múltjából, 1999. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 1999. 311-341. p. (Levéltári évkönyv; 30.) A témával foglalkozó további somogyi vonatkozású írások: Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében. In: Somogy megye múltjából, 2001. Szerk. Récsei Balázs. Kaposvár, 2001. 177-210. p. (Levéltári évkönyv; 32.); Uő: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945. In: Somogy megye múltjából, 2014. Szerk. Récsei Balázs. Kaposvár, 2014. 189-238. p. (Levéltári évkönyv; 43-44.)

■ 235 -