Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Csombor Erzsébet: Nincs új a nap alatt. Polgármester-választás Esztergomban az 1. világháború árnyékában
Valéria híd már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány- Nána vasútállomásig. Ez a terv azonban sosem valósult meg.”3 A kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság helyi igényeinek a kielégítésére szorítkozott. Szintén a helyi igényekhez igazodtak a létrejött pénzintézetek: 1844-töl az Esztergomi Takarékpénztár Rt., 1868-tól az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. és 1898-tól az Esztergom-vidéki Hitelbank Rt. Az elmaradott gazdasági szerkezetet tükrözte a város társadalmi rétegződése is. A lakosság jelentős része élt földművelésből, így számarányuk is kimagaslott az 1900. évi népszámlálás adatsorából. A második helyen az iparban foglalkoztatottak álltak, körükben még a századforduló után is meghatározó a céhes és kisipari tevékenység. Esztergom közigazgatási központ szerepének megfelelően sokan tartoztak a hivatalnoki réteghez. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, így az egyházi igazgatás, valamint a jelenlévő katonaság is nagyszámú alkalmazottat foglalkoztatott. Az iparosok, a közigazgatás vezetői, hivatalnokok, kereskedők képviselték a polgári jellegű értékrendet a városban. Ok, a jobb módú, nagyobb földterülettel rendelkező birtokosokkal együtt alakították a várospolitikát. A katolikus egyház nagyon fontos szerepet játszott a város életében, gyakran döntően befolyásolva a helyi és az országgyűlési választások eredményeit is.4 A város közigazgatását, az önkormányzat és a hivatal működését a községi törvények és rendeletek alapján megalkotott városi szervezési szabályrendelet határozta meg.5 Az 1886:22. te. előírásai alapján, Esztergom képviselő-testületében 79 választott és ugyanannyi virilis tag foglalhatott helyett. Az előírás szerint rendes közgyűlést minden második hónapban tartottak, rendkívüli ülést azonban szükség esetén bármikor összehívhattak. A polgármester a város első embereként az állami és közigazgatási rendeletek végrehajtásáért felelt, egyben ellátta a képviselő-testület, a tanács, az árvaszék és a vezetése alá rendelt szakbizottságok elnöki teendőit, miközben gyakorolta a közvetlen főfelügyeletet valamennyi tisztviselő működése felett, és bármely hivatalt bármikor megvizsgálhatott. Fegyelmi joghatósága alá tartozott a tisztviselő, kezelő- és segédszemélyzet minden tagja. Döntései ellen az alispánhoz, onnan a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni. A fegyelmi ügyekben és az állások betöltésénél a képviselő-testület titkos szavazással döntött, egyhangú vélemény esetén a választás felkiáltással is történhetett. A megválasztott tisztviselő esküt tett a testület előtt.6 Minden tisztviselőnek kötelessége volt a rábízott teendőket a fennálló törvények, szabályrendeletek és hivatalos utasítások értelmében legjobb tudása szerint, folytonos szorgalommal teljesíteni, és fölöttes tisztviselők utasításainak pontosan megfelelni, az ügyfelekkel illő komolysággal, de egyszersmind előzékenységgel érintkezni és minden oly tettől vagy mulasztástól gondosan óvakodni, ami által a köztisztviselői tekintély bármi részben is csorbát szenvedhetne. A tisztviselői állásokra, így a polgármesteri állás betöltésére is, a pályázatot az alispán tette közzé a vármegye hivatalos lapjában, valamint legalább egyszer a „Városok 1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest%E2%80%93Esztergom-vas%C3%BAtvonal 4 Bárdos István: Esztergom és Esztergom vármegye, 1919-1923. In: Esztergom Évlapjai, 2009. Szerk. Uó'. Esztergom, 2009. 163-185. p. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (továbbiakban: KEML) Esztergom város polgármesterének iratai. Vegyes polgármesteri iratok gyűjteménye. Szabályrendeletek, szabályrendeletekkel kapcsolatos iratok, 1881-1949. 6 Szövege: „Én N.N. esküszöm, hogy hivatabmmal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem úgy segéljen!” ■ 218 ■
