Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Gőzsy Zoltán: Molnár István a Somogy Megyei Levéltár egykori főlevéltárnoka, 1913-1949
adta be a pályázatot: . .olynemű értesítést kaptam, hogy az állásra Tisza ajánlott valakit.. ,”.n Valójában nem számolt azzal, hogy sikerrel járhat, ezért lélekben le is mondott a lehetőségről, és budapesti életét szervezte. A kinevezés váratlanul érte, és vacillált is az állás elfogadását illetően. Molnár számára valószínűleg nem volt egyszerű a váltás, és úgy tűnik, nem a legjobb kedvvel érkezett Somogyba.13 14 Szíve szerint Budapestet favorizálta volna, de anyagi és egzisztenciális megfontolásból Kaposvárt választotta: „... most egyszerre három fokkal nagyobb statusban kezdem meg hivatali működésemet, mint egy esetleges tanári állásban. Igaz, hogy a kinevezés a vármegye székhelyére, Kaposvárra, tehát vidékre szól, mégis ejtem Pestet, mert existentiámról van szó, mert éveimmel most elnyert állásomnak megfelelő' anyagi ellenérték híján tovább nem játszhatom.”15 Ismerősei szinte kivétel nélkül azt remélték, hogy Molnár hamarosan visszakerül Budapestre. Ez azonban nem így történt, és élete végéig Kaposváron, illetve a somogyi levéltárnál maradt. „Vidéki életét” nem élte kevésbé teljesen és tartalmasán, mint azt Budapesten tette volna. Az 1913. év azért is cezúra volt életében, mert elvesztette édesanyját, akihez nagyon kötődött. 1913 után azonnal bekapcsolódott a város kulturális és társadalmi életébe. Még 1913 szeptemberében belépett a Kaposvári Nemzeti Kaszinó-Egyesületbe, Stecz László, Kaposvár rendőr főkapitányának ajánlásával.16 1914-től a Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete is felvette tagjai sorába, 1920-től az egyesület alelnöki tisztet is betöltötte. Rendszeresen fellépett a különböző koncerteken, jótékonysági rendezvényeken. Amellett, hogy zongorán kísért énekes produkciókat, játszott egyesület vonósnégyesében, és a Szent Imre-templom orgonistája volt. 1916-ban kötött házasságot a Szigethy-Gyula család leszármazottjával, a kaposvári születésű Kisjókai Takács Ilonával.17 1918. szeptember 17-én Kaposváron születetett meg első gyermekük, Miklós Imre, akit két lány követett: 1922. február 18-án Mária Erzsébet, 1923. január 29-én pedig Ilona. Iskoláztatásukra nagy súlyt helyeztek a szülők. Molnárék az 1930-as években kiépült új balaton-parti üdülőtelepen, Fonyódlige- ten vettek parcellát,18 majd később ezt eladva, Balatonfenyvesen vásároltak nyaralót. Molnár Fenyvesen is tagja lett a helyi kulturális egyesületnek. 13 SMLMIlev., 1911. 14 Édesanyja levelében olvashatjuk: ......kissé furcsán eshet bele találni Magadat édes Kincsem az új helyzetedbe- de mint írod hogy belenyugodsz - hogy ennek így kell lenni!" SML MIlev. Levelek édesanyjától, 1913. 15 SMLMIlev., 1911. 16 Stecz Lászlóról lásd bővebben: Berta Gyula: Kaposvár rendőrségének története. Kaposvár, 2001. ЮЗ- 121. p.; Andrássy Antal: A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig. In: Somogy megye múltjából, 1988. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1988. 269-288. p. (Levéltári évkönyv; 19.); Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör. Bev. és a jegyz. írta Csóti Csaba. In: Somogy megye múltjából, 2010. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2010. 111., 113. p. (Levéltári évkönyv; 40.); Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus második felében. In: Somogy megye múltjából, 2001. Szerk. Récsei Balázs. Kaposvár, 2001. 180-195. p. (Levéltári évkönyv; 32.) 17 Takács Ilona anyja az 1876. június 20-án született Szigethy-Gyula Irén, míg nagyapja, az 1840. március 10-én született Szigethy-Gyula János volt. Takács Ilona születési bejegyzése - bár annak pontos időpontját ismerjük - nincs meg az anyakönyvben. 18 Vonyó Anita: Adalékok a fonyódligeti Villatelep létrejöttéhez és a partvédelmi munkálatok megindulásához, 1930-1940. In: Somogy megye múltjából, 2011. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2011. 89., 97. p. (Levéltári évkönyv; 4L) ■ 213-
