Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szakály Sándor: A 2. világháború egyetlen, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét kiérdemelt magyar katonája, vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy
sá történt felavatását követően 2 esztendővel, 1913. november 1-jével hadnaggyá nevezte ki az uralkodó az időközben az ezrede Raguzában (ma: Dubrovnik, Horvátország) állomásozó, kikülönített zászlóaljánál szolgáló Oszlányi Kornélt. A háború kitörésekor ezredével a szerb frontra irányították, ahol 1914. november 9-én Zapoljénál súlyosan megsebesült, és egy időre le is bénult. Felgyógyulását követően ismét az arcvonalba került. Mindösszesen 42 hónapot töltött az első vonalakban és 10 hónapot a mögöttes országrészben. Világháborús szolgálatait 1919 után a legmagasabbra - „kimagasló”, (6) - értékelték. A háború idején, 1915. május 1-jével főhadnagyi kinevezést kapott és az orosz harctéren nyújtott kimagasló katonai teljesítményéért később az „Arany Vitézségi Erem tisztek számára” kitüntetésben részesült. 1917-ben egy ideig a császári és királyi 52. gyalogezred pótalakulatánál szolgált, Kiskunhalason, mint kiképzőtiszt, majd ismét a harctérre vezényelték. 1918 márciusa és májusa között a Belgrádban (ma: Beograd, Szerbia) megszervezett vezérkari tanfolyam hallgatója volt, amelyet azonban betegsége - a harctéren szerzett tuberkulózis - miatt nem tudott befejezni. A háborús összeomlást - amely katonáival együtt az olasz fronton érte - követően rendezetten, a fegyelem fenntartása mellett visszatért csapattestével az országba. Az újonnan létrejött magyar állam - 1918. november 16-tól Magyar Népköztársaság - haderejében vállalt szolgálatot, majd a Magyarországi Tanácsköztársaság fennállásának időszakában is - eddigi ismereteink szerint - katonai szolgálatot teljesített, a volt csapatteste pótalakulatánál, Szekszárdon. 1919. április 26-án felségül vette a Kiskunhalason 1899. május 15-én született Farkas Ilonát, akitől két leánygyermeke született.4 Jelenleg nem ismeretes még pontosan, hogy mikor lépett be a Nemzeti Hadseregbe, ahol 1921. szeptember 1-jével századosi kinevezést nyert - mely rangját 1931-ben 1920. szeptember 1-jére helyesbítették -, és 1923. június 6-ig a magyar királyi 5. honvéd gyalogezredben szolgált.5 1923. június 6. és 1927. szeptember 1. között a Ludovika Akadémia oktatótisztje és a Gyalogsági Gyakorlati Szabályzat tanára volt. 1927. szeptember 1-től 1930. július 1-jéig a magyar királyi 1. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot, majd onnan az Országos Vitézi Szék Főszéktartóságához került, ahol a Nemzetvédelmi Osztályt vezette. 1931. május 1-jével, 45. rangszámmal nevezte ki az államfő - vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó - őrnaggyá a világháborúban igen magas kitüntetésekkel elismert főtisztet, akinek az orosz harctéren 1917. július 7-én mutatott kimagasló haditettéért - amelyre korábban már utalás történt - a Mária Terézia Katonai Rend káptalana 1931 decemberében odaítélte az „Arany Vitézségi Erem tisztek számára” kitüntetést. Oszlányi 1936. augusztus 1-jéig szolgált az Országos Vitézi Széknél, amikor is kinevezték a magyar királyi „Balogh Adám” 4- honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnokává. 4 HL OKir., HL Honvédelmi Minisztérium, 1940. Elnöki osztály, I. tétel, 42.161.; 1941. Elnöki osztály, I. tétel, 4822.; 1941. Elnöki osztály, 1. tétel, 21.336. Felesége, Farkas Ilona (Kiskunhalas, 1899. május 15.-Székesfehérvár, 1973. június 8.), lányai Oszlányi Ilona (Kiskunhalas, 1920. február 15.-?) és Oszlányi Mária (Budapest, 1925. május 15.-?). 5 HL Tiszti anyakönyvi lapok, 1893. 1896. sz. (Oszlányi Kornél). Itt és a továbbiakban ez alapján, illetve a családtagjai által eredeti okmányok alapján kitöltött kérdőívben - tulajdonomban - foglaltaknak megfelelően vázolom fel az életutat. ■ 206 ■
