Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Márfi Attila: Széljegyzetek Vasváry Ferenc pécsi jogászprofesszor "Naplóm". A szentháromság nevében!" című kötetéhez
az alábbi fontos műveket jelentette meg: „A magyar közigazgatás központi alapszervei” 1902-ben, a „Bevezetés a magyar közigazgatási jogtudományba” 1906-ban, „A magyar közigazgatási perrendtartás vezérfonala” pedig 1907-ben látott napvilágot.4 1943-ig tartó hivatali működése során 1927-tó'l 1928-ig a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektori teendőit is ellátta, de számos fontos szakmai és közéleti szerepet is vállalt aktív működése során. 1952. január 7-én halt meg Pécsett, életének 80. életévében. Terjedelmes kéziratai és feljegyzései közül kiemelkednek naplójegyzetei, amelynek elsó' része a Pécsi Tudományegyetem Alapítvány támogatásával 2013-ban jelent meg Pécsett. A NAPLÓRÓL Vasváry Ferenc feljegyzéseiben elsősorban a közvetlen családja, hivatása, hitélete és természetesen a város korabeli mindennapjai elevenednek meg. Hangsúlyozandó, hogy korántsem esszészerű, átfogó, vagy érzelmi megközelítéssel és szubjektivitással átélt írások ezek, ám egy egészen más megközelítést és értékrendet ismerhetünk meg e legapróbb részletekre is kiterjedő' adatszerű írások segítségével. Talán nem érdektelen, mieló'tt ennek a naplónak fó'bb sajátosságait felvázolnánk, ha az egykori tanítvány, Arató Jenő „Életem” című naplójegyzeteiből idézzük fel a nagyhírű professzorról írt, nyilván szubjektív sorait: „Satnya, vékony alakján csak úgy lóg a rossz, gyűrött ruha, szakállas, pápaszemes arcából két ijedt szem tekint a világba. Hirtelen beszéde, kalimpáló gesztusai mosolyt keltenek. Van lényében valami komikusán professions. De nem közönséges ember, csodálatos memóriával rendelkezik, elméje rengeteg adatott halmoz fel a tudományok minden ágából. Valósággal polihisztornak lehet mondani, beszél jóformán minden európai nyelven. Túlságosan sokat bíbelődik a részletekkel, adatokkal ahhoz, hogy valami összefüggő nagy művet tudjon alkotni. Egyetlen könyve jelenik meg, egy közigazgatási jog. Egyébként élete felaprózódik akadémiai előadásai, különböző társadalmi egyesületekben kifejtett tevékenysége és elsőrangúan karban tartott szép szkókói szőlője között. Agglegény, régi pécsi „tüke” család sarja, ezért a városban nagy a tekintélye; tagja a törvényhatósági bizottságnak és ünnepélyes alkalmakkor mindig ő mondja az ünnepi beszédet, egy nagy elmének gondolatokban gazdag megnyilvánulásai ezek a beszédek.5 E sorokból néhány gondolat és megközelítés - az akkurátus pontosság, a háttérbe húzódás, a kivételes szellemi képességek - jól jellemzik azt az embert, aki szintén hosszú évtizedekig vállalta, hogy írásaival korának, és városának egyik krónikása lesz. E jegyzetek jóformán kerülik az egyéni érzelmeket, és hűvös tárgyilagossággal jegyzik le az általa fontosnak vélt eseményeket, főleg azok adatait. Ugyanakkor nem rugaszkodnánk el a valóságtól, ha a naplójegyzetek egy részét adattárnak minősítenénk. A „Naplóm a Szentháromság nevében” kezdetű naplójegyzeteket Vasváry kissé rendhagyó módon a naplóíró vallásosságáról, hitéletéről is tanúskodva Ádám és Éva megteremtésétől kezdte a bejegyzéseket, jelezve minden teremtett lény összetartozását és közös eredetét. Ezt követően rövid, a családjára vonatkozó adatokat is közöl 1507-től, családja 17. században Magyarországra telepedéséról és a közvetlen felmenők születési és halálozási adataival folytatja, majd Vasváry (Traiber) Ferenc 1872. november 21-én történt születésétől a „Gyermekkorom” bejegyzés alatt 1886-ig testvérei születéséről, hitéletéről és iskolai előmeneteléről olvashatók rövid bejegyzések. 4 PL, 2010. 379. p. 5 Máifi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenó visszaemlékezései, 1909-1914- 2. rész. = Pécsi Szemle, 2008. 2. sz. [nyár] 65. p. ■ 194 ■
