Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tyekvicska Árpád: Előszó
írások sora. íme az összegzés: hat önálló kötet, öt idegennyelvű - három német, két hor- vát - tanulmány, közel 60 magyarnyelvű értekezés és forrásközlés, továbbá több mint 80 ismeretterjesztő' írás, újságcikk, recenzió, ismertetés, nekrológ, eló'szó. Mindehhez járulnak a szerkesztések, az a csaknem 40 kötet, amely az ő szerető' gondozásában jelent meg. A teljesítmény imponáló, önmagában is kitölthetne egy életet. Bősze Sándor azonban mindenekelőtt gyakorló levéltáros volt, igazgatóként is. Munkásságáról az a többezer akta mondhatna el talán a legtöbbet, amelynek közvetlenül vagy közvetve ő intézett. No, meg az a 4000 folyóméter levéltári irat, amellyel a levéltár állománya az ő hivatali ideje alatt gyarapodott. A jövő történészei majd ezekből olvashatják ki az ezerféle témát, ügyet felölelő vezetői munkásságát, a szolgálatot, a küzdelmeket és a győzelmeket egyaránt. Nagy szerelmét az a kutatás jelentette, amelyet ő és munkatársai végeztek Horvátországban, vissza-visszatérve a rijekai levéltár falai közé, párját ritkító módon buzgólkodva a külföldön őrzött, magyar vonatkozású kulturális javak közkinccsé tételén. A munka fontos összegzése 2011-ben jelent meg az 6' szerkesztésében, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 címmel, bilingvis kiadásban, magyar és horvát nyelven. Sándor valóságos intézménnyé vált Horvátországban. О jelentette a kapcsot a két ország levéltárosai között, és hogy feladatát jól teljesítse, utolsó éveiben még a szomszédok nyelvét is tanulta. Teljes életet élt, a korai halál csak rövidíteni tudta ezt a teljességet. A szó szoros és átvitt értelmében is élt az őt övező környezetben, szülő- és lakóhelyén, szeretett Somogyjában. Széleskörű, joviális emberi kapcsolatokat ápolt, amibe egyaránt belefért a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion konferenciasorozat, a Különleges asztali örömök elnevezésű gasztronómiai rendezvénysorozat lelkes zsűrizése, a TIT Somogy megyei alelnöki tisztsége, a Történelmi Társulat titkári posztja, a kaposvári polgári kaszinó, és megannyi más közösség, amely szeretettel fogadta őt, és amelyekben hasznosan tevékenykedett. Utolsó éveit a halál torkában küzdötte végig. Harcolt, és egyetlen percre sem adta meg magát. Nem tudta, nem akarta magára hagyni azt a közeget, amiért létezett, és amely olyan természetesnek vette, hogy ő van érte. Már nincs. De csak a teste múlt el. Barátságos, kedves egyéniségének emléke velünk marad. Hozzátartozik e kötet minden egyes lapjához. Budapest, 2015 októbere Tyekvicska Árpád elnök Magyar Levéltárosok Egyesülete ■ 15 ■
