Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Kapiller Imre: Egy meg nem valósult terv. A Nagykanizsai Polgári Egyesület székháza, 1840-1842
EGY MEG NEM VALÓSULT TERV A NAGYKANIZSAI POLGÁRI EGYESÜLET SZÉKHAZA, 1840-1842 ■ Kapiller Imre 1 886. február 2-án este a Nagykanizsai Polgári Egyesület tagjai gyülekeztek a nem régen felavatott új Sugár úti székházukban. Az Egyesület alapításának 50. évfordulójára emelt palota - amelyet Henc Antal és Geiszl Mór terveztek - adott helyt a társaság jubileumi közgyűlésének. Dr. Benczik Ferenc ügyvéd, az egyesület elnöke ünnepi beszédében emlékezett meg a mögöttük hagyott fél évszázadról. Az itt elhangzottak nyomtatásban is megjelentek Fischel Fülöp - Fejtő Ferenc apja - kiadásában.1 Benczik Ferenc történeti visszatekintésében felhasználhatta az akkor még meglévő egyesületi jegyzőkönyveket, amelyek 1842-től rendelkezésére álltak, valamint az idősebb tagok és városi polgárok visszaemlékezéseit. Az 1842. évet megelőző 6 esztendőről csupán egyetlen dokumentum állt rendelkezésére, mégpedig az az adás-vételi szerződés, amelynek értelmében 1840. február 3-án a Nagykanizsai Polgári Egylet 1500 váltóforintért és 18 aranyért megvásárolta néhai Czemek Márton kalaposmester örököseitől a Fő utca (ma: Deák tér) 6. szám alatti házukat1 2 azzal a céllal, hogy annak helyén egy új, a társaság céljait szolgáló épületet emeljen. (1. kép) Azt nyilván nem gondolták az egyesület tagjai, hogy nemes szándékuk olyan ellenállásba ütközik, hogy közöttük és az építkezést ellenzők kialakult vitában 2,5 év múltán a Magyar Királyi Flelytartótanács hoz majd döntést. Minthogy a megvásárolt ház nem az utca frontján, hanem attól kissé beljebb állt, ezért 1840. március 5-én az egyesület kérte a várost, illetve az uradalmat, hogy engedélyezzék számukra az új épületnek az utca vonalában való építését. (2., 3.4- kép) A város úgy határozott, hogy a kérelem elbírálása előtt a „.. .publicus fundusnak megvizsgálására és az illető tekintetes uradalomnak hozzájárulásával annak miképpen leendő által adhatása érdemében teendő és a belső rendező szabályokhoz alkalmazandó czélirányos intézetnek eszközlésére Zarka Antal főjegyző, Kozári Imre tanácsnok és Bemard Gáspár hites földmérő urak kiküldetnek, tiszti jelentés tőlök kívántatik.. .”.3 Mielőtt azonban a tanács érdemben dönthetett volna, a tervezett építés ellen tiltakozást jelentettek be, egyrészt a telek közvetlen szomszédságában lévő tulajdonosok, másrészt az uradalom. A város végül a kiküldött bizottság jelentése, valamint a „városi meghatalmazott építésre, csinosításra felügyelő bizottság” javaslata alapján engedélyezte az építést. A tervezett építkezés szomszédjában élő Lovák Ferdinánd patikus, valamint a Patika (ma: Kölcsey Ferenc) utca lakói azonban egyenesen a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához fordultak, kérve a tervezett építés megtiltását, illetve az ügy törvényes úton - ez esetben az úriszék előtt - történő elintézését. 1 Benczik Ferenc: A Nagykanizsai „Polgári Egylet” története, 1836-1886-ig. Nagykanizsa. 1886. (továbbiakban: Benczik, 1886.) 16 p. 2 Benczik, 1886. 12. p. Az egykori Fő utca épületeiről lásd: Kunks Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében. In: Zalai Múzeum. 4- Szerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 1992. 205-222. p. (Közlemények Zala megye múzeumaiból) 3 ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok (továbbiakban: Mkir.) 2802/1842. ■ 129 ■
