Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bariska István: Utca- és térelnevezések Kőszeg 1839. évi térképén
12. Temető Uttza. Ez az utcanév először nem a mai Temető utcára vonatkozott. Az első, külvárosi temető, az Otemető a mai Temető és Velemi utca találkozásánál állt, a mai sírkert 1632. évben történt megnyitását megelőzően.15 A Kovatsits- térképen látható Temető Uttza a Flórián Piatztól (a mai Flórián térről) haladt az Otemetőig, az 1839. évi térképen jelölt Rohonczi Uttzáig (ma Temető utca). 13. Flórián Piatz. Karl Schuberth 1819. évi térképén már így szerepel. Floriani platz.16 1810-ben itt állították fel a Szent Flórián-szobrot.17 A mai Fő térről idáig nyúlt fel a külsőpiac, és ezért kapta a Flórián-piac elnevezést. 14. Úri Uttza. Ez már a belváros utcája. Nem tudni, hogy Kovatsits, miért itt, a magyarvárosi utcák között vette fel a listára. Az 1723-ban felállított Kőszegi (Dunántúli) Kerületi Tábla 1816 és 1821 között ebben az utcában működött.18 Azon kívül itt lakott a táblabírák és a vármegyei nemesség jó része is. Innen kapta az Úri utca nevet. 15. Rohonczi Uttza. - Rohonczi út. Ezek is a vándorló utcanevek közé tartoznak. Egykor ennek az utcában állt a Rohonci-kapu és a vámház (Rechnitzerthor).19 Innen származik az első Rohonci utca név. A Rohonc felől érkező kereskedelmi útnak összeköttetése volt a Magyar és Új utcával. Ez a szakasz a mai a Rohonci út. A Rohonci kereskedelmi út (Rechnitzer Commercial-Strasse) egy másik, észak felé futó szakasza, a mai Velemi út pedig az egykor volt Rohonci-kapuig tartott.20 Tehát van Rohonczi Út is a térképen, amely a mai Velemi út. 16. Utza á Temető hosszat Artner János Úr kertje sarkáig. A megjelölés csak a telekkönyvben szerepel.21 Az ekkor még névtelen az utca a Rohonci-kaputól balra az utolsó ingatlanig, az Artner-házig futott.22 Ma ezt nevezik Temető utcának. 17. Temető alatt lévő ut vjersus] utza. Ez az utcaszakasz is csak a telekkönyvi lajstromban tűnik fel.23 Ma a Temető és a Hunyadi utcát összekötő utca a temető keleti határán. 18. Temető felett lévő ut v(ersus) utza. A telekkönyvi listán szereplő megjelölés is erre utal, de ez az utca a temetőt nyugat felől határolta.24 19. Hertzeg kertje mellett lévő út Plechschmid házáig. A herceg Esterházy család várkertje (Hofgarten) déli határát kísérte 1819-ben a Hofgarten Strasse (Várkert utca), amelynek nem ismerjük a magyar változatát.25 Kovatsits Zsigmond nem ismételte meg a Schuberth-féle utcanevet, hanem helyette a fenti módon leírta a hercegi kert mellett lévő utcát Plechschmid [János], az Arany Strucc fogadó tulaj15 Söptei Imre: A kőszegi temető. = Magyar Műemlékvédelmi Szemle, 1998. 2. sz. 141-156. p. 16 OL Schuberth: Kőszegi postautak, 1819. 17 Horváth Detre: A múltak emlékei a jelenben Kőszegen. 2. köt. Szombathely, 1931. (továbbiakban: Horváth, 1931.) 24-25. p. 18 Szerdahelyi Endre: Táblabíróság Kőszegen. In: Történelmi és művészeti antalógia plusz Kőszegről. Szerk. Tóthárpád Ferenc. Kőszeg, 2007. 122-129. p. 19 OL Schuberth: Kőszegi postautak, 1819. 20 Uo. 21 VaMLKFL Telekkönyv, 1839. 48. p. 22 OL Schuberth: Kőszegi postautak, 1819. 23 VaML KFL Telekkönyv, 1839. 48. p. 24 Uo. 25 OL Schuberth: Kőszegi postautak, 1819. ■ 124-
