Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bana József: Győr város sportegyesületeinek katasztere, 1827-1950
347. MOVE Győri Társadalmi és Sport Egyesület 1934 1934 Hille Ferenc ny. ezredes, Polinszky Lipót főispán 350. Gyapjúszövő Tomaegylet Győr 1934 1934 Adelmann Rudolf352. Gyó'rszabadhegyi Törekvés Sportkör 1934 1934 Csatay Károly356. Győr Nádorvárosi Sporthorgászok Köre 1935 Späth Gyula főjegyző373. Győri Újtelepi Tomaegylet 1937 1937 Boczilich Lőrinc380. Magyar Labdarúgó Játékvezetők Nyugati Alosztálya 1919 Rosenberger Ferenc " 385. Magyar Kerékpáros Szövetség Nyugati Kerülete 1932 1932386. Nyugatmagyarországi Labdarugók Alszövetsége 1920 1909389. Magyar Waggon és Gépgyár Egyetértés Torna Osztály „ETO” 1938 1939 Szabó Gyula396. Győr Henger Sport Egyesület 1943 1943 Nagy Árpád397. Koestlin Sport Egylet 1939 1943- i 398. Győri Barakki Sport Egyesület 1943 1943399. Gráb Gyárak „Toldi” Sportköre 1939 1943401. Győri Barátság Sportegyesület 1945 1947405. Győri Sport Horgászok Egyesülete 1942 1942Győr 1737 és 1950 között mindösszesen 414 egyesület működött, amelyek közül az első a „Győr- és Győrszigeti Izraelita Szent Egyesület (Chevra Kadisa)”, az utolsó pedig az 1950-ben alakult „Győrvárosi Szakszervezeti Vadásztársaság” volt. KATONAI JELLEGŰ EGYESÜLETEK MINT SPORTEGYESÜLETEK A katonai jellegű egyesületek alapítását és működését a trianoni békeszerződés tiltotta meg. A világháborút követően a katonai jellegű egyesületek két formáját hozták létre: 1.) A levente egyesületek, 2.) A polgári lövész egyesületek. Hivatalosan mindkét csoport sportegyesületként tevékenykedett. A levente egyesületek7 az 1921:53. te. alapján jöttek létre, és azokban az iskolát elvégzett 13-21 éves fiatalokat kötelező jelleggel foglalkoztatták. A levente egyesületek az ifjúság testnevelését és harcászati kiképzését szolgálták, de az 1930-as évek második felében azokban a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében népművelési előadásokat is tartottak, valamint tanfolyamokat az analfabéták számára. A paramilitáris egyesületek másik formáját a polgári lövész egyesületek alkották. Ezek többségét 1930 és 1935 között szervezték a katonaviseltek haderőn kívüli kiképzésére. Az egyletek tisztikarában a községi tanító, az orvos, a plébános, a lelkész, továbbá 7 A levente egyesületet a kataszter összeállításánál érthetően nem tartottam sportegyesületnek. Ugyan- akkor meg kell jegyezni, hogy az ifjúság katonai kiképzésének fontos részét képezte a sport. ■ 114 ■