Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Poór János: A jozefinizmus és a reformkor között. Néhány szó egy régi vitához - Peter Wiesflecker: Koháry Antónia (1797-1862). A 19. század egy magyar nemesasszonya a 20. századi európai dinasztiák ősanyja. Genealógiai vázlat
1 (1890-1947, ur. 1922-1924, 1935-1947) vette nőül, Ferdinánd Mária nevű leánya (1900-1961) pedig 1922-ben a későbbi I. Sándornak, Jugoszlávia királyának (1888— 1934, ur. 1929-1934) lett a felesége, és így ő lett az utolsó jugoszláv király, II. Péter (1923-1970, ur. 1934-1945) édesanyja. Különleges szoros genealógia kapcsolat fűzte Koháry Antóniához Bulgária ré- gensét, amely Románia, Jugoszlávia Görögország mellett a negyedik monarchia volt, amely Európa délkeleti részében létrejött. A Bolgár Hercegség és később Cárság élén 1887-től Antónia unokája, Coburg Ferdinánd (1861-1948, ur. 1887-1908, majd cár 1908-1918) - egyben utódai között a legragyogóbb személyiség - állt.38 Ferdinánd I. Sándor (1857-1893, ur. 1879-1886), Bulgária első megválasztott fejedelmének megbuktatása után történő szerepvállalását a bécsi udvar nem nézte jószemmel, és ré- genssége több éven keresztül vabank-játéknak bizonyult, amelynek azonban kitűnően megfelelt. Csak a középhatalmak oldalán elveszített háború vetett véget uralmának 1918-ban, ám a fia, III. Borisz (1894-1943, ur. 1918-1943) javára történt lemondása után is - miként elnevezték - „a Balkán rókája”, egyben Európa legelőkelőbb arisztokratáinak egyik, és nem csak külsőleg, markáns megtestesítője maradt. A bolgár cárok számbavétele visszavezet a „magyar” Coburgokhoz. Antónia legidősebb fia, Ferdinánd Portugáliában történt dinasztiaalapítása nyomán öccse, Ágost (1818-1881) lett a megnövekedett birtokok örököse, aki 1843-ban Orleáni Klementina királyi hercegnőt (1817-1907), a francia polgárkirály 1. Lajos Fiilöp (1773-1850, ur. 1830-1848 ) ifjú leányát vette feleségül. E házasságból szültetett egyik leány, Klotild (1846-1927) 1864-ben József Károly főherceg (1833-1905) felesége lett, és ennek révén a Habsburg-ház magyar ágába, a másik leány, Amália (1848-1894) pedig miután szintén 1864-ben hozzáment Miksa Emánuelhez (1849-1893), a bajor királyi házba házasodott be. Ágost és Klementina egyik fia, Fülöp (1844-1921) 1875-ben Lujza hercegnőt (1858-1924), II. Lipót belga király (1835-1909, ur. 1865-1909) leányát, másik fia, Ágost (1845-1907) pedig 1864-ben II. Péter brazil cár (1825-1891, ur. 1831-1889) leányát, Leopoldinát (1847-1871) vette nőül. Ágost családtagjai e házasságok révén tartósan helyet foglaltak az európai uralkodóházak tagjainak sorában vagy erősítették a már meglévő szövetségeket. Ezeknek köszönhetően Ferdinánd és Antónia egyetlen leánya, Viktória (1822— 1857) - aki 1840-ben Orleáni Lajoshoz (1814-1896), I. Lajos Fülöp fiához ment feleségül, és így beházasodott a francia királyi családba - fia, Gaszton (1842-1922) 1864- ben az utolsó brazil koronahercegnő, Izabella (1846-1921) férje lett. Ferdinánd és Koháry Antónia legfiatalabb fia, Lipót herceg (1824-1884) mindezek ellenére 1861-ben Contanze Geiger személyében - aki színésznő, énekes, zongorista és zeneszerző volt - polgári származású hölgyet vett feleségül.39 38 Ferdinánd életrajzához: Brook-Shepherd, Gordon: Monarchien im Abendrot. Europas Herrscherhäuser bis 1914. Wien, 1988. 77-102. p.; Constant, Stephen: Foxy Ferdinand, 1861-1948. Tsar of Bulgaria. London, 1979. 352 p.; Madol, Hans Roger: Ferdinand von Bulgarien. Der Traum von Byzanz. Berlin, 1931. 309 p.; Wiesflecker, 2011/b. 135-136. p. 39 Braun, Ralph: Prinz Leopold von Sachsen-Coburg und Gotha (Wien) - Constanze Freifrau von Runenstein, geh. Geiger, und Johann Strauß. In: Zwanzig Jahre Internationale Coburger Johann Strauß Begegnungen. Coburg, 2007. 27-42. p. ■ 107»
