Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-03 / 8. szám

2. oldal._____________________________LOSONCI ÚJSÁG___________________1918. március 3. Regős János rappi jegyző melegen üd­vözli az egybehivókat, mint a társadalom vezető embereit, kik a kisgazdák érdekei védelmét azok ügyét kezükbe vették. Négy évi véres harcnak kellett elmúlnia, hogy észre vegyék a lekicsinyelt falut, an­nak egyszerű népét: a parasztot, kiben a nemzet támasza, alapja van. Készséggel tá­mogatja a gazdakörök megalakulását, a kis­gazdák szervezését, de azt minden községre keresztül vinni mintegy házi ügyének véli tekinteni. Mert gazdaságilag is minden köz­ségnek külön érdekei mutatkoznak s ezeket minden község köre maga hozná a körjegy­zői csoport szerinti körbe, az pedig a já­rási körzetbe, mely tovább vinné a kérést vagy orvosoltatná a panaszt. Ezúttal kért* a kisgazdákat a közös munkában való rendületlen kitartásra. Ne legyen a mai kezdő lépés csak múló, — rö­vid életű, de mint a hosszú idők után le­­szürődött tapasztalatnak — a szervezés szükségességét megérlelő ezen mozgalom­nak állandó képviselete vigye előre a ma­gyar parasztnak ügyét, orvosolja sérelmét s töltse el mindegyikünk lelkét az a büszke tudat, hogy paraszt, mert a magyar parasz­ton keresztül tudta meg a világ a véres háborúban, hogy van magyar nemzet. Zárja ki magából a politikát s célja a szervezkedésnek csak egy legyen, a magyar kisgazda érdekei képviselete. Az értekezlet ezután a további szerve­zésére Szilassy Béla földbirtokost kérte fel, kihez dr. Török Béla és dr. Mocsány Sán­dor képviselők, valamennyi jegyző, Árvái Imre, Gonda Pál, Imre István, Pál Pál, Ma­gyar János, Czirák György, Ferenc József küldettek ki. Dr. Mocsáry Sándor szólt még buzdi­­tóan a kisgazdákhoz; kikben az erőt s a jövőt látja. Egy legyen a jelszó: tömörülés ! Amint az egyszál vesszőt a gyerek is eltöri, mig a vessző nyalábot herkulesi erő sem, úgy a kisgazdák tömörülése biztosítja a nem­zet létét, mely nem önös-egyéni érdek ma, de nemzeti kötelesség ! Ha a magyar paraszt gyereke nyerte meg a háborút, a jövő gazdasági háborút a kisgazdának kell megnyernie. Egy legyen a cél a magyar gazda megerő­södése, a jövő virágzásának alapját biztosítani, s ezért mint apostol hirdesse a tömörülés, szervezkedés szükségét minden kisgazda, minden faluban, mert ebben van a jövő, eb­ben a boldogulás. Dr. Török Béla köszönő szóval bezárta Az értekezletet. A végleges szervezés március második felére várható. R—s. Eladó ház A Na&ybéi-utca 4. szám alatt lavő biz szabad kézből eladó. Tudakozódni lakat ufjanotf a háztulajdonosnál. Ugyanott egy 50 centiméter nagyságú és 60 centiméter szélességű köszörűkő eladó. VÁROS. Közgyűlés. 4 kor. 74 fill, vagy: mit fogunk ráfizetni? — Kuzma felmentve. — Ki tisztességes ? A városi képviselőtestület február 28-án délután három órakor Baskay tanácsnok h. polgármester elnöklésével rendes ülést tartott. Elnöklő tanácsnok a gyér számban megjelent képviselőket üdvözölvén bejelenti Jamrich Gusztáv halálát és indítványozza, hogy a képviselőtestület részvétiratot in­tézzen az elhunyt képviselő családjához. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Bejelenti, hogy Jamrich Gusztáv helyébe Rohoska Lajos megválasztott póttag lesz behívandó. Tudomásul vétetik. Jelenti a h. polgármester, hogy a bel­ügyminiszter a tisztviselők háborús segé­lyére és a közkórházi orvosok fizetésére vonatkozó határozatokat jóváhagyta. Utóbbi szerint dr. Félegyházy Ernő igazgató-főor­vos visszamenőleg a IX. rangosztályba, dr Korbácska Artur alorvos pedig, — ki csak a háború végéig marad, miután füleki kör­orvosnak van megválasztva, — mostantól kezdve a X. rangosztályba soroztatik. Tu­domásul vétetik. Ismertet lett aztán a belügyminiszter le­irata, mely szerint a közkórházi ápolási dij elfogadva a miniszter a város előterjesztését az 1918. évre napi 4 kor. 74 fillérben állapittatik meg. Tarján Ödön kérdést intéz a köz­gyűlést vezető tanácsnokhoz ezen ápolási dij megállapításának módja iránt és abbeli aggályának ad kifejezést, hogy ezen dijak helytelen megállapításából, miként már a múltban is történt, nagy károsodás érheti majd a város közönségét. Rámutatott fel­szólaló arra is, hogy a közkórház 1916. évi zárszámadása sincs lezárva s igy az ápolási dijak helyesen nem állapíthatók meg. Krúdy Pál főszámvevő elismeri, hogy 1916-iki zárszámadás még nem kész s ki­jelenti, hogy az 1918. évi ápolási dij az 1913—1915. évek átlaga. Tarján Ödön tekintettel a folyton fokozódó drágaságra a legkedvezőtlenebbnek látja a belügy­miniszter által megállapított térítést, mert az élelmi cikkek, gyógy- és kötszerek árai­nak óriási emelkedéséből kétségkívül nagy károsodás — deficit — fogja érni a várost. A közgyűlés Baskay tanácsnok megjegy­zései után kénytelen volt a bevégzett ténvt: a miniszteri leiratot tudomásul venni, mely­hez a magunk részéről is csak azt főzhet­jük, hogy a kórház költségeire a sovány 4 kor. 74 fillér mellett alaposan ráfogunk fizetni, miután ma nem egy 3—5 év előtti átlagszámítással, de még az elmúlt év ada­tai alapján sem dolgozhatunk. Felolvastatott az alispán múlt számunkban részletesen ismertetett határozata, mely szerint Wagner polgármester és Kíiznta alkapitány el­len fegyelmi, Farkas mérnök ellen pedig ki­­hágási eljárás rendeltetik el. Baskay tanács­nok bejelenti, hogy e véghatározat folytán Kaveggia budapesti rendőrtanácsnok a ki­hágást tárgyalást ma megkezdte s öröm­mel hozza a közgyűlés tudomására, hogy az eljárás Kuzma alkapitányra nézve az el­lene emelt vádnak elejtésével végződött, sőt Kállay Szabolcs telefonon hívta fel a megye alispánját az ellene alaptalanul meg­indult fegyelmi eljárás azonnali megszünte­tésére. Lelkes éljenzés követte a h. polgár­­mester ezen jelentését. Sörös Béla utalva a múlt közgyűlés azon határozatára, mellyel polgármestere s a többi megvádolt tisztviselőkkel szemben teljes bizalmát nyilvánította, indítványozza, hogy a képviselőtestület felebbezze meg az alispáni véghatározatnak a polgármesterre vonatkozó részét. Dr. Lázár h. főügyésznek jogi aggálya van az iránt, hogy vájjon a képviselőtestü­let jogosult-e ezt a határozatot megfeieb­­bezni. Jelenti egyúttal, hogy tudomása sze­rint a polgármester kívánsága az, hogy az alispáni határozat jogerős legyen és a fe­gyelmi eljárás lefolytattassék. Török Zoltán hozzájárul Sörös indítvá­nyához és a képviselőtestület elfogadta azt. Magunk részéről a határozatot szeren­csésnek nem tartjuk. Tényleg problematikus, hogy van-e joga egyáltalán a képviselőtes­tületnek ez ellen a határozat ellen jogorvos­lattal élni. Ha nincs, úgy a felebbezés vissza fog utasittatni s csak időhúzást eredményezett. Másrészt — azt hisszük — polgármesterünknek is inkább az az érdeke most már, hogy az elrendelt fegyelmi el­járás lefolytattassék ; ha nem ezt akarná, ő élt volna felebbezéssel. Ezután a közgyűlés tárgysorozatának többi pontjai, — apró ügyek, — letárgyal­tattak s a tanács javaslatai elfogadtattak. A közgyűlés tudomásul vette a köz­­könyvtári gondnokság évi jelentését és a felmentést megadta. Sörös Béla ref. lelkész kéri a gondno­kot, hogy a könyvtárbizottság tárgyalásait más, ne oly időre tűzze ki ezután, amikor minden ,,tisztességes“ ember a templomba van. A felhívást a közgyűlés tudomásul vette s bizonyára nagyon sok képviselő annak súlyos, leckéztető szavaival tépelődve távozott. | hírek. II Botrány a templomban. Magyar György fülekpilisi r. k. lelkész múlt év novemberében püspöki engedéllyel megtiltotta a már legénysorban levő fiuknak, hogy a templom kórusára az istentisztelet alatt felmehessenek, miután illetlen magavi­seletükkel a templomlátogatókat több ízben már megbotránkoztatták. Helyüket az első padsorokban jelölte meg, hogy szem előtt lehessenek. Megyeri Lajos, — egy bánya­munkás fia, — már akkor ellenszegült en­nek a leikészi rendelkezésnek, mert egy alka­lommal erőszakosan feltörtetett a kórusra, honnan csak Bencsik Lajos templombiró kérésére távozott. Febr. 17-én, amikor Magyar György lel­kész prédikációt tartott, hátra szólt a sek­restyébe, honnan zavaró suttogás hallatszott fel hozzá, hogy ne beszélgessenek. — Miért tetszik a kórus ajtaját bezárni, felelt hangosan vissza Megyeri Lajos arcá­ból kikelve. — Mert tilos, — szólt a pap. — Na, hát tetszik látni, most mar nem mehetek a székbe, kiáltott vissza a fiú az egész templomlátogató közönség megrökö­nyödésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom