Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-06 / 18. szám

2. oldal. _______ LOSONCI ÚJSÁG 1915. május 6. lése végett a pályamenti földbirtokosok fel­hivatnak, hogy a lekaszált mezei termények a miniszteri rendelet értelmében a pályától 95 méterre helyezendők el, azok pedig, kik­nek birtokán a termény a birtok keskeny­­sége miatt az említett távolságban el nem helyezhető volna, terményüket a lehető leg­rövidebb idő alatt a helyszínről hordassák el, addig is azonban az elhelyezett termény és vasút közötti tarlón elég széles sávokat szántsanak fel. A lábon álló terményekben és a száraz tarló által okozott tűzkárok meg­akadályozása végett a pályaszomszédok a pálya és földbirtok elhatárolásánál barázdát húzzanak. A pályamenti erdőbirtokosok pe­dig erdőjüket avartól és haraszttól saját ér­dekükben 100 méter távolságban tartsák tisztán, mert ha ezt elmulasztják, az állam­­vasút a mozdonyszikrától előállott károkért szavatosságot nem vállal. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. (Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Egy kis furcsaság. Hogy mi a furcsaság? — arra sokféle­képen lehetne válaszolni. Furcsaság, az bi­zony sokféle lehet. De minden furcsaságot egy kis jóakarattal nem furcsává is vará­zsolhatunk, mig ellenben magunk előtt is mindent azzá tehetünk. De hogy sokat ne morfondírozzak, hát térjünk a dologra. Én Munkásbiztositó Pénztári tag vagyok, ergo: ritkán vagyok beteg; mert inkább átszenvedek egy hülést, ha mindjárt erős influenzában nyilvánul is az meg, mintsem mint pénztári tag beteget jelentsek, ami bizony nem könnyű dolog. Éz ugyan nem furcsaság, mert a pénztári tagok nagy ré­szénél ez már megszokott dolog. De az azonban már furcsaság, ha mégis betegnek jelentkezek s kezelő pénztári orvosom meg­állapítja idült csúzomat s utalványoz erre tiz gőzfürdőjegyet és azt a pénztár főorvosa az imprimálásnál minden vizsgálat mellőzé­sével ötre redukálja. Amikor pedig igy ismét a másik öt jegyért járom a Kálváriát, már csak három jegyet akar imprimálni, mert szerinte pénztári tag egy héten csak három fürdőt vehet, mert szerinte egyes pénztári tagok vissza is élhetnek a jegyekkel s azzal gseftet is csinálhatnak. Szép, szép, főorvos úr. De ezen lehet se­gíteni, ha ezt már tapasztalta. A pénztár­nak módot kell, hogy találjon a jegyek körül olyan kezelést bevezetni, hogy a vissza­élést lehetetlenné tegye, de semmi esetre sem a beteg rovására. Nem találja főorvos úr is furcsának azt, hogy egy beteg tagnak tiz darab jegyért négyszer kelljen Kálváriát járni? Én fur­csának találom és pedig először azért, mert beteg tagtól nem is szabad ezt kívánnia, másodszor pedig azért, mert a pénztári ta­goknak nem igen áll módjukban anyagi ál­dozatok nélkül Kálváriát járni, még ha csa­ládtaggal járatja is azt, mert az idő ezeknek is pénz! — Furcsa tehát, hogy a főorvos úr ezt kívánja három jegyért már azért is, mert hiszen sok olyan pénztári tag van, aki addig, mig kezelő orvosát az utalványért, a pénz­tár főorvosát az imprimálásért, a pénztárt pedig a jegy kiszolgálásáért felkeresi, ha az nem táppénzes tag, már több időt veszített, mint amennyit a három jegy megér. Szerintem, de azt hiszem más szerint is, minden betegnek, hogy gyógyuljon, pihe­nésre és kényelemre van szüksége s ha ezt főorvos úr a jegyek körül is lehetővé teszi, ezzel használ nemcsak a betegnek, de a pénztárnak is. Nekem ugyan furcsának tetszik és visz­­szás állapotnak tartom az egész jegykörüli rendszert, mert nem kifogásolhatatlan az, hogy egyik orvos a másik orvos rendeléseit megcsonkítsa. Nekem a csúzom nem szűnt ugyan még meg, de több fürdőjegyre ily rendszer mel­lett nem reflektálok, pedig ezáltal úgy ba­jomnak, mint idővel a pénztárnak is többet árthatok. Ki tudja, hogy ily rendszer mellett hány ilyen pénztári tag lehet még? Kívánatos volna, ha ezt, a tagok érdeké­ben Írott soraimat úgy az igazgatósági ta­gok, mint a közgyűlési kiküldöttek is tudo­másul vennék, mert e bajok általuk is köny­­nyen szanálhatok volnának. a —s. HÍREK Kinevezés. A balassagyarmati kir. tör­vényszék dr. Schneller Ignác losonci ügyvé­det és losonci kir. járásbirósági tót tolmá­csot a losonci és a salgótarjáni kir. járás­bíróságok mellett rendszeresített német tol­­mácsi állásra állandó német tolmáccsá ki­nevezte. Főigazgatói látogatás. Jurkovich Emil tanker. kir. főigazgató a múlt héten fejezte be áll. főgimnáziumunkban szokásos évi iskolai látogatását. A tanítás menetét s egyéb, az intézettel kapcsolatos ügyet ala­posan átvizsgált s minden tekintetben meg­elégedésének adott kifejezést. Hősi halál. Vármegyénk fia tnróczdivéki és nagypalugyai Platthy Miklós, aki mint önkéntes népfelkelő őrmester vett részt a kárpáti harcokban, 3ö éves korában ápr. 5-én a laborcvölgyi húsvéti csatában hazá­jáért vitézül küzdve hősi halált halt. Az el­hunytban Rákóczy István Nógrádmegye tb. főjegyzője sógorát gyászolja. Két gimnazista sikere. Az Országos Turista Egyesület minden évben pályatételt tűz ki középiskolai tanulók számára, köve­telvén azt, hogy egy nagyobb iskolai kirán­dulás leírását adják, fűszerezve azt egyéni élményeikkel és tapasztalataikkal. A losonci főgimnázium egy tanuló-csapata a múlt is­kolai évben Scherer Lajos tanár vezetése mellett Pólába tett égy nyolc napos tanul­mányi kirándulást s ezt irta meg Süllei Jó­zsef Vili. oszt. tanuló. A pályázaton az első dijat, 50 koronát, Süllei József nyerte meg. A harmadik dijat, egy szép könyvet, Vel­­sinszky Károly VII. oszt. növendék vitte el. Ez főgimnáziumunk növendékeinek immár második évi sikere, amennyiben a tátrai ki­rándulás leírásával a múlt évben szintén Süllei József vitte el az első dijat az orszá­gos versenyen. — Gratulálunk ! Kellemes szórakozó hely. A régi Vigadó kerthelyisége a napokban nyílt meg s mondhatjuk, hogy annak modern és ké­nyelmes berendezése minden igényt kielé­gít, de sőt díszére válna az bármely fővá­rosi vendéglőnek is. A szépen parkírozott kertben gyermekek részére hinta és alacsony nyújtó áll rendelkezésre s igy e helyiség családoknak is kellemes szórakozó helyet nyújt. Ha tekintetbe vesszük még az itteni kényelmesen berendezett gőz- és kádfürdőt, a pontos és tiszta kiszolgálást, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy e nyári helyi ség nálunk a legelsőbb helyet foglalja el. Triesti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali) Budapest, V., Do­­rottya-utca 10. és 12. A «Közgazdaság» ro­vatában közöljük a Triesti általános bizto­sitó társulat (Assicurazioni Generali), e leg­nagyobb, leggazdagabb és legrégibb bizto­sitó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul, a legnagyobb kész­séggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés el­leni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszont­biztosító r.-t., baleset- és szavatossági biz­tosításokat az Első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztáselleni biztosítá­sokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a «Minerva» általános biztositó részvénytár­saság, valamint áru- és utipodgyászbiztosi­tásokat az Európai áru- és podgyászbizto­­sitó részvénytársaság számára. A losonci főügynökség: Halmos Hugó és Schwartz Arthur. Egy kis statisztika. Az ország tanárai közül április végéig bevonult 803, megse­besült 63, eltűnt 8, hadifogoly 38, meghalt 43, kitüntetést kapott 25. (És pedig 4 hadi­­ékitm. III. o. k. érd. k., 14 signum laudis, 1 arany, 6 ezüst vitézségi érem.) A losonci főgimnázium tanárai közül hadifogoly Nagy Gyula és dr. Illyefalvi Vitéz Aladár. A tengeri ára Losoncon egyik helyen miért 50 fillér, mig a másik helyen 36 fillér literenként? Mivel lehet e tulmagas árakat indokolni? Felhívjuk e körülményre az ille­tékes hatóság figyelmét. Hadifoglyok munkáltatása. Oláh De­zső gazdasági felügyelő azon életrevaló ja­vaslatot terjesztette a földmivelésügyi és honvédelmi miniszterhez, hogy a hadifog­lyok elhelyezése decentraiizáltassék s a járá sok székhelyén helyeztessenek el csekélyebb számú csapatokban, hogy a mezei munkára a szükség szerint azonnal kéznél lehesse­nek. A kisebb gazdaságok érdeke minden­esetre ezt hozná magával. Szederlevél. Az ország tanulóifjúsága az ősszel a katonaság számára szolgáló tea készítéséhez 1200 métermázsát meg­haladó mennyiségű szedercserje levelet gyűj­tött és szállított fel Budapestre. Ebből a losonci tanulóifjúság is kivette a maga részét. A sebesültek részére Ujváry Sándorné úrnő 12 darab vaskos kötetet szolgáltatott hozzánk, melyet rendeltetési helyére juttat­tunk. Hirtelen halál a harctéren. A háború folyamán nem egy esetet figyeltek meg, mi­kor a lövedék hatása hirtelen halált okozott, anélkül, hogy a lövedék fontosabb szervet sértett volna meg. Laurent szerint az ilyen esetek oka a központi idegrendszerre gya­korolt hatásban keresendő. Előkészítő ténye­zők a fáradság és a nélkülözések. Laurent sok ilyen esetet figyelt meg a délafrikai, a japán-orosz és balkán háborúban. Téli idő­ben olyan esetek is előfordultak, hogy a hulla hirtelen abban a testtartásban mere­vedett meg, melyet az élet legutolsó pilla­natában vett föl. Egy katona, akinek csak az alsó állkapcsát roncsolta szét golyó, hir­telen meghalt, Laurent szerint egy ideg meg­bénulása következtében. Ilyen megbénuláso­kat többször is konstatáltak, főleg az alsó végtagokon, anélkül, hogy a gerincvelő meg­sérült volna. Tiz ilyen esetben végzett ope­ráció közül Laurent csak háromszor találta meg a golyót a gerinccsatornában. A köz­ponti idegrendszerek rázkódás következtében való sérülése lehet könnyű, amikor a vég­tagok elzsibbadásában vagy túlérzékenység­ben nyilvánul s esetleg az öntudat elvesz­tésével jár; de lehet súlyos is és működési zavarokat vonhat maga után. Ilyen eseteket figyeltek meg a balkán háborúban, amikor a működési zavar főleg a vizelés kimaradá­sában nyilvánult. A gyógyulás sok esetben igen gyors volt, de néha bénulások és em­lékezet-hiány maradtak vissza. Valamennyi ilyen eset — az egyszerű elájulástól a ha­lálig — mind idegsokkra vezethető vissza. c KÖZGAZDASÁG A Triesti Általános Biztositó Társulat (Assicurazioni Generali) f. évi április hó 14-én tartott 83-ik rendes közgyűlésén terjesztettek be az 1914. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből lát­juk, hogy az 1914. december 31-én érvény­ben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1,295,816.563’— koronát tettek ki és az év folyamán bevett dijak 57,686.190 korona és 74 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osz­tály dijtartaléka 20,917.413 korona és 91 fillérrel 419,031.610 korona 88 fillérre emel­kedett. Az életbiztositottak osztalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom