Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-29 / 17. szám
X- évfolyam 17. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1915. április 29. LOSONCI OJl A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE *L0"ZertSi ÁRAK HELYBEN : , m Községek, egyesületek, további a 5 , SZERKESZTŐSÉG : ~~ Egész évre.....................................8K-1 ■ ,,_____. T H Losonc, Jokai-utca 4 , hová a lap szellemi Felévre..............................................4K — t m Kógrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény Intézendő. Negyedévre.........................................2 K — f. m évi előfizetés! dl] 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL_ . VIDÉKRE, ■ Egyes szám ára 20 fillér. ® Losonc, Kubinyl-tér II., hová az előfizeté-Egesz évre.......................................10 K — H ■ **k, hirdetések, mindennemű pénzkütde-Féiévre............................................5 K - f. Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre..................................2 K 50 f. B 1 J ■ felszólalások intézendők Í'íll'^garlamentünk hétfői ülése a oelpolitikában históriai emlék lesz; de kifelé olyan, mint egy haditett Fölér egy győzelemmel. Ellenségeink táborában úgy hat a nemzeti egységnek s a dinasztiával való összeforrásnak ez a dokumentálása, mint egy bomba, mely szétrobbantja azt az illúziót, hogy a háború megbonthatja egységünket s elkedvetlenítheti Magyarországot. Abban az önfeláldozásban, ahogyan az összes politikai pártok megszavazták a védköteles korhatár kitolálását 18-tól 50-ig, egy állam imponáló ereje nyilatkozott meg. Magyarországot leverni nem lehet: csak ezt az egy igazságot olvashatja ki minden ellenségünk a képviselőházi ülés hosszú tudósításából. Az ellenzék igazán a nemzetet képviselte, mikor minden elvének fentartása mellett megszavazta a fokozott véradót. De akkor is a nemzet érzelmeinek adott kifejezést, amidőn magyar állampolgároknak osztrák csapatokba osztásában közjogi sérelmet látott. S bizonyára legilletékesebb körökben is mély hatást fog gyakorolni az a becsületes, őszinte magyar felfogás, mely a hadvezetőségnek minden eszközt rendelkezésére bocsájt s hajlandó osztrák keretek kiegészítésére uj magyar csapatokat is állítani, a véradót felemelni, tehát minden hadi kívánság lényeget teljesíteni, csak annak* az alkotmányos formának megtartását kéri a kormánytól, ami közömbös a hadvezetőségre, de nekünk évezredes kincsünk és jogos érzékenységünk. A nemzet példás fegyelmet tanúsított a hadjárat eddigi kilenc hónapja alatt. Háborús idők pedig az indulatok természetes gerjesztői szoktak lenni, de nálunk egy turbulens gondolatnak még árnyéka, még makulája sem zavarta meg eddig a társadalmi békét és összhangot. Az egész nemzet, mint egy glédában álló katonai sereg, úgy viselkedik és önmaga akaratának lelkesen engedelmeskedik. A vér fegyelme ez, a kötelességtudásé. Ezt a legyeimet a nemzet szerencsés önfentartási ösztöne sugalja, az az ösztön, amely történelmi. A fegyelem édes testvére a hősiességnek és a férfi elszánt indulatának koronája, a férfi harci kedvének páncélja, a férfiúi áldozatnak erőssége, egyúttal minden végső célnak a fegyvere is a fegyelem. Hisszük, hogy a nemzeti fegyelem e példás és hősies teljesítését nem a saját érdemének tudja be, aki ma a hatalom funkcionáriusa, sem a kormányénak, legkevésbé annak a rendszernek, amelynek háború előtti ügyeiről a háború után felszabadult közvélemény fog Ítéletet mondani. A nemzeti fegyelem a nemzet érdeme, a nemzet erkölcse. Ez a fegyelem: cselekedet és e cselekedet a nemzet véréből való és a nemzet leikéből is. A hadsereg aranyköny véből. A 29. vadászzászlóalj kitüntettjei.— Mischon Béla fővadász, ki ellenséges gyalogsági és ágyutüz között helyreállította a telefonösszeköttetést a tüzvonal és a zászlóaljparancsnokság között. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) Zsigmond Béla alvadász, mint megbízható ordonánc tüntette ki magát. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) Farkas István vadász parancsoknak és jelentéseknek nehéz telepen való ügyes közvetítésével érdemelte ki a II. oszt. ezüst vitézségi érmet. Kolbach Mihály szakaszvezető egy csata legveszélyesebb helyzetében átvette a szakaszparancsnokságot és megakadályozta az ellenség szuronyrohamát. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) Spodnyak János alvadász önként jelentkezett egy frontunk előtt fekvő helység átkutatására, felfedte az ellenség ágyúinak s gépfegyvereinek állását és ezekről jelentést tett, bár közben súlyosan megsebesült. (I. oszt. ezüst vitézségi érem.) Kovács Sámuel alvadász egy csata alkalmával a század szétszóródott embereit összegyűjtve, azokkal egy házba hatolt és az ott elrejtőzött ellenséget megszalasztva megGyóni Géza przemysli versei.') A világesemények csatasorba állítják embereiket. A korok megszülik nagy fiaikat. A kuruckor vezére egy Rákóczi; negyvennyolcnak irányitója Kossuth, lángszavu dalosa Petőfi, stb. A przemysli hős védősereg lelkének megszólaltatója Gyóni Géza. Jellemtelen kornak, kaucsuk embertömegnek nincs lelke. A nyárspolgári életnek nincs eszményképe; a hasának élő nem emelkedhet fel az ideálok gyönyörű világába. A poros földön járó nem teremthet, mert lelkét megnehezíti, elöli a barázda zsírja, az élet kufár harca. Az életet tartalmassá, értékessé csak a tüneményszerü eszmény, az örök ideálért lihegő lelkesedés teheti, nem a sárga arany irigyelt milliói. Az apostolok, a vértanuk, a vallásalapitók is elérhetlen ideálok lidércfénye után indultak. Kitörésük, szegénységük, velős gerincük, lenézettségük átformált egy korhadt világot s életet, reményt, bizakodást, boldogságot teremtett. *) Gyóni Géza: Lengyel mezőkön, tábortűz mellett. Kapható 1 koronáért az Orsz. Hadsegélyző Bizottságnál, Budapesten. Jövedelme jótékonycéit szolgál. Ilyen teremtő lélek Przemysl lángszavu dalnoka, az immár orosz fogságban sínylődő, vagy a dicsőn elesett várból az örökkévalóságba átköltözött szegény pionír-közlegény, Gyóni Géza. Gyóni Géza! Ki hallotta előbb nevét? Ki tudta róla, hogy törékeny testében egy második Petőfi lelke lobog? Przemysl ostromai alatt hallottuk először nevét. Itt-ott olvastuk a kilenc hónapos világháború alatt egy-egy versét. De senkisem tudta, sejtette, hogy ki ő. Most már, mióta az Országos Hadsegélyző Bizottság «Lengyel mezőkön, tábortűz mellett» cimü verskötetét mindenki számára hozzáférhetővé tette, tudjuk, hogy Gyóni Géza nemcsak hős harcos, de lánglelkü dalnok is. Életrajzából annyit ismerünk, amennyit verskötete elárul. 1884-ben született a pestmegyei Gyón nagyközségben, ahol atyja, Achim Mihály, a mintegy 2000 hivet számláló evangélikus hitközségnek papja volt. Középiskoláinak elvégzése után teológus lett, de a papiruhát csakhamar felcserélte az újságíró kopott felöltőjével s ment Szabadkára a «Bácskai Hirlap»-ot szerkeszteni. Kilencnegyedévi ujságiráskodás után aztán ment a király hivó szavára — Przemyslbe mint egyszerű közlegény, otthon hagyva imádott hitvest, polgári kényelmet, hogy mindennap szembenézzen a halállal, hogy halálra szánt ezernyi küzdő társának lelkét melegitse s hogy nevét, lelkét milliók és milliók szivébe ércnél maradandóbban örök időkre bevésse. A közlegény — mint maga írja — «a gránátok földjén, orosz nyavalyák közt, észak vészes és hajszás éjszakáin, füstölgő falvakon, fagyban és sárban, ostromlott várban, hősök avatásán, árulók Ítéletén és az életért vívott szent háborúnak ezer halálos szépségében és veszett nyomorúságában járt» — és egy hadvezérnél ragyogóbb nevű költővezérré lett. Az ifjú Magyarországnak legizmosabb, legigazibb, legmagyarabb költője Gyóni Géza. A nagy háború előtt elhalványult Vörösmarty, Arany, Petőfi, Szabolcsira neve. A fiatal, mondvacsinált óriások, a Holnap költői, az Ady Endrék és a Nyugat «nyugati szesztől kótyagos velői», a vézna, beteges, koraszült bölcsek immár elringatták az erotika, az elnemzetietlenedés, a kozmopolitizmus büzhedt ingoványaiban s hogy ránkszakadt a nagy égiháboru, elnémultak, faképnél hagytak, mint Szent Pál az oláhokat. A nagy vihar elsöpört minden «kis szélkereplőt» s büszkén mutatta meg nekünk a hataimas tölgyeket, a nagy nemzeti írókat, a néperősitő vateszeket. Ha a csatatéren meg is vernének, ami kizárt dolog, egy megbecsülhetlen hadizsákmányhoz már is juttatott a nagy világ-
