Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-23 / 38. szám

LOSONCI UM '*

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

■ ,____________ ____ __- * ■" u_______________________a

ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ■ fnváhhA • * SZERKESZTŐSÉG :

Egész évrm.......................................8 K - t | ^ ^ ’ r| . . , ■ Losonc, Jókaf-utca 4-, hová a lap szellemi

felévre............................................4K — í m Mögrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény Intézendő,

Negyedévre ..................................2 K — í ■ évi előfizetési d*j 5 korona KIADÓHIVATAL*

Egész év« . . V,DÉKRE' . ,0 K - ! El£y" 4ía 20 ,Ulír ! •tíc^lürdetóse Í^***míndennertfü*pénzUGkí ©-feSévr.' : : ■ ^ 1 Ksö j: ■ Ju.ényo, érőn vétene, te. , RLdéH.v.U.b«,. , "ény-\^|saJr,r,á^k,r:iS5r,1alkOZ<

X. évfolyam 38. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1915. szeptember 23.

ísak a világhatalom zenitjén álló I hatalom engedheti meg magának az erőnek azt a diadalmas gyakorlatát, mit a német nemzet művel. A görögök tartottak itt, amikor Nagy Sándor hóditó útra indult a félvilág ellen. A franciák csinálták ezt Napoleon alatt. A császári sast köszöntötte Moszkva és az egyiptomi sivatag pyramisa; Napóleon csapatai indultak Égyptom és Szyria felé és ugyanazok a katonák voltak hősök Marengonál és Austerlitznéi. Minden ezer esztendőben egy ilyen pillanat adatott meg egy népnek és a németek most élik dicsőségük teljességét.

Antwerpentől Szemendriáig hallatszik a német ágyuk szava. Mérhetetlenül hosszú fronton harcolnak Flandriától Elzászig, Volhyniáíól Vilnáig. Tengeralattjáróik nyugtalanítják a Szent Györgycsatornát, a kanadai vizeket és a Dardanellák felé vezető utakat. Ágyúik a Schelde torkolatától az Aldunáig szólnak. Német lovasok jártak az charleroi-i és a novogeorgievszki országúton és Litvániában éppen úgy tettek tanúságot hősiességükről a német katonák, mint Csingtauban a japánok ellen harcolva.

A német ágyuk most megjelennek az Aldunán és a hadüzenet, amit tavaly augusztusban küldött Szerbia a német birodalomnak és amit ez ugylátszik maga se vett túlságos komolyan akkor, — kezd azzá válni a szerbek számára. A mi harcmezőinken jelennek meg a németek és vállalják a rajtuk induló küzdelmek minden verejtékezését, hogy egyesült erővel közös győzelemre segítsenek minket. Büszkeség szövetségbe lenni az ily nemzettel.

Széljegyzetek.

Már a harmadik hadikölcsönre gyűjtenek Németországban és előre látható, hogy újra sok milliárd bújik elő a gazdagok trezorjából, a szegények strimfliszáraiból és megint olyas valami készül, ami szivén találja ellenségeinket s egy lépéssel közelebb hozza a békét. Jó nekünk magyaroknak is figyelni az odakünn történő dolgokat, nemcsak azért, mert jó és helyes, ami itt történik, hanem azért is, mert annyira fognak bennünket háború után megbecsülni, amennyi e megtudtuk közelíteni a németek ragyogó kötelességtudását és áldozatkészségét. Valószínű, hogy nekünk is lesz harmadik hadikölcsönünk s ha már kétszer méltóknak mutatkoztunk ezen a csatatéren is nagy szövetségeseinkhez, annál inkább fontos, hogy most is méltóak maradjunk, mert egy most mutatkozó ellanyhulással az eddigi erőfeszítések gyümölcseit is kockáztatnánk. Az uj német kölcsönt a semleges országokban is buzgón jegyzik, jeléül annak, hogy a német államnak kölcsönt adni jó üzlet. Puszta szimpátiából, ha ez a kölcsönadás áldozat volna, senki a semleges országokban erszényébe bele nem nyúlna. De nem áldozat, hanem jó üzlet s hogy a semlegesek annak látják, abból az következik, hogy már győzteseknek látják a németeket. Mivel pedig mi együtt győzünk a németekkel, a német hitel a mi hitelünk is, és a magyar államnak kölcsönt adni már csak azért sem lehet kockázatos, mert már a semlegesek sem látnák annak, biztosan számítván a német s ezzel együtt a magyar győzelemre.

Hogy az entente, fneiynek iegnagyobb erőssége Oroszország, maga is kételkedik már abban, hogy minket le fog győzni, bizonyítja a háború elején támasztott igényeinek tetemes leszállítása. Vezető férfiai már nem beszélnek arról, hogy letipornak bennünket, hanem megelégednek a «status quo ante» helyreállításával és néhány sokatmondó, tényleg azonban keveset érő engedménnyel, melyek lehetővé tennék, hogy megtévesztett honfitársaiknak port hinthessenek a szemébe és elhitethessék velük, hogy győztek.

Mindenki kitalálhatja, hogy — bár a pontos dátumot nem tudathatjuk — az az idő, mikor nem az ellenséges férfiak bevallása a csatavesztésről, hanem a hadihelyzet kényszerűsége fogja meghozni a békét, melynek feltételeit mi fogjuk diktálni, — már nincs messze, amikor az ellenség kezéből ki fogjuk verni azokat a fegyvereket, melyekkel még eszeveszetten védekezik: a papirgyőzelmeket, a szépen csillogó, beváltásra sohe nem kerülő offenziva-igéreteket, sőt — mi több — még a humoros meteorológiai jelentéseknek sem fogunk megkegyelmezni.

XagysBertien bav&H a harctéren küzdőknél és él táléban mindenkinél mint legjobb

fájdalomcsillapító bedörzsölés

meghitt*, rhenma, köszvény, influenza, torok-, mell- te hátfájás stb. eseteiben

Dr. Richter-féle

Horgony-Liniment.

Horgony-Pain-Expeller pótléka.

Üvegje K --80, 140, Í-,

Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany oroszlánhoz“ címzett Dr. Riehter-féle gyógyszertárban,

Prága I, Elisabeihstr. 6. s. Naponkénti szétküldés.

•apsici

compos

í

Az állami tisztviselők losonci köre

f. hó 19-én Scherer Lajos tanár elnöklete alatt igen népes közgyűlést tartott, amelyen az elsőrendű élelmi cikkeknek minél olcsóbb beszerzése érdekében — állami előleg felhasználásával — beszerzési csoportot alakított s az erre célzó munkálatokat egy nagy választmány által megindította. Egyben drágasági pótlékot kérő memorandumot intézett a miniszterelnökhöz. — A memorandum szövege a következő:

Nagyméltóságu Miniszterelnök Úr!

Már több mint egy esztendeje, hogy családjaink tagjai hazánk határain és azokon túl létünkért küzdenek s már több mint egy esztendeje, hogy a háború okozta drágaság miatt mi, állami tisztviselők, -a legnagyobb nélkülözéseket szenvedjük. Némán, lemondással tűrtünk, nem zúgolódtunk; ajkainkat panaszszó nem hagyta el, mert volt idő, midőn mindnyájunk szive összeszorult az aggodalomtól, hogy veszedelemben van hazánk, veszedelemben vagyunk mindnyájan.

Mélységes hála a Mindenhatónak, soha el nem múló hálás köszönet hadvezéreink bölcs vezetésének és harcos fiaink önfeláldozó vitézségének, hogy hazánkról a közvetlen veszedelem elmúlott s már a boldogabb jövő reménye kecsegtet bennünket.

E reménybe vetett bizodalom bátorít fel bennünket arra, hogy esdő szavakkal forduljunk Nagyméltóságodhoz, kegyeskedjék megfelelő segítség nyújtásával tűrhetetlen helyzetünket, ha nem is teljesen megszüntetni, de legalább enyhíteni, nélkülözéseinket csökkenteni, azokat elviseihetőkké tenni.

Hálával tölt el bennünket a magas Kormány ama humánus és szociális intézkedése, amellyel a családi pótlék rendszerét kiterjeszti. Háíával fogadjuk a jóakarat és méltánylás kétségtelen bizonyítékaként azt a kegyes intézkedést is, hogy adhoc szervezetek utján az élelmezési tömegcikkek beszerzésére előíeg nyújtását lehetővé teszi.

Fájdalom azonban, mindezek mellett a humánus és jóakaró intézkedések mellett sokan maradnak tisztviselők és alkalmazottak, akikre ezek jótékony hatása nem terjed ki. Mert az említett kategóriák kisebbsége az, amelynek háromnál több oly gyermeke van, akikre a családi pótlék kiutalványozásának föltételei érvényesek; továbbá, mert a drágaság azokkal is érezteti nyomasztó hatását, akik az egyénenként véleményezendő segítségből kimaradhatnak; végül mert a tömegfogyasztási cikkek csoportonkénti beszerzése részint kipróbálatlan, részint elkésett, részint ez idő szerint lehetetlen.

Látva azonban a magas kormánynak azt az atyai és jóakaratu törekvését, mellyel rajtunk, állami tisztviselőkön és alkalmazottakon, segíteni akar, bátorságot veszünk magunknak, hogy helyzetünket feltárva, esdő szavunk kegyes meghallgatására kérjük Nagyméltóságodat.

Kegyelmes Urunk!

Mig körülöttünk az őstermelő, a falu népe, a kereskedő, a gyáros a háborúból az élelmi és fogyasztási cikkek árának 100—300 °/o-os, nem ritkán indokolatlan, emelésével nemcsak biztos fenntartását biztosítja, hanem hasznot is húz, amikor szemlátomást vagyonok keletkeznek s még a napszámos is gyarapszik és keresményének fölöslegét takarékpénztárban vagy a ládafiában halmozza fél, — addig mi, akik az ő ügyeiket most a háború idején kétszeres szorgalommal és buzgalommal bonyolítjuk le, ingyenes munkával pótolva a harctéren levő társaink munkáját is, megtakarított filléreinket s rendelkezésre állott hitelünket is már felemésztettük. Sokan közülünk