Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-20 / 8. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. február 20. Művészest. Pintér Imre színművész a következő levelet intézte hozzánk: «Tekintetes Szerkesztőség! Alulírott színművész a buda­pesti v. Népszínház elsőrangú tagja a leg­mélyebb tisztelettel hivom meg b. hozzá­tartozóival egyetemben március hó 13-án tartandó egyetlen művészestélyünkre, kérvén egyben, hogy az est érdekében nevével és befolyásával egy kis propagandát csinálni kegyeskedjék. Kitűnő tisztelettel Pintér Imre.* A művészestélyt a nagyérdemű közönség b. figyelmébe ajánljuk. Fel nem robbant lövedék. A f. hó 10 és 14-ike közötti tüzérségi lőgyakorlatok alkalmával két éles lövedék a kilövések után nem robbant fel, miért is a szerencsétlenségek elkerülése és a lakosság életbiztonsága érde­kében figyelmezteti a rendőrség a lakos­ságot, hogy ha valaki egy ilyen lövedéket talál, azt meg ne érintse, hanem a helyet megjelölve a rendőrségnél vagy a losonci tábori ágyuezred parancsnokságánál jelentse azt. A bejelentő egy korona pénzjutalomban is részesül. Minta szőlőoltványokat ingyen küld «Mill-telep» szőlőiskola Nagyősz, ha ár­jegyzéket kér. A régi tizkoronások. A régi tizkoronás bankjegyek beváltásának végső határideje február 28-ika. A Közös Bank ugyanis köz­hírré teszi, hogy az 1905. február 15-iki hirdetményével bevont 1900. március 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, melye­ket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még beváltanak, 1913. február 28-ika után nem fogják többé sem beváltani, sem el­fogadni és e napon a banknak az a kötele­zettsége, hogy az előbb említett bankjegyek értéknek tekintessenek, megszűnik. Magyarországon a fertőtlenítés fogal­mát még sokan nem ismerik, sokan nem tudják, hogy emberi és állati betegségek, ragályok terjedését csakis alapos fertőtlení­téssel lehet megakadályozni. Lakásokat, hi­vatalokat, továbbá a gazdasági helyiségeket évenként egyszer-kétszer kellene a közegész­ség érdekében fertőtleníteni, ami igazán na­gyon csekély költséget okoz. — Hogy mikép­pen történik a fertőtlenítés, azt okosan és ér­dekesen irja meg «Egészség és Fertőtlenítés» cimü könyvében Dr. Székely Zsigmond budapesti orvos. A könyvet kívánatra bár­kinek ingyen küldi meg a szerző Budapes­ten, Erzsébet-körut 44. Az uj helységnévtár. A központi sta­tisztikai hivatal értesítése szerint az uj helységnévtár, amely már a legutolsó nép­­számlálás adatait fogja feltüntetni, március hó végén jelenik meg. A borravaló jövedelem. A kereskedelmi miniszter egy felmerült esetből kifolyólag elvi határozatban kimondotta, hogy a pin­cérek borravalóból álló jövedelme a beteg­ség esetére való biztosítás alapjául vett bér vagy fizetés összegéből ieszállitandók. Korcsma és iskola. Hazánk kulturális viszonyaira érdekes világot vet az alábbi statisztika. Magyarországon (az 1908. évi adatok szerint) 16547 elemi iskolával szem­ben 66200 korcsma van. Amig tehát csak minden 1800 lélekre jut egy iskola, addig minden 275 lélekre esik egy korcsma. A Polgári Kör március 9-én délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését, mely­ről a tagokat már ezuton is értesíti. Százéves korában is ruganyosán és graciozusan jár, ha valódi «Berson gummi­­sarkot hord a cipőjén. Vásárlásnál tessék határozottan az aranydobozba csomagolt «Berson» gummisarkot kérni. Felhívás. Azon tartalékos tisztek és le­génység, kik a fegyvergyakorlatot saját motoros kerékpárjukkal vagy gépkocsijuk­kal (automobil) magasabb parancsnokságnál letölteni akarják, erre nézve való irás- vagy szóbeli jelentésüket a hadkiegészítő kerületi parancsnokságnál f. évi március hó 10-ig terjesszék be. Ezen Írásbeli vagy szóbeli jelentésben a gép jellege és képessége is megjelölendő és a személy-gépkocsiknál bejelentendő az is, hogy a gépvezető a hadsereg vagy a honvédség tartalékába tar­tozik-e. A gépvezető és gépek szállítási diját, továbbá a gépvezető élelmezési költ­ségeit a katonai kincstár fedezi. A gépko­csik használati dija azon napokra, melyen azok szolgálatban használtattak, 30 korona, a motoros kerékpároké pedig 6 korona. Talált tárgy. A Losonci Ipar- és Keres­kedelmi Bank R.-T. által kiállított egy arany­gyűrűről szóló zálogcédula találtatott. Igazolt tulajdonosa azt a rendőrkapitányi hivatalnál a hivatalos órák alatt átveheti. Sorozás. Losonc városában a fősorozás március 31-én tartatik meg, a losonci járás­ban pedig 1, 2, 3. és 4-én Havas Gyula elnöklésével. Helypénzszedési jog bérbeadása. Gács község képviselőtestületének határo­zata alapján a község tulajdonát képező 3 országos vásáron gyakorolható helypénz­szedési jog 1913. év március 1 tői 1916. év március hó 1-ig terjedő időre 640 korona 10 fillér kikiáltási ár mellett 1913. évi február hó 17-ik napján délután 2 órakor a községház tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. A megjutalmazott segéd. Juhász An­tal harminc év óta szolgálja becsülettel Duhaj József helybeli csizmadia-mestert. A kereskedelmi miniszter a hűséges segédet a napokban 100 korona jutalomban és el­ismerő oklevéllel való kitüntetésben része­sítette. — Az ipartestület a legközelebbi vasárnapok egyikén fogja mindkettőt Juhász­nak átnyújtani. Szőlő és gyümölcsvédekezési cim­­mel minden szőlő és gyümölcstulajdonost érdeklő könyvet adott ki a budapesti «For­­hin» gyár, Váci-ut 93. A hasznos könyvecske, amelyet kívánatra minden gazdának meg­küldenek, részletesen ismerteti a gyár összes vegyi készítményeit, amelyeknek használásá­val a szőlő- és gyümölcstermelést sokszoro­san fokozni lehet. Hazánkban ez az első és egyedüli gyávamely feladatául tűzte ki, hogy a gazdaközönség segítségére legyen mezőgazdasági munkájában. A városok segélye a tömegsztrájk­hoz. Országszerte agitáció indult meg a városokban a kitörő sztrájk esetén a sztráj­kolok és azok hozzátartozóinak érdekében. Nagyváradon, Szegeden, Debrecenben s több más városban a sztrájkolok gyermekeinek a sztrájk ideje alatt leendő eltartására és éle­lemmel ellátására a városi polgárság vállal­kozott. — Újpest város pedig legutóbb tar­tott közgyűlésében 2000 koronát szavazott meg e célra. Szinházi-est Az a forró, hangulatos este, melyet tavaly Pintér Imre, a budapesti volt Népszínház kiváló tagja rendezett, a legjobb emléket hagyta maga után s azzal az általános óhajjal zárult le, hogy a kis művészgárda mielőbb vendége legyen váro­sunknak. A viszontlátás örömére Pintér olyan elsőrangú, szenzációs programmot hoz magával, amelyre ismét sokáig fogunk szí­vesen visszaemlékezni. Csupa újdonság, csupa sláger, amely teljesen érthetővé teszi azt a nagy érdeklődést, amely már is meg­nyilvánul a közönség körében. A kicsiny művészgárda legutóbb Brassó, Kolozsvár, Arad és Miskolc zsúfolt színházainak volt vendége s úgy a sajtó, mint a nagyközön­ség a legteljesebb elismeréssel honorálta a kitűnő programmot, melyből a következő szebbnél-szebb énekujdonságokat és szín­padi tréfákat emeljük ki: Az aranyhaj, Az édes anyám, Sokszor úgy szeretnék sírni, Angyalom, angyalkám! A gyűrű legendája, Az idei divat, Bölcsődal, Tessék ez a fele­ségem! Óriási! óriási! Madárházasság, Édes aranyos tyúkom! Elképzelni sem tudom, No ne siessen úgy Nagysád! Ha nyitva lesz az ablak, Elseje keserve, A zserbóban, Háború lesz! Hogy lett Tisza elnök? A jász primadonna, Hol sir a gyermek?! stb., stb. A művész-est jegyeinek árusítását Kár­mán Zsigmond vállalta el. Legújabb angol, francia és német costüm-, divat- és kalaplapok nagy válasz­tékban előfizetésre és egyes számonként is kaphatók Kármán könyvkereskedésében. A panamista. Tanító: Móric, mit jelent ez a szó: Panama ? Móric: Ez a szó, Panama, — egy csa­tornát jelenti. Tanító: Jól van Móric. Hát már most mit tesz az, ha én rólad azt mondom, hogy te egy «panamista» vagy. Móric: Ez azt jelenti, hogy én építettem a Panama csatornát. Tanító: Hát építettél te a Panama csa­tornát ? Móric: Hát építettem? Tanító: Persze, te Móric ott se voltál, hol a Panamát építették, hát akkor mit tesz az, ha én rólad mondom mégis, te pana­mista ? Móric: Azt jelenti, hogy ezért becsukják a tanító urat. Tanító: Miért, te szemtelen ? Móric: Bah, — hát a Désyt nem elitél­ték, mert mondta a Lukácsról, hogy ő egy panamista ? Hát volt a Lukács a Panamá­nál? Építette ő a Panamát ? Panama Manó. Iskolában. Móric: Tanító úr, tessék kiereszteni. Tanító: Nem Móric, előbb voltál künn. Nem mászkálsz ki mindig. Kis idő múlva. Samu: Tanító úr kérem, a Móric idebent kiment.. A falusi iskolába először ment József, egy erdőkerülő kis fia, aki a szülein kívül csak a nagybátyját és két öreg nénjét ismerte. Az első óra az iskolában hittan óra volt és a pap, aki a hittant tanította, mindjárt első nap a kis Józsefet szólította fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom