Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-23 / 43. szám

1913. október 23. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. Doktor Herz, az automata. Dr. Herz Sándor úr olyan mint egy automata, se szive nincs, se lelke. Valahány­szor a losonci főgimnázium ifjúsága tanári kiséret meliett kirándul, kotkodácsolni kezd mint a budapesti keleti pályaudvar folyosó­ján elhelyezett automata-tyúk • és egy fél­tucat újság hasábjairól ordít kigyót-békát olyan férfiakra, akikhez semmi köze és akik bizonyára állnak hivatásuk oly magas fo­kán, mint dr. Herz úr a fogtömés terén azzal a különbséggel, hogy az általa ki­­szerkeztett tanárok nem hederitenek az ő fogtömési műveleteire, - akár jók azok, akár nem, — de ő ennek dacára lármát csap és piszkol és lepocskondiáz és lec­kéztet, mintha nagy kanállal ette volna a bölcsességet. Pedig kicsinyke legény ő! Avagy mik azok az érdemei, melyekkel dicsekedve ele­venek és holtak felett Ítélkezni joga van ? Talán az, hogy született zsidó létére fakép­nél hagyta őseinek istenét és felekezetnél­­küli lett? Avagy mert városunkban segíti szellőztetni Fényes Samu hosszú szakálát? Avagy mert a vallás-erkölcsi alapot magá­tól elrúgta s azt hiszi, hogy most már a vallást,' az erkölcsöt kipellengérezheti, azzal áltatván magát, hogy ő természettudomá­nyos igazságot hirdet akkor, amikor még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy az igazságot keresse? Mert frázisokat gyár­tani könnyű dolog és még könnyebb bele­­kotnyeleskedni olyan dolgokba, amikhez nem értünk. Mert pl. neveléshez nem ért őkelme, még annyit se, mint tyuk az abc-hez. Mert ha értene, akkor tudnia kellene azt az elemi igazságot, hogy apostoloskodnunk csak akkor szabad, ha az apostolok eré­nyeivel rendelkezünk. Ily erényekkel pedig talán nem akar di­csekedni a tisztelt doktor úr, ugy-e nem ? Mert az apostolok nem ferdítettek és nem hazudtak. A mélyen tisztelt doktor úr pedig ferdít is, hazudik is egyszerre, ha azt állítja, hogy (ránk ertve) «a tanárok itatják tanít­ványaikat». És ha a kirándulást vezető ta­nárokra célozva azt mondja : «A gondol­kozók gondolatait bele kell fojtani a sör­mámorba és belefojtották» (t. i. a tanárok). O, a mélyen tisztelt doktor úr, vagy mint magát büszkeséggel nevezi, «az a gonosz, istentől elrugaszkodott antialkoholista», éle­tében már eleget ivott s úgy látszik, a képzettársítási törvény alapján minden diák­kirándulás hallatára újból alkoholistának érzi magát és deliriumba esik, amikor is nem tudja, hogy mit beszél. — Azért egy jó ta­nácsot adok neki. Valahányszor kirándulunk, jöjjön velünk, hadd lássa saját szemével, hogy mennyire itatjuk növendékeinket, hogy aztán hivatalos feljebbvalóinknál kötelesség­­mulasztás és ifjuságrontás címén följelent­hessen. De azt a csúnya szokását hagyja abba, hogy egy frázisokkal teli cikket eresszen mások becsületének piszkitására, hogy ezzel is reklamirozza divatos öltönyként magára aggatott modern nézeteit. Ezekre ép elméjű ember úgy se hederit! Ha vétkeztünk: vádoljon be. De hogy a mi nevünk meghurcoltatásával magának reklámot csapjon, az ellen ünnepélyesen til­takozunk. Ezenkívül olvasgassa Arany János «Fiamnak» cimü versét sokszor és akkor türelmetlenségéből, erőszakoskodásából en­gedni fog, mert érezni fogja «a nyomort, melyet a becsület válla hord». És látni fogja, hogy '«a butának sorsa földi éden» és jelszava lesz: «álljon a vallás a mér­legen!» Mert neki is mondja koszorús köl­tőnk intő szózatul: «Kis kacsóid összetéve szépen, imádkozzál, édes gyermekem!» Ez a válaszom dr. Herz Sándor úr a «Losonc és Vidéke» cimü lap október 13-án «A diákok kirándulása» cim alatt megjelent pocskondiázó cikkére. Scherer Lajos. fl HÍREK Mese a varrógépről. Ki ne ismerné a Singer-varrógépet? A madárfogó léppel összekombinálva nóta is szól róla. Hatalmas termetű, hájas hasú gépnök igyekszik izzadva a vasúti töltésen. Ma rossz volt a gseft s ha ama kis őrházban el nem sütök egyet ócska traglyáimból, — felkopik az állam, — igy a jó, vén Singer. Végre oda is ér. — Olyan e varrógép drága drágaságom, hogy azon akár maga is bemehet Losoncra. De a tejet mindenesetre beviheti véle, — kapacitálja á fürge kis menyecskét benn az őrházban. Meg is lett az alku, — jött rá a varró­gép. Kattogott is szépen, rótta is az ölté­seket egymásután rendjén, de tejfuvarozásra nem volt használható. — Na öreg hájtömeg, — gyere ki csak egyszer, — igy a kis menyecske dühbe gurulva. Pár hét telt el s jó öreg Singerünk me­gint arra járkált. Szuszogva, izzadva. — Hej az isten hozta éppen nálunk felé, kiált a menyecske az őrházajtóból. Nézze meg a gépet, lelkem jó Singerem. Egy kis baj van véle. — Szívesen angyalom. — De amott van mostan túl az alaguton, a keresztkomámnál. — Elmegyek én oda. Ha nem jön most vonat, átmehetünk szépen még a tunellen is. Rövidebb az útja. Mentek-mendegéltek. A középre értek. Setét volt, rémes volt benn az alagutban. Denevérek szálltak. Egyszerre az asszony: — Jaj lelkem Singerem, — szaladják kend gyorsan, ha élete kedves. Jön a vonat mindjárt! Pedig hire se volt. Szaladt volna Singer, ha nem lett volna hája s hájas hasa néki. Így csak állott-állott legyökeresedve a nagy ijedségtől. Megszánta az asszony. — Tréfáltam csak Singer! — azért a jó gépért, mely tejet is szállít . . . — Jaj édes angyalom, menjünk-menjünk innen, ahhoz a kis géphez. Van-e patyolatja, feles vászonkája a láda fiában ? . . . Van édes angyalom ? Úgy hát varrjon nekem egy ruhadarabkát nadrágocskafélét, de mindjárt kis szentem . . . mert «megtelt» ... a lel­kem . . . «megtelt» buzgalommal... Én vét­kem ... én vétkem . . . Tanárok gyűlése. Januárban alakult meg a nógrádmegyei tanári kör, amely f. hó 19-én Balassagyarmaton tartotta meg rendes évi közgyűlését s «Az országos középiskolai tanáregyesület nógrád—honti köre» címet vette fel, mivel a losonci és balassagyarmati főgimnáziumok tanárain kí­vül most az ipolysági főgimnázium tanári­kara is csatlakozott. A körnek jelenleg 41 tagja van. A gyűlésen Beniczky Kálmán, ny. főgimn. igazgató, a Ferenc József-rend lovagja elnökölt. Az évi működésről Scherer Lajos titkár tett jelentést. A pénztár állapo­táról Konss József pénztáros számolt be. A megejtett tisztujitáson igy alakult a tiszti­kar: Elnök: Jaskovics Ferenc; alelnökök: György Lajos és Barczán Endre. Titkár: Koltay Gyula. Jegyző: Scherer Lajos. Pénz­táros : Konss József. Ellenőrök: Ondrus Pál és Balás Géza. A három óra hosszat tartó gyűlést Both Antal és Scherer Lajos tanárok előadása rekesztette be. Both An­tal, balassagyarmati tanár «az irodalmi ol­vasmányok kivonatolásáról» tartott igen ér­dekes előadást, amelyben a lexikális kivo­natolás mellett tör lándzsát. A növendék a bölcs mondásokat regiszterkönyvbe szedje bizonyos jellemző fogalmak szerint, hogy igy lassanként egy-egy eszme körül több iró nézetével ismerkedjék meg. A bírálat folyamán többek hozzászólása után abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a java­solt terv tanulóknál keresztülvihetetlen s inkább felnőtteknek való. — Scherer Lajos, losonci tanár, a «magyar Írásbeli dolgoza­­tok»-ról értekezett, annak a nézetének adván kifejezést, hogy a középiskolában sokat irat­nak a növendékkel, miért írása romlik. Csak havi dolgozat írandó valamennyi osztályban. A diárium tétessék kölelezővé. A helyesírás legyen egyöntetű. A tankönyvek kiállítása legyen mintaszerű. Az olvasmányokból re­­kesztessenek ki a latin-görög mitológiai történetek és az irányzatos olvasmányok. Helyükbe a magyar nemzeti öntudatot éb­resztő művek kerüljenek. A növendékek egész irót kapjanak olvasmányul stb. A gyűlést társas ebéd követte. Halálozás. Hertsko Bertalan f. hó 18-án tevékeny és tisztes életének 77-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 20-án délelőtt 11 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytat gyermekei, menyei és unokái gyászolják. Körorvosok nyugdija. A községi és körorvosok nyugdíjintézménye f. évi novem­ber hó 1-én lép életbe s a minisztérjum megkereste a törvényhatóságokat, hogy a nyugdíjintézmény működésének megkezdé­séhez szükséges előmunkálatokat sürgősen — soron kivül — intézzék el, nehogy az életbelépés elé ennek esetleges elmulasztása vagy késedelmessége miatt akadály gördül­jön. — Az Országos Orvosszövetség tren­­csénteplici közgyűlésén a belügyminiszter képviselője az orvosok nagy örömére be­jelentette a községi és körorvosi nyugdíj­­intézmény életbelépését. Újságíróink közgyűlése. A Felvidéki Magyar Írók és Újságírók Szövetsége, mely két évvel ezelőtt történt megalakulása óta az áldatlan politikai viszonyok miatt még csak életjelt sem adhatott magáról, ez év­ben már porondra lép. A szövetség f. évi december hó folyamán Pöstyénbe fogja évi rendes közgyűlését megtartani. E gyűlésen a vezetőség minden eddig függőben lévő ügyet elintézni szándékozik, hogy a gyűlé­sen beszámolhasson s a jövőre nézve mun­kálkodását teljes mértékben kifejthesse.^.,.­Elhalasztott repülés. Csizmadia Gábor helybeli aviatikusunk f. hó 19-én szándékolt repülését motorhiba miatt nem tarthatta meg is igy azt kénytelen-kelletlen f. hó 2ő-ára, vasárnap délutánra kellett elhalasztania, amikorra motorát rendbehozhatja. Ha az idő kedvezni fog, reményünk lehet rá, hogy az első losonci pilótát repülni látjuk. — Bár úgy lenne! — Nem igy a Felső Nógrád ! Nem tudni mi okon, de egyik számában a? 1 és 2 koronás magas árakat kifogásolja, mig a rákövetkező számban már nagy böl­­cseséggel kisüti, hogy Csizmadiának belépő­díjak meliett repülni még nem szabad. -4- Hm, hm, de kedves a Felső Nógrád, amikor egy ily törekvés elé akadályokat akar görr diteni. — No de ez ne akadályozza Csiz­madiát törekvésében, mert ha belépődíjat nem is szedhetne, önkéntes adományokat — amit ki is érdemelt városunk közönsé­gétől törekvésével — mégis csak elfogad­hat, sőt a helyszínen is, ami talán az anya­giakra nézve még kedvezőbb is lenne, mint a belépődíjak szedése. Cs—a L—s. «Aki jól táplál, jól gyógyít» — mondja a régi közmondás. Megkönnyíti ennek kö­vetését Dr. Oetker receptkönyve. Kérjük az üzletekben vagy egyenesen a cégtől (Dr. Oetker, Baden-Wien) a legújabb 72 oldalas receptkönyvet. Egy egész csomó receptet találunk benne Ízletes és tápláló tészták és sütemények elkészítéséhez. Minden háztar­tásra nézve fontos. Útépítés Losonc és Bolyk között. A IX. vicinális utcsoport bizottsága már véglegesen döntött a Losonc—Ipolybolyk közötti útnak kiépítése ügyében. A szeptem­ber 25-én Wagner Sándor kir. tan., polgár­mester elnöklete alatt megtartott ülésen az érdekeltség elhatározta, hogy a hat kilo­méter utat rövidesen kiépítteti s a 78000 korona költséget 70 százalékban Bolyk és 30 százalékban Losonc város fogja viselni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom