Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-23 / 43. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. október 23. pókusz nélkül a természetet szeretni, csodálni s rajta ujjongani. Sokan vallják ezt; van is benne igazság; de a cserkészet mégsem hiábavaló. Először is gondoljuk meg, hogy az ifjúságnak egy hányada, ha szereti is a természetet, mégis csak nagy ritkán vonul a szabadba, hacsak külön nem csalogatják. Azután meg, sokan mennek ugyan a szabadba, de csak szétszórtan kószálnak, hancuroznak s inkább a felületes semmittevéshez szoknak ott hozzá, semmint a természet megszeretéséhez. Épen ez a cserkészet fő érdeme: hogy az ifjú lélek ösztönszerü vágyait, a természethez való vonzalmát, cselekvőerejét s a regényeshez és fantasztikushoz való hajlamát egészséges, józan mederbe tereli. Tőle telhetőén fölkelti benne az önálló cselekvés ambícióját. Fejleszti benne az önérzetet s az önmaga megbecsülése révén képzi ki benne a mások megbecsülését. Emellett könnyebben áttekinthető gyakorlati célokat is szolgál s az iskolai elméleti oktatásnak mintegy kiegészítőjévé válik, mikor a gyakorlati életnek olyan elemi ismereteire tanítja meg, melyek az életben való eligazodásban nagy hasznára válhatnak — s melyeket a mai felnőttek legnagyobb része nem tud. Nem katonáskodás ám a cserkészet, nem is sport, meg turisztika, se nem holmi dibdáb ceremóniás játék, hanem egészséges emberek eleven élete! Azt akarja elérni az ifjaknál, hogy amikor majd megnőnek, ne olyanok legyenek, mint dicső elődeik, akik az utcák aszfaltján ődöngenek, akik a kávéház füstjében üdülnek s a lóversenytéren áldoznak a természet szépségeinek, hogy ne legyenek olyanok, mint dicső elődeik mint amilyenek mi vagyunk ... Oh, ti gyönge, hiú és mégis szeretetreméltó emberek, akik eszméknek hódoltok és hónotok alatt szemétládát cipeltek — nem kell-e tapsolnotok a gondolatnak, hogy fiaitok különbek legyenek, mint ti vagytok? ... Patak Károly. MZ US Berspi* minden ^^É«sarXöí 9 BERSOHMÖVEK BUDAPEST VJ Egy kis összehasonlítás. Hogy miért nem lehet az angol, német, francia vagy más nemzeti nyelvet elfogadni nemzetközi nyelvnek, csak azt lehet válaszolni : mert az említett három nyelv, mint a többi nemzet nyelve is, oiy nehéz, hogy még remélni sem lehet, hogy a megtanulásukkal járó nagy munkát mindenki elvégezhesse. Ezzel már meg is jelöltük azt a főelvet, mely a nemzetközi nyelv kérdésének megoldását nyújtja. Nemzetközivé tehát csak oiy nyelv válhat, amelynek könnyűsége lehetővé teszi, hogy minden ember az anyanyelve mellett megtanulhassa. Mivel a meglevő nemzeti nyelvek mindegyikének szerkezete, vagyis nyelvtana olyan bonyolult, oly nehézkes, szótára a szóknak oly tömegével és rendszertelen árnyalatával rendelkezik, hogy a nyelvet megtanulni óhajtónak szinte leküzdhetetlen nehézségekkel kell megbirkóznia; akár akarjuk, akár nem, a logika kényszerűségével következik, hogy a nemzeti nyelvek közül egyik sem alkalmas a nemzeti nyelv nagyjelentőségű szerepére. Minthogy pedig a haladó kor, gazdasági és tudományos életünk mindinkább erősbödő egymásrautaltsága feltétlenül meg követeli egy nemzetközi nyelv létezését, nem marad más hátra, minthogy egy segédnyelv szolgáljon a nemzetközi érintkezés lebonyolítására. Ezen segédnyelvnek, vagy nevezzük műnyelvnek (ne féljünk a szótól) tulajdonságai tehát azon szükségletek kiegészítésére szolgálnak, amely szükségletek életre hívták. Ezen tulajdonságok közül legfontosabb kettő: a könnyűség és nemzetköziség. A nemzetközi nyelvnek könnyűnek kell lennie, vagyis a nyelvtanulás megkönyitésének végső határáig el kell mennie, mert különben gyors elterjedése nem várható. A nyelvnek nemzetközinek kell lennie, vagyis a szótöveknek lehető legnagyobb ismertségére kell törekednie, hogy a lehető legtöbb nemzet előtt ismerős elemei legyenek, mert különben npm terjedne el a világ minden népe között. A könnyűség követelményének a legteljesebb mértékben megfelel az Esperanto nyelv. Hogy az Esperantóban valamely gondolat kifejezése a legkönnyebb, a legegyszerűbb módon történjék, hogy az agynak semmi felesleges munkát ne kelljen végeznie; ezért 1. a nyelvben nincs semmi olyan elem, mely szükségtelen, 2. szabályai olyanok, melyek minden esetben érvényesek, melyed alól kivételek nincsenek. A nyugati nyelvek tanulását nagyon megnehezíti például a nyelvtani nemek megkülönböztetése. Minden főnév vagy him-, nő-, vagy semleges-nemű és ennek folytán ragozása stb. attól függ, hogy milyen nemű. Minthogy pedig semmi szabály nincs arra, hogy valamely szó miért himnemü, vagy nőnemű (a németben például az asztal him, tinta nő, kisasszony pedig semleges nemű) minden egyes szó megtanulásán felül külön munkát kell végezni, meg kell jegyezni, be kell magolni, hogy az illető főnév milyen nemű. A nemzetközi nyelvben pedig nem szabad felesleges munkát végezni, tehát az Esperantóban nincs is meg a nemek ezen szükségtelen megkülönböztetése. A magyar nyelvet (de a többit is) például nehezen megtanulhatóvá teszi a ragozás, főleg az igéké. A legtöbb nyelv rendkívüli munkapocsékolást végez azzal, hogy az igeragozásban a személyt kétszeresen is jelzi, pl. én tanulok, te tanulsz stb., ich schreibe, du schreibst stb. Az Esperanto ezt a felesleges munkát nem végzi el, mert az ige ragozása mi lernas (én tanul) vi lernas (te tanul) li lernas (ő tanul) s. i. t. Minden nyelvre egyaránt áll az, hogy főleg a rengeteg kivétel, rendhagyóság nehezíti meg a tanulást. Már pedig a kivételek legdusabban épen a legfontosabb, a leggyakrabban használt nyelvi alakokban tenyésznek. Hogy csak egy példát említsünk: a van ige ragozása. (A német ich bin, du bist, er ist.) Az Esperantóban teljesen egységes szabály szerint (mi estas, vi estas, li estas) történik minden ige ragozása. És minden részében a nyelvtannak az Esperanto a pontos kifejezésnek a lehető legkönnyebb, leggazdaságosabb módját keresi ki. Egy cikk keretében nem lehet részletezni ezeket, csak még a helyesírásra akarunk kitérni. A francia, német, de főleg az angol nyelv tanulásával járó fáradságot megkétszerezi az, hogy szinte minden szót máskép kell olvasni, mint ahogy Írva van. A magyar nyelv helyesírási szabályai aránylag igen egyszerűek, mégis csak a műveltebb emberek tudnak helyesírási hibák nélkül írni. Az Esperanto fonétikusan ir, ami annyit jelent, hogy minden betűnek egy-egy hang felel meg és viszont. Tehát a c mindig cnek, a t mindig t-nek olvasandó stb. A hanganyag pedig úgy meg van válogatva, hogy minden ember, bármely nemzetü legyen, a legcsekélyebb fáradsággal sajátíthatja el a helyes kiejtést. Az Esperanto nemzetközi jellegét főleg a szótár adja meg. Rendszeresen benne vannak mindazon szavak, melyek mint idegen szók minden nyelvben otthonosak (telefon, koncert, sakk stb.). Azonkívül is lehetőség szerint olyan szavakból áll, amelyek több, illetőleg a legtöbb nyelvben megvannak (rozo, magyarban rózsa, németben Rose, franciában rose, angolban rose, cseh nyelvben ruze, a spanyolban rosa, olaszban rosa, lengyelben róza, a portugál nyelvben rosa, a svédben ros). A több nyelvben előforduló szótövek révén az Esperanto szóknak legalább fele ismeretes majdnem minden nemzet előtt. A szók csoportosításának módja a kifejezések, a szólamok kialakulása természetes utón történt és történik ma is. A nyelv szelleme a nemzetközi érintkezés közben alakult ki. Mivel az Esperantónak már első művelői (kik az első könyveket írták, az első lapokat szerkesztették) különféle nemzetekhez tartoztak, azért az Esperantóban már a múltban sem tudtak, most és a jövőben még kevésbé fognak meghonosodni nemzeti sajátos kifejezések, hanem a gyakorlat, az élet, a nyelv használata maga kiküszöböli az olyanokat és kiválogatja a legegyszerűbb, a legnemzetközibb kifejezéseket. Az Esperanto nyelv ezen főelveinek köszönheti gyors elterjedtségét, ezen elveknek ügyes megvalósítása belátható időn belül feleslegessé teszi a nyelvben reformok létesítését, ezen elvek folytán az Esperanto terjedése, az Esperanto fejlődése biztosítva van, olyannyira, hogy a tudatos terjesztésnek jóformán más feladata sincs, mint a nyelvet megismertetni. Aki megismeri rögtön megérti mozgalmunk nagy arányait és aki megszereti, rögtön terjesztő úttörőjévé válik. Nem lesz Önnek bosszúsága, ha óráját HAÁSZ csinálja, kinek üzlete Kossuth Lajos-utca 15. szM Sántha-féle házban van. NAGY RAKTÁR zseb-, fali és ébresztőórákban, arany- és ezüstnemüekben. Grammofonokban és a legújabb felvételű lemezekben nagy raktár. A A A Óra- és ékszerjavitásokat gyorsan és szakszerűen készítek, m -Éhgyomorra étkezés közben és lefekvés előtt állandóan Papta niasi Lylhia €tyógryvi»et inni annyit jelent, mint a hólyag és vese rendes működését biztosítani.
