Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-21 / 47. szám
LOSONCI ÚJSÁG A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN : ■ Községek ecvesületek továbbá a " SZERKESZTŐSÉG : Etfész évre 8 K - f. ■ Községek, egyesietek, továbbá “ fl Losonc, Jőkal-utca 4, hová a lap szellemi Félévre 4 K — t- “ Nőgrádmegyel Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény Intézendő. Negyedévre.......................................2K-1 TM övi előfizetési díj 5 korona. KIADÓHIVATAL« Egész évre V,DÉKRE' 10 K — f ! Egyes szám ára 20 fillér. ■ ^^eÄ'mindenS^ Negyedévre" ! ! ' ! ! ! ! ! I V H Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. , g,* jjSiSff' VII. évfolyam 47. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 november 21. A törökökről meg rólunk. A történelem, az élet tanitómestere, ugyancsak borzalmas példákkal int és figyelmeztet minket, hanyag tanítványait. Távoli népek fölvirágzását és sülyedését tárta elénk az utóbbi években, de minálunk nem akarták megérteni a fényes meg keserű példákat. Most a testvérünk, a szegény fajrokon törökség gyásza, példája tárul elénk döbbenetes borzalmasságban. Kétségtelennek tudja-látja az egész világ, hogy a török nemzet nem a legutóbbi két-három év szabadelvű haladása miatt került a mai örvénylő veszedelembe. Két-három év alatt semmikép se is lehetne egy országnak ennyire megromlania. Törökország félszáz év óta volt «beteg ember», félszáz éven át és még régebb óta halmozódtak a bűnei, melyeknek reakciós nemzetrontó fekélyeit nem tudhatta már kiengesztelni, meggyógyítani ez az utóbbi nagylelkű ujtörök szabadság-forradalom és javitóujitó nemzeti munka. Mik voltak azok a bűnök, amelyek köztudomás szerint Törökország épületét megkorhasztották, a török nemzetet idáig sülyesztették, korrumpálták? Azok a bűnök mind: az abszolutizmussal járó bűnök, az abszolutizmus termékei. Először is: az abszolutizmus hatalmasitotta telhetetlen, dölyfös, elkényeztetett bálvánnyá a török hadsereget, mert az abszolutizmus mindig a hadseregre támaszkodik a népek szabad akaratával szemben. A szultánok kegyenc hadserege már rég a fejére nőtt a török népnek, sőt idővel magának a török uralkodóháznak is. Abdul Hamidot is maga a hadsereg csapta el végül, mint a római császárokat a kegyelt pretoriánus sereg. A hadsereg, mindenhatóságának tudatáig elérkezvén, végül az államhatalom intézőjévé tolja föl magát, de az ily hadseregnek már — ellentétben a demokratikus néphadsereggel — a maga bőre drágább a hazája üdvénél. Ahol az abszolutizmus a hadsereget — melyre egyedül támaszkodhatik —, kénytelen mindenfölött dédelgetni: mindenütt eljutottak e végső állapotig. Az abszolutizmus második bünforrása: a hivatali korrupció. Az abszolút hatalom a maga bűnös hatalmát csak cinkospénzen, cinkoshatalmon tarthatja fönn. Az abszoluthataimu szultánok a maguk millióiból aranyakat engednek a leghatalmasabb szolgáiknak, ezek forintokat a maguk alá rendelteknek s igy le, végül garasok kötik a legalsóbb szolgákat, pl. betömik a szájukat egy korcsmaengedéllyel, trafikkal, irnoksággal, apró lopni engedéssel. Egy óriási bűnszövetkezet az egész, mely azonban összedül mindenestül az első ily nagy viharra. Lám az elfoglalt városok polgármesterei készséggel fölajánlkoztak a hódítóknak is, mihelyt a koncot őtőiük remélhetik. S igy van és lesz ez mindenütt, ahol nem munkája szerint jutalmazzák a polgárt, hanem a hatalmasoknak tett bűnös szolgálataik szerint s ahol a társadalom közszelleme úgy elaljasodik, hogy a kurrupció embereit megvetéssel s erővel ki nem irtja magából. Harmadiknak fölemlítjük, hogy az abszolutizmus mindenütt s igy Törökországban is ez elszegényedésnek legfőbb okozója. Ahol a pénzt gazsággal szerzik, ott az emberek elvesztik a becsületes munkakedvüket; mindenki munkátlan spekulációból, mások bőréből akar gazdagodni s a szennyes pénzt tüntetőén szennyes módon veri el. Törökországot a természet megáldotta, gazdag országnak rendelte, akárcsak Magyarországot, de mikor a szultánok százmilliókat szereztek erőszakjukkal, akkor bizony a többi török ur is csak a korrupciós pénzszerzést, pénzelverést tette meg úri virtusnak. És igy tovább is folytathatnék a török abszolutizmus bűneit, melyek úgy megrontották az egész török nemzetet, hogy a török nép most apathiába sülyedetten roskad bele a végpusztulásba. Mert az évtizedek nemzetrontó bűneit a két-három évi ifjutörök-uralom nem gyógyíthatta ki. Mert egy egész nemzettest hosszú idő alatt betegszik meg, de csak hosszú idő alatt is gyógyítható meg. Lehet, hogy a török nép még összeszedi magát, kiheveri a bajt s visszaveri a négyes ellenséget, de bizonyos az is, hogy akkor szét is lesz ám kergetve a mostani török reakciónak minden hatalmas és hatalmaskodó basája. Bármint is forduljon a szegény testvérnemzet sorsa, legalább a szörnyű intőpélda, az abszolituzmus bűneinek szörnyű elriasztó példája hasson mireánk is, védekezzünk mi is a mi abszolutizmusunk ellen, a hatalom bérencei, basái ellen ; kérlelhetetlenül tisztítsuk tőlük a levegőnket, a politikai köztisztességet, mig bajt nem hoz az ő bünük az egész nemzetünkre. Bodor Aladár. Nógrád vár megye őszi közgyűlése. A főispán a következő meghívót küldötte szét a megyebizottsági tagokhoz: Nógrádvármegye törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlését f. évi november hó 27-ik napjának délelőtti 10 órájára a vármegyei székház nagytermébe tűzöm ki s arra a törvényhatósági bizottság igen tisztelt tagjait azzal hívom meg, hogy a tárgysorozatban és póttárgysorozatban foglalt ügyek folyó évi november hó 26-án délelőtt 9 órakor a székház kistermében tartandó állandó választmányi ülésen fognak előkészítő tárgyalás alá vétetni. Balassagyarmat, 1912. november hó 11. Hazafias üdvözlettel Prónay Mihály s. k., főispán. VÁROSI ÜGYEK Az árubódék. A Tugár-patak befedett részén már munkában vannak az árubódék s ha isién soká éltet, — alighanem elkészülnek egyszer. Megtekintve a munkát, egyelőre csak annyi lehet rá a megjegyzésünk, hogy a megépítésükre szánt cementlapok (vagy parafakőlapok) nem egészen prímák. Sok helyütt töredezettek. Miután tudtunkkal e házikók mozgathatók, illetve átépithetők lesznek, — nem lesz valami jó végük, ha már most ócska, rozoga anyagból csinálják őket. Az épületek tetőzetére csak annyi a mondanivalónk, hogy mi a puszta eternit tetőt télen hidegnek tartjuk. Tán célszerű lenne az eternit alá előbb deszkát adni.
