Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

1912 január 4. LOSONCIUJSAO 5. oldal. Mindennemű kölcsönök szerzése, convertálás, ingatlanok vétele és eladása, parcellázás, kereskedelmi árucikkek nagybani vétele és eladásának közvetítése, vállalatok létesítése, információ, okmányszerzés, követelések behajtása. Lakásszerzés. 4-52 Általános bankbizományi, ingatlan forgalmi, tudósító és okmányszerző vállalat. Cégtulajdonos : FABRICZY BÉLÁN É. Losonc, Rákóczi-utca 21-itc szám, szakok kivonatai könnyen áttekinthetőek, rövidek és mégis teljesek. Jó beosztásánál fogva, mindenki eredménnyel használhatja. A könyv minden tanu­lónak szükséges vezetője és minden müveit ember­nek hasznos lexikonja. A „Magyar Ifjúság Zseb­könyve“ Losoncon Kármán Zsigmond könyvke­reskedő kiadásában jelent meg. Kapható minden könyvárusnál. Ára 1 korona. Közgazdaság o o Iparosok nyugdija. Az életküzdelem megnehezüléséből származó egyik legjellemzőbb vonása a mi korunknak az általános törekvés az öregség és munkaképtelen­ség napjaira való (rendesen nyugdíjnak nevezett) ellátás biztosítására. Áz iparosok (értve az önálló kis és középiparosokat) ebbeli ill. ez irányú törek­véseivel foglalkozik a jogi és szociálpolitikai iro­dalom egy jeles munkása : dr. Dóczi Sámuel „Iparosok járadékbiztosítása cimü könyvében igen széles alapon. Az ipartestületek országos szövet­ségének megbízásából készült ezen munka, mely­nek a jeles jelzőt minden hízelgő szándék nélkül meg kell adni, a kérdéssel összefüggő anyagot minden vonatkozásában tárgyalja és nélkülözhe­tetlen forrásmunka nemcsak mindazok számára, akik az iparosok nyugdíj biztosításával, hanem mindenki számára, aki egyáltalán a nyuddijbizto­­sitás ügyével foglalkozik, vagy iránta érdeklődik és megérdemli, hogy minél többen a közvetlenül érdekelt iparosok közül csak úgy mint a szociál­politikusok küzül tanulmásyozzák. Ezen, Benkő Gyula kiadásában Budapesten megjelent, tanulmány célja : előkészíteni a magyar iparos nyugdíj törvényhozási megoldását. Az elő­szó szerint maga elé tűzött feladata: „összefog­lalni a kérdésnek hazai előzményeit, a magyar iparos nyugdíj megoldására irányuló eddigi, törek­véseket és azok nyorr án járó eredményeket- Ezt követeli az a rész, mely a kérdés altalános elvi elméleti oldalait igyekszik megvilágítani és azokat a tanulságokat csoportosítja, amelyek a kérdés tárgyalásából adódnak“. Lehetetlen, szűk keretben a könyv gazdag tartalmát csak meg­közelítőleg is kimeríteni. Éppen csak néhány utalásra kell szorítkoznom figyelemkeltés céljából. De mielőtt ezt tenném, hadd idézem az előszónak még a következő nagyon megszívlelendő sorait: „A nyugdíjbiztosítás alapjában véve taka­rékoskodás, tőkegyűjtés. A takarékossági hajlan­dóság csak ott egyetemes jellemvonása a nép­nek, ahol a kultúra régi és magas fokon áll. A puszta számadatok is igazolják, hogy az életbiz­tosítás minden fajtája egyenlő vonalban halad a műveltséggel. Az angolnál, amerikainál, belgánál legnagyebb, a töröknél, orosznál legkisebb.“ Áttérve a könyv tartalmának vázlatos ismer­tetésére, a bevezetés igen tanulságosan tájékoztat az általános szempontokról iparosság és járadék­biztosítás körül, a dolog nehézségeiről és kilátá­sairól. A tulajdonképeni tanulmány 7 fejezetre oszlik. Az első három: eredmények a külföldön, a magyar iparosnyugdij kérdésének története és az iparosnyugdij ügye Magyarországon, a nyugdíj­­kérdés történeti fejlődését, előbb a külföldi törvény­hozási és szociális kísérleteket és eredményeket tárgyalja, azután a hazai tervek és kísérletek mind Telefon. az ipartestületek körében mind azokon kívül, ki­térve azután a bármely téren és bárhol eddig fel­tűnt próbálkozásokra és kísérletekre, igen tanul­ságosan és az anyag teljes ismeretevei és helyes felhasználásával. A könyv ezen része, mely a dol­gozat dereka (klbl. 200 lap), az adatok megbecsül­hetetlen tárháza s azonfelül is becses fejtegetések­kel szolgál De méltán sorakoznak hozzá a többi részek: a IV. A kérdés fontosabb részeinek elvi megoldása, mely probléma nehézségeit fejtegeti széleskörű ismeret és igen helyes felfogás látókö­réből, a különböző rendszerek kritikai méltatásá­val; az V. Szervezeti Kérdések cim alatt az agrár és ipari nyugdij-biztositás, az önkéntes vagy kényszer-biztosítás problémáiról igazit útba ; a VI. Mellék-kérdések legfőképp a nyugdíjbiztosítás ter­jedelme és fedezete, bizonyos tekintetben tehát inkább főkérdés irányában tájékoztat. Befejezésül a szerző egy iparosnyugdij biztosítási intézmény teljesen kidolgozott tervezetét (a mathematikai rész mellőzésével) mutatja be, melynek főbb vonásai: tagjait az önkéntes csatlakozás révén szerezné az állam minden lehető támogatásával ; formája nagyjából olyan volna, a milyen az ügy­védi nyugdíjintézményévé vagy a gazdasági mun­kásoké. Hogy milyen fogadtatásban és elismerés­ben fog szerző ezen terve az érdekelteknél és illetékes tényezőknél részesülni, nem merem meg­jósolni. A magam részéről ezen tervezetben némi ellentmondást találok az írónak müve során több ízben kimutatott és hangoztatott azon eredményé­vel, mely szerint a kérdésnek csak egy igazi meg­oldása van: az általános kötelező kényszerbiz­­tositás. Javaslata bizonyára számot vetve a kény­­szerbiztositás nehézségeivel, a megoldást a gya­korlati kivihetőség szempontjából keresi más módon. Es szerző szerint „mindenütt, a hol ilyen állami vagy államilag támogatott biztositó intézetet alapítottak, a siker teljesen igazolta a kezdeménye­zést. Németországban városok és tartományok sorjában alapítanak ilyen vállalatokat. A bécsi próbálkozás is bevált.“ Vajha a minden részében érdekes és tanul­ságos munka ezen nagyon is felületes ismertetése hozzájárulna ahhoz, hogy szükebb pátriánkban is érdeme szerint foglalkoznának vele. Dr. Gärtner Henrik. Időjárás. A m. kir. orsz. meteorológiai intézet losonci állo­másának jelentése Losonc időjárásáról. Légnyo-Nap 70*0-1- Hőmérséklet §. mm. (j Dec. 7 ó. r. |7ő. r. 2ó.d 9ó. e. min. max. mm. 27 56-8 5-2 0-5 0-1 6-7 0'— 87 28 58.7 0-4 1-8 5 1 53 3— 14 29 64-8 11-0 6-4 6 2 11 •- 5‘2 2'4 30 64— 64 2-4 13 1 T— 1-— 31 69-4 17-1 9-5 150 185 8 — 1 74-7 230 106 204 23 — 9’-2 73-9 21-8 8-5 5 7 23 — 57 l-— December havi középhőmérséklet 1-1° s igy az át­lagosnál 3°-kal nagyobb. Legnagyobb meleg volt 22-én 8.2°, legkisebb —18'5° 31-én. December hóban 65'8 mm csa­padék esett. 1911. évi középhőmérséklet 102°, azaz az átlagnál 1 3°.kal nagydbb. — Legnagyobb meleg volt julius 16-án 25’6°, legkisebb december 31-én — 18-5°. Az évi csapa­dék 457 mm., azaz átlagnál 181 mm -rel kevesebb. A 0-ra redukált légnyomás középértéke 745-5 mm., azaz kevesebb az átlagnál. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. Nyíl ttér. Értesítés: Alulírott értesítem a nagyérdemű vevő kö­zönséget, hogy Gyárfás Samu úr üzletvezetőm állásából kilépett. Egyben kérem a n. é. közönség további párt­fogását. Breisach Ernő Losonc. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk, r Értesítés. Tisztelettel van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a gőz- és kád­fürdő átalakítása teljesen befejezést nyert, azt a mai kor igényeinek megfelelően berendeztem. Fürdési dijak: gőzfürdő 1 korona 20 fillér, porcellán kádfürdő 1 korona. Minden hétfőn délután 1 órától férfiaknak Minden szerdán és csütörtökön délután 1 órátói hölgyeknek a gőzfürdő féláron rendelkezésére áll. Konyhámat is szakavatott személyekkel be­rendeztem, úgy, hogy a legkényesebb igényeknek is képes vagyok megfelelni. December hó 1-től a házhoz való kifőzést is megnyitom. Kérve a n. é. közönség szives támogatását, maradtam kiváló tisztelettel 6 Kalmár Ferenc, bérlő Több házak és telkek il 4=12 eladók. Tudakozódni lehet Varga Miklós építésznél Temető-utca. Ne mulassza el megizlelni a természetes alkalikus sulfatus GYÜGYI „VILMA“ gyógy- és bor vizet, mert ez nemcsak kitűnő borviz, hanem jónak bizonyult az emésztési zavarok, gyomorsavanyuság, gyomorhurut, — aranyeres b.intalmak, alhasipozsga, sárgaság, elhizottság, — vese és hólyaghurut eseteinek gyógykezelésére. — Kapható fűszer- és cse­megekereskedésekben, valamint vendéglőkben. — ~ Legolcsóbb gyógy- és borviz! = 18--52 Rohoska Lajos í Tsa .Losonc, Erzsébet-iitcii 4« Vidéke Általános Szövetkezet Utódai Telefon. Ásványvizek nagyraktára, legjobb mi­nőségű asztali és pecsenye borok. — Előzékeny és pontos kiszolgálás. Meg­rendelések kívánatra házhoz szállíttatnak. Kérik a n. é. közönség eddig is tanú­sított szives pártfogását és ajánlják a fűszer- és csemegeáruk dúsan felszerelt /. raktárát. /. Losonc és Fogyasztási 1—52

Next

/
Oldalképek
Tartalom