Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-25 / 30. szám
1912. július 25. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. Közkórházi állapotok. A közegészségügy csődje. A számottevőbb losonci lapokat — talán nem is a holtszezon okozta mindenre ráfekvés okából, hanem az ügy időszerűsége miatt — nagyban foglalkoztatja most a losonci közkórház ügye. Élesen kikelnek a közkórháznak már-már tarthatatlan s mindenhez inkább mint kórházhoz méltó állapotai miatt. A «Losonc» és a «Losonc és Vidéke» egyetértenek abban, hogy a kórháznál olyan bajok, olyan sürgős rendezni való hiányok vannak, amelyeken sem Félegyházi dr. igazgató-főorvos, sem senki nem tud segíteni a jelenlegi anyagi eszközök mellett. Megkérdeztük dr. Félegyházi Ernőt, a losonci közkórház igazgató-főorvosát, aki tudósítónk előtt nyilatkozott is a kórház állapotairól. Mindaz, amit a «Losonc» és «Losonc és Vidéke» Írnak, nagyon is igaz. Igaz, hogy a kórházban nincs viz s a betegek fürdése csak kivánalom marad. Igaz, hogy az ápolószemélyzet elégedetlen, mert idejének és munkaerejének jórészét vizhordásra kell fordítania. Igaz, hogy a kórház környékén rettenetes szagu hulladéktömegek vannak és hogy az illemhelyek állapota tűrhetetlen. Ez mind szomorú, de a valóságot teljesen fedező igazság. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a közkórház rémlisztája evvel már ki van merítve. Akárhányszor előfordult már, hogy a kórházban annak befogadóképességét kétszeresen is meghaládó számú beteg szorongott, természetesen fülledt, egészségtelen levegőben Emiatt csak természetes, hogy a bujakórban és tüdővészben szenvedő betegek a többiektől el nem különíthetők, ami nemcsak az 1876. évi XIV. te. világos rendelkezésével homlokegyenest ellenkező, hanem önmagában is hajmeresztő állapot. Maga a kórház annyira szűk, oly korszerűtlen és hiányos berendezésű hogy már nemcsak gyökeres átalakításra, hanem újjáépítésre szorul. HÍREK Az élet ára. A szegény Szabó Andrást elkapta a gép. Meghalt. Rámondták, hogy saját vigyázatlanságának áldozata, hogy csak őmaga az oka a szerencsétlenségnek. Az apja, egy apátfalusi szegény napszámos a bíróság elé akarja most vinni az ügyet, mert azt állítja, hogy nem az ő szerencsétlen fia okozta a bajt, hanem az, hogy a halálthozó gép nem volt védőkészülékkel ellátva, a gépgyári mesterek hajszolják a munkásokat; tanukkal akarja a mélyen sújtott Szabó István igazolni, hogy a cég a szerencsétlenség oka és ez alapon kártérítést akar követelni fia élete helyett, aki neki támasza és segítője volt. Ne mondjunk ítéletet a baj után, ne akarjunk szociálistáskodni. Nem tudjuk, hogy történt és miért történt az eset, majd kifirtatja a bíróság. Hanem inkább gondoljunk arra, mi volna, ha Szabó István be tudná valahogy igazolni a maga súlyos vádját és komolylyá válna-az a kérdés, mit és mennyit kapjon a fiáért Szabó István. Itt volna csak egyszer megakadva a magyar igazságszolgáltatás. Azaz inkább csak az igazságérzet volna megakadva ; a törvényszék ítélete egy cseppet sem kétséges. A bíróság legfeljebb megállapítaná, hogy a gyár hibás, köteles megfizetni a temetkezési költségeket, de kártérítésről szó sem lehetne. Magyarországon ugyanis az emberi életnek értéke nincsen. Többet ér itt egy hónapos ölbeli kutya, mint egy munkás ember hasznothajtó élete. Ha a vasút elüti az ember marháját vagy lovát, vagy akár csak kutyáját is, megfizeti a marha, ló vagy kutya értékét. De ha embert üt el a vonat és nem családfentartó volt az az ember, — akkor mehetnek az igényükkel a hozzátartozók a sóhivatalba. Ami a világ legmagasabb védelmet igénylő értéktárgyát, az emberi életet és ami értékben mindjárt ennek után következik: az emberi becsületet, az emberi méltóság taksálását illeti, — hát itt már elég érthető volna az angol példára való hivatkozás. Nézzük meg Angolországban, nézzük meg Amerikában és a nálunknál műveltebb államokban bárhol, az emberi élet és az emberi méltóság értékét. Hiszen Amerikában a véletlensegből megölt kétéves csecsemő után is ezreket fizettet a törvény a gyászoló szülők számára és hát a szülői szeretet álláspontjára helyezkedve, nem is sok egy megölt gyermek után az a pár ezer dollár. Hát még akkor, ha a gyermek pénzt keresett, támogatta a szüleit, segítette őket a kis apátfalusi házuk terheinek a letörlesztésében! Hiszen ilyen esetben az amerikai bíróság járadékot állapitana meg a szülő részére. Magyarországon nincs értéke az ember életének, csak a bornyuénak. Nem mi mondjuk ezt, hanem igy mondják összes legmagasabb bíróságaink. Szegény Szabó István uram, — mért nem él maga Amerikában. Ha most Amerikában volna, akkor, ha már megtörtént a szomorú eset, legalább megfizetnék pénzzel a maga nagy fájdalmát, hogy a pénzen, a fájdalomnak jogos diján, uj örömöket vásárolhasson. ítélet egy szerkesztő ellen. Érdekes ügyben hozott tegnap Ítéletet a losonci kir. járásbíróság K. S. losonci lapszerkesztőt perelte be egyik hitelezője 46 korona erejéig. A követelés onnan származik hogy a szerkeztő 1911 évi julius 12-én a következő táviratot intézte egy losonci ismerőséhez: ..Szíveskedjél táviratilag negyven koronát küldeni pénzem eltévedt s nem tudok hazamenni szombaton visszaadom kristóff reservkadet 67 regiment wien rozauerkasern. A pénzt a szerkesztő megkapta de azon 6 koronával együtt, melyet ugyanazon ismerősétől egy alkalommal az utcán kölcsön kért, — máig sem fizette vissza. A járásbíróságnál nagy feltűnést és derültséget keltett ez a kis sommás ügy. A F. M. K. E. XXX. évi közgyűlése. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület augusztus 20-án Iglón tartja harmincadik évi közgyűlését, Craus István Nyitravármegye főispánjának elnöklete alatt. A közgyűlés napirendje a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére három egyesületi tag kiküldése. 3. Hajnóczi R. József dr. kir. tanácsos, Szepesvármegye kir. tanfelügyelőjének emlékbeszéde néhai Repesik János, az egyesület legnagyobb alapitója fölött. 4. Az elnökség 1911 —1912. évi jelentése és az igazgató választmány kapcsolatos határozati javaslatai. 5. Az egyesület 1911. évi összzárszámadása és a vonatkozó törvényszerű felmentvény megszavazása. 6. Az egyesület 1913. évi összköltségvetésének megállapítása, 7. Az 1913. évi közgyűlés helyének meghatározása. 8. Indítványok, amelyek az alapszabályok 16. §-a értelmében az elnökséghez szabályszerű időben beérkeztek. A közgyűléssel kapcsolatosan a Magyar Kárpátegyesület több kirándulást tervez a Tátrába, a Dunajecen át Zakopanéba, Csorbatóra stb. A F. M. K. E. elnöksége fölkéri az egyesület tagjait, akik a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, hogy azt a központi főtitkári hivatalban (Nyitra) bejelenteni szíveskedjenek. Cirkusz Losoncon, a Buzatéren. Pikard amerikai rendszerű cirkusza, mely 1500 személyre kényelemmel van berendezve, 40 elsőrendű kül- és belföldi tagjával együtt megérkezett és előadásainak sorozatát ma, csütörtökön este fél 9 órakor kezdi meg. A bemutató előadáson feliépnek a társulat legjobb erői és Pikard igazgató bemutatja kitünően idomított nemesfaju lovait, hogy ezen előadás is már bizonyítékát nyújtsa annak, hogy méltó Losonc város közönségének pártfogására. Mint értesülünk, a látványosságokban csak egy pár napig lesz részünk. Autóvállalat Losoncon. Vecsey Ferenc, ragyolci földbirtokos Losoncon autóvállalatot létesített. Három vagy négy automobilt fog tartani s ezekkel fogja a forgalmat lebonyolítani. Az üzemet hétfőn már meg is kezdte. A viteldijak a következők. A Farkas Károly utcai garageból oda a kocsinak visszaérkeztéig minden kilométer 70 fillér. A kilométereket a kocsira szerelt kilométerjelző mutatja. Az utasok száma 1—5 személyig lehet. Ezen kívül a kocsiban elhelyezhető minden podgyászért 1 korona. A vasúttól vagy vasúthoz egy egész kocsi 3 korona, színházba 4 korona, bálba 5 korona, ünnepélyes alkalmakkor 20 korona, a fürdőbe 4 korona, gőzmalomba 3 kor., vágóhidra 3 korona, bárhová a város belterületén fél óránként 4 korona. Éjjel húsz százalék pótdij fizetendő. Színészek Szliácson. Lászlófi V. Bódog színigazgató 20 tagú staggione társulata két heti tartózkodásra Sziácsra érkezett, ahol a fürdő színkörében 21-én kezdte meg előadásait a „Keserű mézeshetek“-kel. A legközelebbi esték műsora a következő: A szerelem gyermeke, Babuska, Cigányszerelem, Tökéletes szerelem, Éeányvásár, Kis gróf, Asszonyfaló, Nagymama, Princ, Iglói diákok, Emberevő stb. Vasúti árverés. A losonci vasút állomáson a ki nem váltott küldemények, melyek között vannak: mosószappan, koffer, naftalin, kredenc, ruha, pálinka, ócskavas, fogaskerék, stb. stb., holnap, f. hó 26-án, d. e. 9 órakor fognak elárvereztetni s a legtöbbet ígérőnek eladatni. Sorozások. Losonc r. t. városban a fősorozás augusztus hó 30-án fog megtartatni Wágner Sándor kir. tanácsos, polgármester elnöklésével, a losonci járásban pedig aug. hó 31-étől szeptember hó 4-ig terjedő időszakban Havas Gyula elnöklésével. Balassagyarmat állomás-rendezése. A csata—balassagyarmati és Iosonc—aszódi vonal augusztus 1-én a miskolci üzletvezetőségtől a dunabalpartihoz vétetik át, egyúttal Balassagyarmat lesz a kocsiintéző állomás, így javulni fog a helyzet Balassagyarmatra és általában a nógrádi h. é. vasútra nézve úgy a személy, mint az áruforgalomban, amennyiben gyorsabb lebonyolítás is várható. Iskola államosítás. Úgy halljuk, hogy a kultuszminiszter Rimakokova nagyközségben állami iskolát létesített; ennélfogva az ottani felekezeti iskolák valószínűleg belé fognak olvadni, ami nagy haladást jelent a magyarosítás terén.
