Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-04 / 27. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE w,2*"“2*" S ■<-«*. sr1 **£""s^ Felévre ... ...........................4 K f. _ Nőgrádmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény intézendő. Negyedévre 1 ! . 1 i 2 K - f*. ■ évi előfizetés! díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL: (>t, vloe,<RE' , ■ *-« » •«“' ! SÄ fi-Ä « ; HSsii; “ .re. fijjiM.“‘igSÍSSTag’"*"”* VII. évfolyam 27. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 julius 4. Két határozat; válasszatok. (O.) A politikai élet örvénylő hang­zavarába két figyelemreméltó tekinté­lyes szózat hangzott bele a múlt héten Nógrádmegyében. Az egyik a törvény­­hatósági bizottság határozata, amely megelégedésének adott kifejezést az eddigi alkotmány felfüggesztése felett, a másik az ügyvédi kamara, amely élesen elitélte azt. Ne firtassuk azt a kérdést, vájjon volt-e joga, vájjon kötelessége volt-'e a balassagyarmati ügyvédi kamarának, mint jogi véleményező testületnek a mai magyar közjogi forradalom nagy kérdőjele mellé a maga részéről fel­kiáltó jelet tenni; ne tekintsük most azt a balkáni jellegű jelenetet se, amint Székely miniszter — vádlott és bíró egy személyben — ezt a határozatot megsemmisíteni fogja. Csak objektive bíráljuk meg, hogy a két nagy tekintélyű közéleti tényező: a megyebizottság és az ügyvédi ka­mara közül melyiknek a szava inkább hihető, melyiknek a véleménye tarthat nagyobb súlyra, nagyobb tekintélyre számot. A megyebizottságban fele rész­ben virilisták ülnek. Olyan tagok, akik maguk sem tehetnek róla, hogy a köz­életbe cseppentek, akiknek nagy tudo­mányát és hangadó tehetségét tisztán csak hibájukon kívül öröklött vagy kiilömbözőféleképen szerzett vagyonuk révén ismeri el az állam és akiket csak a középkorból visszamaradt vagyon­­tisztelet avatott a közigazgatás fakto­raivá. A virilisták elhájasodott szivü, elkérgesedett elméjű része egyáltalában nem, a hájmentes eszü része pedig rendszerint úgy gondolkodik, amint ezt a vagyonos osztály érdekei, a fennálló rend konzerválása megköveteli. A me­gyebizottság másik része, a választottak volnának hivatva a népakarat kifejezé­sére. Ezek a választottak pedig a kör­jegyzőkből, körorvosokból, állatorvo­sokból és papokból: a virilistáktól függő elemekből kerül ki. A megyei törvényhatóságban feltét­lenül uralkodik tehát a virilizmus, a vagyon és a társadalmi korrupt be­folyás. És áll ez nemcsak Nógrád­­megyére, de áll Hajdumegyére és Hódmezővásárhelyre is, dacára annak, hogy e két utóbbi törvényhatóság a kormány ellen emelte szavát. Ott sem a nép, hanem ott is a virilisták hatá­roztak ekként. Ellenben az ügyvédi kamaia! Ahol a kiművelt szaktudás, a kétségbevonha­tatlan szakértelem, a jog legmagasabb fokú és legalaposabb ismerete szólal meg, ahol olyan emberek beszélnek, akik az alkotmányra, a törvényekre esküt tettek! Akik rendszerint függetle­nek minden befolyástól, minden kény­szertől, rendszerint mentesek minden korrupciótól, akiknek megalapozott és megindokolt önálló véleménye van. Tessék választani. Melyik határozat igaz, helyes és elfogadható: a megyebi­zottságé vagy az ügyvédi kamaráé. Kinek a szavára kell hallgatni: a rimóci pap szavára, aki megesküdött, hogy Tisza helyesen járt el vagy annak a gyar­mati fiskálisnak a beszédére, aki a tör­vényből, a paragrafusból mutatta ki, hogy gazság és hazaárulás volt az, aminek helyességére és jóságára a ri­móci pap megesküdött. Bizony nem esküdözésekről van itt most szó; nem az Istenre, hanem Írott törvényekre, nem pénzeszsák virilistákra, hanem az érvekre kell itt most hivat­kozni. VÁROSI ÜGYEK Mi lesz az államsegéllyel? — Ezt járják ki! — Január óta fekszik már itt a város állam­segélye. És a városi tisztviselők még min­dig nem tudnak hozzájutni szerény része­sedésükhöz, bármennyire kívánná ezt az igazság, a méltányosság, azért, mert nehány vagyonos, gazdag kültisztviselő, akinek egy évi keresménye akármelyik tisztviselő részére vagyonnak is jó volna, — obstruál és nem engedi a dolgot kiosztásig jutni. Körülbelül úgy állanak most a város hivatalnokai, mint Tantalusz : feléjük hajlik a rég óhajtott segély piros gyümölcse, de amint kinyújtanák utána kezeiket, visszahajlik az ág az elérhetetlen magasba. A minisztériumokban persze sok a munka, a szegény tisztviselők ügye, a gazdag és mégis elégedetlen kültisztviselők felebbezésének bármily formájú elintézése a legutolsó. De hát hiszen azért volnának a mi váro­sunknak nagyszerű patrónusai, hogy ha valamire szükségünk van, pl. egy-egy renitens tanár áthelyezése és más effélék, — kijárják és kiprotegálják. És ha valaha az átkos kijárási rendszer használhatott a közérde­keknek, ha a korrupció kívánatos lehetett, úgy ennek ideje most érkezett el, a városi tisztviselők ügyében. Azonban úgy vesszük észre, hogy ez a dolog nem nagyon sürgős azoknak, akik pedig gyakran szokták kop­tatni a minisztériumok kilincseit. Hát pedig ez nem jó politika, mert nincs nagyobb átka és veszedelme a városnak, mint egy elkese­redett, elégedetlen tisztviselősereg. (—) Az országos vásár eredménye a vámjövedelmek szempontjából kielégítőnek, sőt örvendetesnek mondható. Az idei júliusi vásár alkalmával helypénz címén befolyt ugyanis 2297 kor. 14 fillér, szemben a tavalyi 1405 kor. 28 fillérrel, kövezetvám címén pedig 1256 kor. 86 fik, szemben a tavalyi 720 kor. 06 fillérrel. (—) Az uj tarifa hatása : nagy jöve­delemtöbblet. A f. évi március hó 1-én életbeléptetett uj vámtarifa máris jelenté­kenyen mutatkozik hatásában, a vámjöve­delmek nagymérvű emelkedésében. Julius 1-én zárult le az 1912. év első fele, a julius 1-ig befolyt jövedelmek 1911. év első felé­ben elért jövedelmekhez képest a következő többletet mutatják. Sorompóvám 1911 -ben : 16230 K. 28 f., 1912-ben: 20156K. 1 f.; Vasúti vám 1911-ben: 9308 K. 45 f., 1912-ben: 10180 K. 9 f.; Egyezségekből 1911-ben: 970 K., 1912-ben; 1680 K. ; Mely pénz, sorompónál 1911-ben: 17276 K. 96 f., 1912-ben: 18548 K. 32 í.; Egyezségekből 1911-ben: 745 K., 1912-ben: 1050 K. A félévi többlet összesen 6983 kor. 33 fillért tesz ki. De nagy emelkedésben vannak a vágóhídi dijak is 14602 kor. 15 fillérrel, a tavalyi félévi 13877 kor. 70 fillérhez képest. A Losonci Újság régebbi számjaiban többször kifejezést adtunk annak az óhajnak, hogy a vámtarifán már most rést ütni nem szabad, meri csak igy maradhat állandó a jelenlegi állapot, amikor a kövezet után fizetendő annitást a bevételek csaknem teljesen fedezik. (—) A város öntözése. A belügyminisz­ter koleravédelmi szempontokból még ré­gebben rendeletileg tiltotta meg a városok patakvizzel való öntözését. Losonc város ezen rendelet folytán a Rakottyay gyári artézikut felesleges vízkészletét vette öntözés végett igénybe, amelyhez még a kútfúráskor kötött megállapodás szerint joga van. A vizet a gyári víztoronyból vették. A gyár igazgatósága azonban most már nem haj­landó a víztoronyba hajtott vizet átengedni, hanem a vízgyűjtő medence tanalmát bo­csátja csak át. A víznek a medencéből való szivattyúzása azonban nagyon költséges és igy fennakadást szenved, sőt lehetetlenné válik a város öntözése. Mint értesülünk, ezen a bajon egy villanymotoros szivattyú beszerzésével akarnak segíteni, amely lehe­tővé tenné a víznek a gyári gyüjtőmeden­­céből való gyors és olcsó szivattyúzását s amellett tűzvész esetén is hasznos szolgá­latokat tehetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom