Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-27 / 26. szám

1912. junius 27. ___ LOSONCI ÚJSÁG_______________ __3. oldal. Tiszára. Ezt merényletnek nevezik, pedig sokkal nagyobb, sokkal súlyosabb ennél Tisza és a többség merénylete. (Úgy van !) Szomorú vigasztalásunk, hogy Magyarország megérdemli ezt a sorsát, mert akik a válasz­tásoknál a vesztegető pénzért eladják magu­kat, megérdemlik az abszolutizmust. De talán a nép ereje fel fog támadni és érvényt fog tudni szerezni annak az igazságnak, hogy az ilyen körülmények között hozott törvények és határozatok érvénytelenek és semmisek. A nemzet hatalmas nagy táborával szem­ben áll egy pár főből álló kicsiny tömeg, amely el van ragadtatva Tisza István hősi­ességétől és bátorságától. Pedig Tisza bátorság dolgában csak olyan mint az automobil, rohan előre őrülten, útközben gyerekeket gázol és mikor megáll, csudájára gyűlnek a bámész parasztok. A főrendiház helybenhagyta a képviselő­ház törvénytelen határozatát: ő nem avat­kozik a képviselőház házszabályaiba, persze mert most az ő érdekeikről van szó. Kér dezik, hogy mit fog szólni ezekhez a hatá­rozatokhoz a király. Hát a kormányban nem lett volna bátorság tetteit elkövetni, ha a király szentesítését biztosan nem tudná. Mert minek csináljon a császár abszolutiz­must, mikor megcsinálják azt ő helyette a szolgái is. — A jövőben a népre van szük­ség, amely az ellenzéknek erőt ád. Az semmi­esetre sem történhetik meg, hogy Tisza az ősz folyamán elnökölhessen. Ha a nép ott lesz, akkor az alkotmányhóhérok pusztul­nak és a többség szétzüllik. Kéri a népet, hogy ne nézzük most az ellentéteket egymás között, örüljünk, hogy megtaláltuk, ami összehoz. Az ellenzék küzd, kéz a kézben, váll a vállhoz s az erősséget a népben keresi. Hallani akarják, vájjon helyesléssel találkozik-e az ő eljárásuk és törekvésük. Ha helyesli a nép, akkor előre mennek az Isten, a haza és a nép nevében. Óriási, dördő éljenzés mellett fejezte be nagyszabású beszédét Barabás Béla. Utána «éljen a demokrata gróf« kiál­tások közben lépett az emelvényre gróf Eszterházy Mihály Justh-párti képviselő Beszédében kritizálja Hazai Sá­muelnek, a kerület képviselőjének Ígéreteit és tetteit. A munkapárt nem nemzeti és nem végzett munkát. Kulturprogrammal lép­tek fel és csak a bihari rendet honosították meg. Mikor a bihari tábor látta, hogy bé­kére, tisztességes békére van kilátás, akkor koncentrálta erőit, akkor csoportosult és meghiúsította a békét, visszautasította a békeajánlatokat és megcsinálta a bihari ab­szolutizmust. De jól mondta Hock János : «Inkább a királyi oroszlán tépje az alkot­mányt, mintsem hitvány patkányok rágód­janak rajta.» (Felkiáltások: Éljen Tisza — patkány méreggel!) Most ott tartunk, hogy a parlamentben már a 48-asok kénytelenek védelmezni a 67-et. A 67 mégis alkotmány, de ebből folyton lenyesegettek, most már csonka, most már nem alkalmas arra, hogy a nemzetet kielégítse. Igaz, hogy az ob­­strukció pénzébe került az országnak, azt mondták, naponta 10000 koronájába, — de a Tisza diktatúrája naponta 60000 koronát emészt fel. Ott van a Désy interpellációja, amelyet megindokolni nem engedtek, igaz tehát, hogy a kormány ötödfél milliót vett ki (felkiáltások: lopott!) az államkasszából választási célokra. De nyáron meg fog ér­lelődni a nemzet haragja és ősszel kitör a vihar Most nem merik megkérdeni a nem­zetet, mint november 18 után, az „egyetlen egyszeri“ merénylet után tették. Az a sze­rencséje ennek az országnak, hogy az úgy­nevezett történelmi osztálynak és — büsz­kén vallja, — az ő családjának is mindig voltak olyan tagjai, akik belátták az idők haladását, felismerték a kor uralkodó esz­méjét és előre tudták vinni a nemzet ügyét. Ő is gróf létére mindig a néppel fog tar­tani s a demokratikus modern Magyaror­szágért fog harcolni. A demokrata ,gróf után szólásra emelkedett az Általános Titkos és Egyenlő Választójog Országos Ligájá­nak titkára dr. Szende Pál és szenvedelmes hangú éles beszédével váltotta ki a tömeg határ­talan tetszését és lelkesedését. Magyar­­országon ma nem érdemes tisztességesnek, becsületesnek lenni, mert a tisztességet, a becsületet arcul ütik, üldözik, kizárják, a parlamentből is kivezetik. A korrupció, a szemérmetlenség uralkodik ma. „Magyar anyák, magyar apák, ne neveljétek gyerme­keiteket becsületesnek, mert nem érdemes“, kiáltott fel. Tisza István bátor, mert Magyar­­ország egész béke-létszámával, a főváros rendőrségével és a vidék egész csendőrségé­vel őrizteti magát, igy könnyű bátornak lenni. A munkapárt nem mer állást foglalni a Tisza terrorizmusa ellen, mert a választások alkalmával váltókat adtak a kapott választási költségekről s ha moccanni mernének, prezentálnák a váltókat s csődbe kergetnék a renitens képviselőt. Az egyetlen orvosság minden baj, az ország korrumpálása ellen az általános választójog becsületes meg­valósítása. Erre a küzdelemre hivja fel a hallgatóságot. Az utolsó szónok volt a Szociál­demokrata Párt kiküldötte dr. Andorka Sándor, akit losonci sze­repléséből már régebben előnyösen ismerünk. Óriási lelkesedéssel és többször kitörő nagy derültséggel fogadott hatalmas beszédében a most folyó harcnak gazdasági hátterére mutatott rá. Meg kell fordítanunk a tehenet. Magyarország az a fejős tehén, amelyet évszázadok óta a szegény nép etet, az urak pedig mindig csak fejnek. Most meg kell fordítani, etessék már egy keveset az urak is és fejje már a nép is. Ezt akarják meg­akadályozni s ezért nem kell Tiszáéknak a választói jog. A mungóképviselők nem mennek beszámoló beszédeket tartani, nem mernek kimenni a nép közé, — hanem elmennek váltójogi konferenciára Malagába. A mai hadjárat költségeit a polgárság, a kereskedő- és iparososztály, az ügyvéd, az orvos fogja megfizetni. Mert az uj terhekre pénz kell; a földadó kontingentálva van, a fogyasztási adót emelni nem lehet, emel­kedni fog tehát a kereseti adó. Ilyen bátor Tisza István és ilyen hős a munkapárt a mi pénzünkön. A frenetikus tetszéssel fogadott beszéd után dr. Vályi Béla, a Függetlenségi és 48-as Pártkör ügyvezető alelnöke olvasta fel először több száz balassa­gyarmati munkapárti és függetlenségi polgárnak Barabás Bélához intézett üdvözlő táviratát, — majd pedig az általa szerkesztett határozati javaslatot, melyeket az alábbiakban közlünk. HATÁROZATI JAVASLAT. Losonc város polgársága a Lo­soncon 1912. évi június hó 23-án, a Függetlenségi és 48-as Párt által összehívott és a vármegye független­ségi érzelmű lakosságának valamint a vele vállvetve harcoló összes pártoknak és szervezeteknek bevoná­sával tartott népgyülésen a követ­kezőket határozta. A leghatározottabban tiltakozik a népgyülés a képviselőházban történt hallatlan és példátlan erőszakosságok azon sorozata ellen, amelyeket gróf Tisza István országgyűlési képviselő vezetése mellett a kormány kifejtett hozzájárulásával az erőszakos eszkö­zökkel összeverődött munkapárt a nemzet igazi képviselőivel szemben elkövetett. Tiltakozik a házszabályok Tisza István által is bevallott és kö­vetkezetes megsértése ellen, mert a házszabályokat alkotmányunk leg­erősebb biztosítékának tartja; tilta­kozik a képviselőháznak karhatalom­mal történt megszállása, mint az alkotmányunknak és közszabadsá­gainknak elkobzását célzó durva és törvénytelen merénylet ellen. Tilta­kozik az ellen, hogy a képviselőház­ban általuk törvényeknek nevezett egyoldalú párthatározatok hozassanak mindaddig, mig a törvénytelenül el­nöknek kikiáltott Tisza István kép­viselő az elnöki székben ül s összes törvénysértései jóvá nem tétetnek. Kimondja a népgyülés, hogy a magyar országgyűlés képviselőházá­ban 1912. évi június hó 4-ike óta hozott összes határozatokat a törvé­nyes kellékeket nélkülözvén érvény­teleneknek tekinti, — törvényeseknek el nem ismeri. Kimondja a népgyülés, hogy Tisza István képviselő és a kormány erő­szakos és törvénytelen cselekményeit egyenesen annak a nemzetellenes és hazafiatlan törekvésnek tulajdonítja, hogy az általános választójog meg­­akadályoztassék és meghamisittassék. Ezzel szemben amily határozottság­gal tiltakozik az alkotmány és tör­vény megszegései ellen, épp oly eréllyel és elszántsággal követeli a népgyülés az általános titkos és egyenlő választói jog minden habo­zás nélküli azonnali megvalósítását és törvénybe iktatását. A polgárság bizalmatlanságának és ellenszenvének ad kifejezést Lukács László miniszterelnök és az egész kormány, különösen pedig a losonci választókerület országgyűlési képvi­selője Hazai Sámuel m. k. honvé­delmi miniszter irányában; mig lel­kesedésének és szeretetének egész melegével üdvözli, a további kemény küzdelemre kéri és biztatja s egyben a végsőkig menő elszánt támogatá­sáról, rendíthetetlen együttérzésről és bizalmáról biztosítja a szövetkezett ellenzéki pártokat. A népgyülés jelen határozatot a szövetkezett ellenzéki pártok Intéző Bizottságának kikézbesiteni rendeli s ennek foganatosításával az elnökséget megbízza. Az erélyes hangú határozati javaslatot a népgyülés egyhangúlag elfogadta. Majd Beniczky Árpád elnök megköszönte a szó­nokok munkáját, majd a legnagyobb rend­ben és méltóságteljes komolysággal, ügyünk éltetésével véget ért a szép és emlékezetes népgyülés. Népgyülés után társasebéd volt a Régi Vigadó kertjében, a népgyülés színhelyén ; a függetlenségi párt rendezte a legszűkebb körben a vendégek tiszteletére. Megkezdőd­tek a kedélyes és lelkes pohárköszöntők, melyek során Beniczky Árpád Barabás Bélát, Barabás Kovács Gyulát éltette, majd poharat emelt dr. Vályi Béla és még mások. Az ebéd mellől a jelenvoltak a következő táviratot adták fel : Justh Gyula pártelnök urnák Budapest, Rákóczi-ut 10. A losonci egyesült el lenzék moz­galmas és nagysikerű népgyülése pártelnök urat meleg lelkesedéssel üdvözli és elszánt harcához buz­dítását küldi. A függetlenségi párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom