Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-20 / 25. szám
1912. junius 20. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. A népgyülés után közebéd lesz a Régi Vigadóban a népgyülés előadóinak részvételével. Az ebédre már eddig is igen sokan jelentkeztek. Az ellenzéki népgyülés a hangulat és az előjelek után ítélve oly népes és nagyszabású, a polgárság és munkásság viselkedése minden bizonnyal oly impozáns és méltóságteljes lesz, hogy a losonci népgyülés bizonyára egyik legjelentékenyebb mozzanata leszen az ország állásfoglalásának az uralkodó gyűlöletes kormányrendszerrel szemben. Pályaválasztás. A losonci főgimnáziumban a tegnapi nappal nyertek befejezést az érettségi vizsgálatok. A részleteket a Losonci Újság hírrovatában ismertetjük bővebben. Minden iskolai év végén automatice felhangzanak az újságok sopánkodásai és tanácsosztogatásai, megindulnak a tanférfiak atyai intelmei az ifjúsághoz a pályaválasztás tekintetében. Egy pár év óta minden reális jelentőséget nélkülöző divattá vált az abituriens ifjakat a latainer pályáktól óva inteni és a praktikus, a kereskedelmi és ipari pályákon mutogatni boldogulásuk útját. És való igaz, hogy amig a szellemi munkások proletáriátusa veszedelmes, a törvényhozás figyelmét is magára vonó méreteket öltött Magyarországon, addig az ipar és kereskedelem fellendülését már évtizedek óta várják az illetékes körök hiába. Csakhogy a bölcs tanférfiak jóindulatú tanácsolgatásai és a limonádéujságok nagyképű prédikációi egy cseppet sem külömböznek azoktól a többi akadémikus jellegű és minden reális alapot nélkülöző óhajtásoktól, amelyek társadalmunk egyéb bajait volnának hivatva gyógyító irral kenegetni. Tanáccsal mindenki bőven el van látva, és hogy az érettségit tett ifjúság nem a praktikus és produktiv, hanem a bürokrata pályákat keresi fel szívesebben, az nem egyedül az ifjúság helytelen gondolkodásának, egyoldalú nevelésének s a reális élet iránti állítólagos érzéketlenségének következménye. Sokkal mélyebbre nyúló, ezeknél az érzelmi momentumoknál sokkal komplikáltabb okai vannak az ifjúság pályaválasztásában megnyilvánuló egyoldalúságnak. Mert bármennyire túlzsúfoltak, az existenciát és megélhetést bármennyire is kevésbé biztositó pályák ma az u. n. honoráciorpályák, — mégis sokkal kecsegtetőbbek és vonzóbbak, mint az ipari és kereskedelmi pályák, amelyeken nagynéha, sok-sok küzdéssel és többnyire csak rendkívüli szerencsével lehet boldogulást találni. Magyarországon a latifundiumok, az ország gazdasági viszonyainak és egész helyzetének az agrárizmus, a nagybirtokos érdekek képére való berendezése lehetetlenné teszik az iparos és kereskedő osztályok igazi nagyszabású és kívánatos fellendülését. A magyar diák sosem megy avval a biztos öntudattal, azzal a határozott programmal a kereskedői vagy ipari pályára, mint a német, francia, angol, vagy osztrák diák, mert ezeknek a pályáknak viszonyai még mindig annyira rendezetlenek, a konjunktúrák annyira bizonytalanok és változók, hogy az anyagilag már is független emberek engedhetik meg csak azt a luxust, hogy sorsukat a véletlen szerencsére bízzák. Akiknek tehát fáj az ifjúság improduktív pályaválasztása, akiknek nem tetszik a foglalkozási ágak aránytalan és egészségtelen benépesedése, azok ne limonádétanácsokat adjanak, hanem dolgozzak az ország merkantilis és demokratikus átalakításán, gazdasági felszabadításán. Küzdjenek a progresszív adózásért, az önálló bankért és vámterületért és ezeknek elérhetése végett mindenek előtt az általános és titkos választói jog érdekében. Akkor majd nem kell tanácsokat osztogatni, meg bölcsekedni, mert akkor megy már majd az ifjúság a praktikus pályára tömegesen, — csak érdemes legyen. Tiltakoznak az ügyvédek. Többségben az ellenzék. A helyi lapok hirül adták már, hogy több losonci ügyvéd beadványt intézett a balassagyarmati ügyvédi kamara elnökéhez rendkívüli közgyűlés összehívása, a parlamentben történt törvény és alkotmánysértések elitélése és Tisza István gróf eljárása ellen tiltakozás iránt. Ezt a sürgős beadványt a losonci ügyvédek többsége irta alá, de tudtunkkal még többen vannak, akik még gondolkoznak a dolog felett s akik a kamarai rendkívüli közgyűlés alkalmával legalább is semlegesen fognak viselkedni. Munkapárti oldalról természetesen már megint megindult a lekicsinylő, gúnyos megjegyzések áradata. Leginkább olyanok beszélnek, akiknek a dolgokról fogalmuk sincsen s akik az ügyvédek alkotmányjogi helyzetét és feladatát megítélni éppenséggel nem hivatottak, de nem is képesek. A parlamentben történt események minden pártszenvedélytől, minden személyes tekintettől mentes világításban elsőrangú fontossággal biró alkotmányjogi vita tárgyát képezik. Akörül fordul meg ma a kérdés, hogy volt-e joga Tisza István grófnak és a munkapárti többségnek ismeretes cselekedeteit elkövetni, vagy sem, lehet-e valami mentsége, vagy sem. Ez minden kétségen kivül fontos közjogi kérdés, amelynek eldöntésére, amelyben állástfoglalásra a dolog természeténél fogva senki sem lehet kompetensebb, a pártpolitikai szempontok mellőzésével, nideg objektivitással senki sem mondhat bírálatot inkább, mint éppen az ügyvédi kar. Az ügyvédi kar nemcsak a felmerülhető jogesetek megvitatására, nemcsak a konkrét esetekben szükséges jogsegély nyújtására való, hanem egyúttal a magyar közjog, a magyar alkotmány leghivatottabb magyarázó és alkalmazó testületé. Nemcsak jogukban áll a magyar ügyvédeknek állást foglalniok egy-egy országra szóló alkotmányjogi kérdésben, nemcsak jogukban áll határozottan és erélyesen beleszólni egy-egy mindenkit foglalkoztató közjogi vitába, hanem ez egyenesen ügyvédi mivoltukból folyó szoros kötelességük is. Kötelességük az ügyvédeknek leadni a maguk szakvéleményét, hogy tájékozódni tudjon a törvényekben járatlan, laikus közönség. A közvélemény helyes irányú és egyöntetű kialakítása végett jogi kérdésekben szükség van az ügyvédekre s azoknak törvényes testületéire: az ügyvédi kamarákra. Hogy milyen állást fog a balassagyarmati ügyvédi kamara elfoglalni, azt egyelőre megmondani alig lehet. Nagyon valószínű, hogy határozottan el fogja Ítélni Tisza István és a munkapárt csínyeit. De bármily irányban fog dönteni: akár fején találja a szöget, akár tévedni fog; akár megmarad a tiszta objektivitás mellett, akár pártszempontok után indul : bizony hogy súlyos nyomatéka lesz az ügyvédi kamara, mint szakemberekből álló és kompetens állásfoglalásra hivatott testület döntésének. Hogy azután ez persze némelyeknek nem tetszik, azt elhisszük. Hja; a kutya ugat, a karaván halad. Bár azóta már köztudomású, ideiktatjuk még azoknak az ügyvédeknek a névsorát, akik dr. Csermák Ernő kamarai elnökhöz a rendkívüli közgyűlés összehívását kérő levelet aláírták: Fischer József, dr. Keszler Lipót, dr. Vályi Béla, dr. Hajós József, dr. Kuffler Pál, dr. Kemény Adolf, dr Steinhőbel Dániel, dr. Bazovszky Lajos, dr. Gyikos Mihály, dr. Sacher Aladár, dr. Ondrejovics Kálmán. Legújabb értesülésünk szerint pedig a kamaránál bejegyezve levő ügyvedeknek impozáns többsége foglalt állást ugyanoly értelemben, mint a losonci ügyvédi kar fentebb említett többsége. Severus. HÍREK Sóhajtás.* Hej, édes szép hazám, Szép Magyarországom, Mosolygó képedet Vájjon mikor látom : Úgy elemlegetlek Itt, az idegenbe... Minden gondolatnál Köny szökik szemembe Itt még a virág sem Olyan, mint minálunk Pacsirta szólásra Itt hiába várunk. Itt csicsergő fecske Nem száll az ereszre, Háztetőnkre gólya Vígan kelepelve. Nem az a nap, nem az A nap sem az égen. Nem ragyog itt még a Csillag sem oly szépen Más a rét, az erdő, A szellők beszéde, Más a szemünk fénye, A szivünk verése. Kevés az örömünk Sok a sóhajtásunk. Sötét föld ölében. Magunknak sirt ásunk Ilyenkor eszünkbe Jut virágos rónád: S hűtlen, kevély szivünk Odahajlik hozzád. Örökös robotban Tépjük a testünket Könyeinkkel sózzuk Fölhányt kenyerünket. Hazajár a lelkünk Mint a bús kisértet, Mindennap meghalunk, Szülőhazánk, érted. (Amerika) Baja Mihály. * A szerző «Babyloni vizek mellett;» c. verses könyvéből. Az érettségi vizsgálatok eredménye. A losonci főgimnáziumban folyó hó 15-től 19 ig tartván tegnap fejeződtek be az érettségi vizsgálatok. A kihirdetett eredmény szerint jelesen érettek: Darkó Dezső, Fleischmann Ilona, Heisier Pál, Horváth Jolán, Schneller Imre, Szakáll Zoltán (7); jól érettek: Bayer Menyhért, Kuchinka Gyula, Misley Gyula, Szentpéteri János, Viktor János, Weinberger Gyula (6) \ érettek: Alexi János, Barta László, Brindza István, Fabriczy Béla, Hrk Jenő, Kersék Gyula, Kontsek Pál, Läufer Lajos, Läufer Károly, László Ferenc, Löfkovics László, Radó Lajos, Stern Gyula, Szegedi Vencel, Szerémy Béla, Tatár István és Bóna Béla. — Az abituriensek tegnap este fél 9 órakor a Régi Vigadóban bankettet rendeztek, amelyen jelen volt Jurkovich Emil tank. kir. főigazgató bizottsági elnök és a tanári kar. Táncmulatság. A Losonci Athletikai Club 1912. évi junius hó 23-án a Régi Vigadó kerthelyiségében mucsinyi Wohl Rumi Adolf és Tarján Ödön urak védnöksége alatt tánccal és kocsikorzóval egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj tetszés szerint. Kezdete délután 5 órakor. Tanévvégi kiállítás. Főgimnáziumunk rajztermében f. hó 21—25-ike közti időben rajz és „Sorompó“-egyesületi hazai gyártmányú iskolaszerek kiállítása lesz, összekapcsolva műkedvelő festmény, fénykép és lombfűrészeti munkák közszemlére tételével. A kiállítás megtekintésére ez utón hívjuk meg tisztelettel az érdeklődő szülőket és tanügybarátokat. A kiállítás fenti napokon d. e. 10—12. és d. u. 2—4. óra közti időben ingyen tekinthető meg. A főgimnázium igazgatósága.
