Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-20 / 25. szám
mm üjsag A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁMUC HELYBEN: ■ "^község^egyesüTetek. tovébbfi . 5 , SZERke^TŐ'ÉG : Egész évre..........................................8K-f. ■ _ .... , JZ.,^ ' _ . , ■ Losonc, Jókai-utca 4 , hová a lap szellemi Félévre ...................................4 K — 1« _ Nőgrad megyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény intézefidő. Negyedévre.................................. . 2K-1 TM évi előfizetési díj 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL: _ , , VIDÉKRE! ■ Egyes szám ára 20 fillér. ■ Lo,son<;- Kublnyl-íér 11. hová az előfizet«. Egész evre.......................................10 K - f. ■ gg sek, hirdetések, mindennemű pénzkuldef.elévrS.............................................5 K - f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ menyek és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre..................................2 K 50 f. ■ * ' ■ felszólalások Intézendők. VTI. évfolyam 25. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 junius 20. Polgártársak! A képviselőházi többség gróf Tisza István vezetése alatt merész kézzel és meggondolatlan elvakultsággal felfüggesztette Magyarország alkotmányát s a törvények uralmát. Ezen hallatlan törvénysértéshez nemrég hozzájárult a főrendiház többsége is, bebizonyítván, hogy a néphez semmi köze, hogy a népképviseleti alkotmány keretein belül helye nincsen De bármit mondjon is az államkasszából kilopott pénzen megvásárolt parlamenti többség, az elmeháborodott Tisza István és a múmiaként megkövesedett főrendiház, bármit szavaljanak nagy hangon hazug röpirataik: azon emlékezetes junius 4-én elkövetett minden cselekedet törvényellenes volt. Nem menti Tisza Istvánt, hogy az ellenzéki obstrukció megakasztotta a parlamenti munkát, — mert az ellenzék keresztülengedte a költségvetést, az ügyvédi szervezeti novellát és mindent, ami a nemzet igazságtalan megterhelését nem tartalmazta. A véderőtörvényt csak azért obstruálta, hogy érte cserébe a becsületes, igazságos, senki jogát el nem sikkasztó választói jog áldásaiban részesülhessen a nemzet. Nem menti Tisza Istvánt és a munkapárti többséget az ő fennen hangoztatott erős hitük és meggyőződésük, hogy a parlament munkaképessége csak alkotmánytiprás által volt megmenthető és biztositható. Evvel a törvénysértő taktikai lépéssel csak a választójog megerősödött követelményét akarták kijátszani és lehetetlenné tenni, másrészt az ő állítólagos erős hitük sem jogosította fel őket arra, hogy kétszázötven ember bármily erős, bármily jóhiszemű, de mégis csak emberi hite kedvéért húszmillió ember törvényét, palládiumát, minden jogtalanság ellen való egyetlen biztosítékát felrúgják és örökre megszentségtelenitsék. Nem menti Tisza Istvánt és a munkapártot, hogy csak házszabályt sértettek, mert a házszabály több mint törvény, mert házszabály nélkül törvény egyáltalában létre sem jöhet, mert törvényeink értelmében törvény csak az, amit az országgyűlés törvényesen, tehát a törvény utasítása alapján megalkotott házszabályok keretein belül fogadott el. Egy törvény csak egy dologra vonatkozik, de a házszabály minden törvénynek alapfeltétele. Aki tehát a házszabályt szegi meg, az megszegett minden törvényt, az felrúgta az egész alkotmányt. Nem mentheti őket az sem, hogy később ugyan olyan törvénytelen és házszabályellenes formában, a szuronyokkal őrizett parlamenti kocsmában kegyesen megszavazták a kétéves katonai szolgálatot, az állami tisztviselők családi pótlékát és a vármegyei tisztviselők fizetésrendezését: hiszen mindezek olyan javaslatok, melyeket az ellenzék szívesen megszavazni már régen hajlandónak nyilatkozott. De nem is igen mentegetik a törvénytelenségek ezen rettenetes sorozatát, hanem cinikus vállvonogatással, egy pár hazug frázissal vélik elintézhetni, nyilván azért, mert az egész ügyet hatalmi kérdésnek tekintik s mert úgy látják, hogy az általuk terrorizált közhatóságok tiltó szavukat felemelni nem, vagy csak szórványosan merik; mert érzik, hogy a nép által kitartott fegyveres erő rendelkezésükre áll, hogy a rutul kijátszott nép lázadását vérbe fojtsa: azt hiszik, ők az erősebbek, ők a hatalmasabbak. Mutassuk meg tömegeinknek dörgő szavával, hogy igenis a nép hatalmasabb, hogy a nép akaratával szembehelyezkedni nem lehet, mutassuk meg, hogy együtt vagyunk valamennyien, mutassuk meg, hogy Losonc sem marad mögötte az ország összes városainak, amelyek valamennyien megmozdultak a parlamentben tanyázó érdekszövetkezet rémtetteinek hírére. Mutassuk meg, hogy Losonc polgársága és Losonc népe is ott van minden erejével az általános és titkos választójogért küzdők táborában. Menjünk el a vasárnapi népgyülésre tömegesen. Tiltakozzunk valamennyien a népjogok elsikkasztása ellen, mert csak tiltakozásunk fogja nyilvánvalóvá tenni, hogy Tisza István gróf és a munkapárt eljárását, törvényszegéseit nem helyeseljük, azt rosszaljuk, veszedelmesnek tartjuk s a legerélyesebben elitéljük. VÁROSI ÜGYEK Az eladott Vigadó. A Vigadó most már jogerősen a Herzog Ignác által képviselt érdekcsoport tulajdonába fog átmenni. Letárgyalt dolog, de még sem lehet felette egész végérvényesen napirendre térni. A Vigadó ügye még régebben egész komoly formában napirenden volt akkor, amikor ígéretet kaptunk az ujonan felállítandó üzletvezetőségek egyikének Losoncon való elhelyezésére. A közgyűlés akkor úgy határozott, hogy a remélhető üzletvezetőségre való tekintettel ideiglenesen és pedig pályázat kizárásával adassék bérbe nagyon csekély béremelés mellett a Klamarik örökösöknek. A közgyűlés tehát annak idején nem járt el körültekintéssel, hanem a viszonyokra való tekintettel, — akkor egész helyesen, — csak ideiglenesen és elég felületesen intézkedett, mert meg sem győződött arról, vajon nem lehetne-e pályázat utján magasabb bérösszeget elérni. Most azután, hogy az üzletvezetőség sorsa szeretett képviselőnk és védangyalunk, Hazai Sámuel ur őszentsége kegyelméből valamint sok más nagytekintélyű protektorunk és befolyásos patronusunk közbenjárása folytán, — a vizbe esett, most sem győződött meg róla senki, vajon tényleg olyan rossz üzlet-e a városnak az a Vigadó és vajon valóban olyan sürgősen és okvetlenül szükséges volt-e minden áron túladni rajta. A dolognak tehát most már, — minden rosszakarat nélkül, — az a színezete, mintha a pályázat akkori kizárása és a Vigadó mostani hirtelen eladása egymással okozatosságban állanának. A képviselőtestületnek, amely a mende-mondák szempontjából úgyis exponált helyet tölt be, kerülnie kellett volna még azt is, hogy mindennemű szóbeszédre egyáltalában alkalmat adjon s éppen ezért egy nyilvános bérleti pályázat kiírása, a segítségnek legalább megkísérlése szükséges lett volna. — De hát persze, ez már letárgyalt ügy. Mint értesülünk különben, a Vigadót tulajdonosai alaposan át fogják renoválni s azután továbbra is jelenlegi rendeltetését fogja szolgálni mindaddig, mig ez a tulajdonosok szempontjából célszerűnek fog mutatkozni. Bedugulnak a csatornák. Több alkalommal rámutattunk már arra a szerencsétlen állapotra, amely a losonci csatornák körül uralkodik. A városban több helyütt folyó építkezéseknél a törmelékeket, az építkezési szemetet az építészek és építtetők az úttesten hagyják, az eltakarításról nem gondoskodnak, úgy hogy minden nagyobb esőzés beveri a törmelékeket a csatornák aknáiba, amelyek ekképpen bedugulnak s az esővíz lefolyását megakadályozzák. Ez az oka azután annak, hogy az esőzések