Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-13 / 24. szám
1 Ql 2. junius 13. LOSONCI U J S A Q_____________________________3. oldal. Akire Europa néz. (Gonosz vagy eszelős. — Mi a házszabály. — Elmélkedések gróf Tisza Istvánról.) Tisza István gróf egész közéleti szereplését rosszhiszeműnek tartjuk. Meg vagyunk róla győződve, hogy nem a parlament „munkaképessége“ iránti vágy, hanem jogosulatlan osztálytendencia állítja őt sorompóba a becsületes választójog és a demokratikus haladás harcosaival szemben. Azonban annyiszor hallottuk már s olyannyira szeretnék a köztudatba átvinni a „tegnapi gróf“ borzasztó nagy hazaszeretetét, iszonyú államférfim belátását, hogy miután olyan sok egyébként tiszteséges becsületes munkapárti állítja, — tételezzük fel egy pillanatra a Tisza teljes jóhiszeműségét és hazafias meggyőződését. Még akkor sem lehet mentegetni egy percre sem az ő rémtetteit. Tisza István és pártja maga is bevallja, hogy bűntetteinek első láncszeme házszabályellenes volt. A kérdés már most akörül forog: szabad-e megsérteni a házszabályt, minden törvény és az alkotmány alapfeltételét, jóhiszeműségből, hazafiságból és meggyőződésből ? Ha valakinek a maga hite, a maga meggyőződése absolut igaz, ha valaki látja, hogy a parlament rendje, az ország nyugalma csak ezen Jeltétien helyes meggyőződésének érvényesítésével állítható helyre, akkor szabad házszabályt sérteni, szabad még törvényeket is megszegni. Igen, de emberek közül melyikünk tarthatja a maga meggyőződését, a maga hitét absolut igazságnak és feltétlen helyesnek ? Melyikünkben nem él az a kétely, hogy meggyőződésünk, bármily erős legyen is, hátha mégis csak egyéni vélemény, hátha mégis csak subjektiv impresszió?! Csak a legintelligenciátlanabb, a legprimitívebb, csakis a legsötétebb fejű Janatikus emberek képesek véleményüket hozzáférhetetlen helyeseknek tartani, csak a legőrültebb butaság képes az egyéni meggyőződést természeti törvény, isteni kinyilatkoztatás színében láttatni. Ha pedig véleményünket csak mint egyéni véleményt, de mint absolut igazságot szabad mérlegelnünk, akkor nincs jognak egy ember, vagy kétszázötven ember véleményének érvényesítése végett húszmillió ember törvényét felrúgni és sárba taposni. Vagy tudta tehát Tisza István, hogy az ő nézetei egymagukban állók, legfeljebb kevesek nézeteivel osztozók és ha ennek dacára képes volt egyéni véleménye kedvéért törvényt sérteni: akkor gonosz és elvetemült; vagy pedig azt hitte, hogy az ő hite, az ő meggyőződése az egyedüli helyes és olyan igaz, hogy annak kedvéért még törvényt sérteni is szabad : de akkor meg sötétfejü fanatikus és féleszű. Csak e kettő között van választás : őrült e vagy gazember; nagy állámférfiu, de hazaáruló, vagy nagy hazafi, de szerencsétlen eszelős, Mulatságos, mikor mungó jogdoktorok avval érvelnek, hogy hiszen Tisza nem törvényt sértett, hanem csak házszabályt. Ezek t. i. azt hiszik, hogy a házszabály az nem olyan fontos, mint a törvény; azt nem illik, vagy talán nem szokás ugyan megsérteni, de megszegése nem éppen valami halálos vétek. Hát mindenekelőtt Tisza nemcsak házszabályt, hanem törvényt is, a képviselőházról szóló és hatályban levő törvényt is megsértette. De maradjunk csak a házszabálynál. Mi a házszabály ? A házszabály egy határozat, melyet a képviselőház kimondott és tanácskozásaira kötelezőnek elfogadott. Mi a törvény? A törvény szintén egy képviselőházi határozat, melyhez ugyan később a főrendiház és a király is hozzájárult. így első tekintetre kevés külömbség látszik a törvény és házszabály között. A nagy külömbség, amely a házszabály jelentőségét a törvénynek messze fölébe helezi, csak gondos mérlegelés alapján tűnik ki. A törvény a polgároknak egy speciális életviszonyát, az állam rendjének egy egyedül álló csoportját szabályozza. A házszabály kereteiben jönnek létre az összes törvények, a házszabály a feltétele az összes törvényeknek. Mig tehát a törvény speciális, addig a házszabály generális jelentőségű. Aki a törvényt megszegi, az egyetlen törvényt szegett meg,* aki ellenben a házszabályt sérti, az megsértette minden törvénynek keletkezési alapfeltételét, az megsértett minden törvényt. Nem enyhítő körülmény, nem mentő érv, hogy Tisza gróf nem törvényt, csak házszabályt sértett; sőt ellenkezőleg : ez még sokkal súlyosabb, ez még menthetetlenebb. így van ez. Akárhogy forgatjuk, akárhogy nézegetjük és boncoljuk a Tisza István gróf kisded játékait, nem lehet azokra mentséget találni. Severus. Az uj Apolló szinház. (Számozott helyek. — Cementlépcső — Rendes permetezés. — Két pénztár.) A L. U. tudósitójától. A Losonci Újság már múlt számában foglalkozott az Apolló színházban készülő átalakításokkal. A szinház gazdasági intézője Kruisch Ferenc, műszaki igazgatója pedig Magyary Árpád lesz, aki utóbbi volt szives munkatársunkat a következőképpen informálni — A teljes rend érdekében minden hely számozva lesz megfelelően a számozott jegyeknek. A kedvezményes jegyek megszűnnek, a sajtónak és rendőrségnek helyei fenn fognak tartatni. — Az erkélyre vezető falépcső nincs többé; helyébe cementlépcső került. Maga a feljárat át van helyezve, úgy hogy az erkélyről és nézőtérről kitóduló közönség csak az utcán találkozik. A torlódás megakadályozására szolgál az is, hogy az olcsóbb helyek közönsége külön pénztárnál váltja meg a jegyét és külön bejáraton kerül a nézőtérre. — Az ajtókat belül és kívül pokrócfüggönyök takarják a légvonat meggátlására; jobb perolin lesz és rendes permetező, amelyből nem fog a közönség közé csepegni a perolin. A kályhák cementházacskákba lesznek burkolva úgy a színpadon, mint a nézőtéren: ez a meleg egyenletes elosztását célozza. — Az erkély 10 páholyra van átalakítva szintén számozott helyekkel. A páholyok szükség esetén kiemelhetők és elvihetők azért, hogy a színészek az erkélyt karzatnak használhassák. — A cukrászdában praktikus ruhatár van berendezve, ahol bárcákat osztanak ki 10 fillérjével. — A Pathé Fréres cég filméit közvetlenül fogja kapni az Apolló szinház, minden este 1500 méter kép fog leperegni. Minden szerdán, szombaton és vasárnap különböző előelőadások lesznek. — Az ekkép átalakított szinház junius hó 15-én fog megnyílni. A megnyitó előadáson színre kerül dr. Fröhlich János: «Csók» cimü nagy hatást ért magyar mozidarabja. A művezető igazgató fenti örvendetes felvilágitásai és ígéretei megnyugtathatják a közönséget afelől, hogy az Apolló szinház újból megifjodva fogja betölteni uj hivatását. Gondoskodva lesz minden irányban a közönség kényelméről és zavartalan szórakozásáról. Kerülgetik a vasutasokat. Terror Losoncon. Köztudomású dolog, hogyan gyűjtik mungóék a bizalmi fel- és táviratokat. Még a szövege is ismeretes azon __ megrendelt táviratnak, amelyet a Magyar Államvasutak agyon terrorizált alkalmazottai és tisztviselői kötelesek Tisza István grófhoz intézni. Ennek az alacsony komédiajátszásnak, a Máv. tisztviselők ezen lelketlen megalázásának eszméje már Losoncra is eljutott. Tegnapelőtt, kedden járt Losoncon a miskolci üzletvezetőség személyügyi referense, hogy ennek a közös feliratnak vagy sürgönynek dolgát megbeszélje és előkészítse. Már maga az a tény, hogy a hódoló sürgöny kijárásával éppen a személyügyi'referens bízatott meg, eléggé élénken illusztrálja azt a határtalan terrort, azt a kvalifikálhatatlan lélekvadászást, amelyet a Máv. legfelsőbb körei bizonyára még felsőbb bizalmas utasirásra szerencsétlen alárendeltjeikkel szemben kifejtenek. Ilyesmikre, pártcélokra, taktikára használja fel a kormány az állam hivatalnokait, akiknek pedig a politizálást oly drákói szigorral tiltja. A vasutas körök hangulata után Ítélve, nem igen hisszük ugyan, hogy Losoncon valaki meggyőződése ellenére belemenjen az ilyen lelkiismeretlen komédiába, de bárki megítélheti a történtekből, hogyan készül a muszka rezsim alatt Magyarországon a «bizalom.» fl HÍREK Tudja hát meg. í Még mindig nem vett észre semmit? Hát maga nem néz, nem lát? Hát maga nem érez engem, Mikor bámulva nézem magát ? Maga nem tudja, mit jelent a sóhaj, Mely busán maga felé száll ? És nem tudja, mi az mikor fájó Torzulással megremeg a száj ? És nem veszi észre a könnyet, Mely kibuggyan, ha magát meglátom ? És otthon ha ül, nem érzi meg, Hogy magát a sarkon várom ? És nem érez semmit mikor néha Susogva összeér a vállunk? És nem tudja, mily nézéssel nézem, Ha valahol szemben állunk? Hát maga nem néz, nem lát? Sternlicht Lajos. Bucsu-ünnepély. Az áll. főgimnázium 1912. évben végzett VIII. osztályának növendékei ma, csütörtökön délután 2 és fél órakor bucsu-ünnepélyt rendeznek, melyre az érdeklődőket szívesen látják. Műsor: 1. Részlet «A pajkos diákok» cimü operettéből. Előadja az ifjúsági zenekar. 2. «Gaudeamus Igitur» Énekli az ifjúsági énekkar. 3. «Bucsu» Bodor Aladártól. Szavalja Lefkovits L. VIII. oszt. tan. 4. «Bihari primaciális magyarja.» Előadja hegedűn Nagy Sándor, zongorán kiséri Kármán László. 5. «Bucsu beszéd.» Tartja Szakáll Zoltán VIII. oszt. tan. 6. «Ballag már a vén diák.» Énekli a VIII. oszt. énekkara. A losonci „Jókai Asztaltársaság“ 1912. évi junius hó 16-án a losonc-apátfalusi fürdőben szegénysorsu árva gyermekek felruházására tekeversennyel egybekötött jótékonycélu nyári mulatságot rendez. Kezdete délután 3 órakor. Jegyek előre válthatók Tary Béla vigalmi bizottsági elnöknél, valamint a bizottság tagjainál.
