Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-11 / 2. szám

4. cldal L O S O N CI U J S AQ _______________________1912» január 11 egyesülete által fejezhetik ki kívánságaikat. E kérdés­ben pedig az antialkoholistáknak éppen programm­­pontja a hétköznapon való munkabér fizetés. — Kérjék meg, hívják fel az antialkoholisták a gyá­rakat a reform életbeléptetésére s ha ez megtör­ténik, biztosak vagyunk abban, hogy a dolognak semmi akadálya nem lévén, kérésük nem fog hatástalan maradni és a nagy gyárak, különösen mikor anyagi érdekeik sem tiltják, nem fognak elzárkózni a méltányos kívánság elől. Így aztán Losonc az országnak nemcsak egyik legiparüzőbb, hanem szociális tekintetben és munkásviszonyok terén egyik leghelyesebben is berendezett városa lesz. Hindu ének Elrejtett tájon, mély homályon, Áll a magánynak szent viáéke. Az élet fáradt félig-álom, S az álom könnyű néma béke. Örök homály és csönd a tájon, Nincs változása, napja, éje, És nincs való, csupán csak álom. Ez a magánynak szent vidéke. Itt élek én e néma tájon, Félig-halottan, félig-élve. /\z élet fáradt félig-álom, S az álom könnyű néma béke. Itt alszom én és nincsen álmom S ez álomlétnek nincsen vége. És nincs világ e messze tájon, Csupán a csönd van és a béke. Nincsen világ e messze tájon, Nincs változása, napja, éje. Az élet fáradt félig-álom, S az álom könnyű, néma béke. Nincsen való, csupán csak álom S ez álom létnek nincsen vége. Mert tulnan áll időn, határon A mély magánynak szent vidéke. Darvas János. Az a másik. Nagy szerelmi harcban Add nekem magadat, Hogy elcsókoljam minden csókodat. Nagy szerelmi lázban Öleljed testemet, Hogy elöleljem minden ölelésed. Hogy ha majd jön az a másik, Ne találjon nálad Egy igaz ölelést, igaz csókot, S járja végig kínnal Azt a Golgotát, lói miatta, nekem adatott. Sternlicht Lajos. Losonci Sport. o o Teremtsünk sportéletet Losoncon! A Losonci Újság legutóbbi számában érdek­lődéssel olvastam a sportról szóló cikket. Mint aki Losoncon töltöttem ifjúságomat és Losonc fejlőd sét azóta állandóan élénk figyelemmel kisé­rem, rendkívül kellemesen érintett, mikor vala­melyes losonci sportéletről hirt olvastam. Azon közeli vonatkozásnál fogva, melyben egyik leg­tevékenyebb és az embersportnak majdnem min­den ágát ku'tiváló egyesülettel szemben állok, elhatároztam, hogy amennyiben a tekintetes Szer­kesztőség is megengedi, néha-napján becses lapjuk hasábjain is foglalkozom a magyar sport ügyével és igyekezem annak Losoncon is propagandát csinálni, melynek végső eredményében maga Lo­sonc varosa venné hasznát. Al>ik figyelemmel kisérik a napilapok sport­rovatait, azok nagy vonásokban képet nyerhetnek maguknak arról a pezsgő sportéletről, amely immár nemcsak a főváros, hanem a vidék nagyobb gócpontjaiban is lüktet. Óriási az a hatás, ame­lyet a magyar sportélet megteremtése eredménye­zett. E hatás nemcsak közgazdasági, kulturális, hanem szociális jelentőséggel is bir. Ma már nem ritkaság, hogy Budapesten 15—20000 ember néz végig egy-egy fontosabb, izgató labdarugó mérkőzést, és pedig a társadalom minden rétegéből. Arad, Kolozsvár, Temesvár, Szeged, Kassa, Szombathely városokban 5—6000-re rúg azoknak száma, akik a fővárosba lerándult footballcsapatoknak vidéki csoportokkal folytatott mérkőzéseiket megtekintik. Losonc az a város, amely a fővároshoz való közelségénél fogva valósággal predestinálva van arra, h'ogy hatalmas sportélet keletkezzék e város­ban. Gimnáziuma, tanítóképzője, a fővárosban állandóan megforduló ifjúsága, egyetemi hallgatói vannak. Dacára ennek kisebb városok is valóság­gal megelőzték városunkat a sportéletben. (Maga­mat is a tőzsgyökeres losonciak közé számítom, ha állandóan Budapesten tartózkodom is, ezért említem : városunkat). Losoncon a vívás csekély mérvű kultiválásán kívül az úszással, korcsolyázással, tennisszel szóra­koznak a sportolók. A torna csak az iskolákban dívik. Valamely sportág terjedése, de különösen fejlődése csak az erők összemérése alapján felté­telezhető. Ennek alapfeltétele pedig a verseny. Mig a losonciak nem keresik az alkalmat arra, hogy egyesületeikben erejüket összemérjék, akár a losonci, akár más vidéki, de különösen a fővá­rosi versenyzőkkel, addig Losoncon sport tekin­tetében csak stagnálásról lehet szó, apró szóra­kozás az, amely szűk köröket kielégíthet, de a tulajdonképeni célt nem szolgálja. Losoncon, ahol az intelligencia oly óriási erőt rejt magában, első sorban footballsportot kellene teremteni. Ez természetesen szakavatott vezetést igényel. A város terepviszonyai olyanok, hogy szabályszei ü footballpálya megteremtése alig észrevehető fáradsággal és áldozattal járna. E tekintetben jellemző, hogy a vidék nagyobb emporumai egymásután ezrekre menő áldozatokat hoznak a körükben működő sportegyesületek fel­lendítése érdekében. E befektetés nem holt tőke, mert anyagilag és erkölcsileg is kiváló módon gyümölcsözik az. A sportélet megteremtése valósággal idegen­­forgalmat volna képes előmozdítani Losoncon, mely egyik kedves és hasznos szórakozását képez­hetné az egész környéknek. Nem ritkaság már a vidéken, hogy egy-egy vasárnap délutáni football­­mérközés 2—3000 korona jövedelmet eredményez az 50—60 filléres belépti dijak mellett. Ily bevéte­lek mellett azután az egyesületek rendkívül erős anyagi forráshoz juthatnának és képesek volnának a sport többi ágait is a legszélesebb körökben terjeszteni. A befektetett tőke pedig busásan megtérülne. Ennek a szociális jelentősége Losoncon annál kézenfekvőbb volna, mert e városokban a sportanyag szinte önmagától kínálkozik. Az ifjú­ságot már kora fiatalságától a nemes szórakozás­hoz lehetne hozzászoktatni, a munkást elvonni a korcsmától és egyéb, egészségrontó időtöltéstől. A közönség, hozzászokva a valóban nemes élvezetet nyújtó sportesemények látásához, kevesebb időt töltene a kávéházban, a kártya és hasonló szóra­kozások helyébe lépne a sportnak közvetlenül, vagy közvetve való támogatása. Közgazdasági eredményei a sportcikkeknek állandó szükséglete, amely számos kereskedőnek, iparosnak adna kenyeret. A gyárak munkásai közelebb kerülnének az iskolázott osztályok ioz, testben erősödnének, lélekben nemesednének. Nem humbug ez! íme, Budapest legkiválóbb sportegyesületeiben aktiv részt vesznek a munká­sok és kiváló eredményeket érnek el. Losonc szülötte a Munkás Testedzők Egyesületének múlt vasárnap lefolyt birkozóversenyén győztes Márton, a Magyar Testgyakorlók Körének tagja is. A szerény vezetésem alatt álló Budapesti Atlétikai Klub (mely utóbb a „csepeli“ mellék­nevet is felvette), nem egy kiváló munkás taggal dicsekszik, köztük több országos bajnokkal. íme, Ruzicska, Miskey, Maróthy birkózó bajnokok, Kraml, a legutóbb rendezett 25 kilométeres futó­verseny győztese, a világbajnokok Beeskowot dobó Csapitzky bizkózó, mind munkások. Klubom footballcsapatának kisebb része a csepeli töltény­gyárnak részben hivatalnoka, nagyobb része mun­kás, kapusa műegyetemi hallgató. Egy klub kebelében valósággal elsimulnak a tagok közt a születési, felekezeti differciák. Hogy többet ne mondjak az említett munkás tagokkal birkózik egy klubban Varga Béla szigorló orvos, többszörös országos bajnok, Berlin bajnoka, Bécs világbajnoka, velük dolgozik egy másik tagunk, gróf Lázár Tibor, ki most joghallgató. A csepeli munkásokkal pedig beáll foottbalozni a tölténygyár gazgatója, lovag Stern Richárd. A közelmúlt hetekben a vezetésem alatt álló klub birkózó versenyét megtekintette Losonc kép­viselője, Hazai Samu honvédelmi miniszter is, továbbá Bárczy István székesfővárosi polgár­­mester, Polónyi Géza volt igazságügyminiszter és Múzsa Gyula orsz. képviselő, az olympiai bizottság elnöke. (Bárczy István egyébként a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke.) Ezek a sport­nak közismert támogatói s akikkel alkalmam lévén a verseny alkalmával eszmecserét folytatni a ma­gyar sportéletről, maguk is kifejezést adnak annak, hogy szives örömest tesznek meg mindent a sport érdekében és annak úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására nemcsak hajlandóknak nyilatkoztak, hanem ennek tényekkel is kifejezést adtak. E verseny után terjesztette be Polónyi Géza ismert javaslatát a totalizatőr-adó felemelése érdekében, hogy annak évi 800,000 korona töblete a magyar sport céljaira használtassák. A fölmivelési mi­niszter elvben e javaslatot azonnal el is fogadta a Házban. A Törekvés Sport Egyesület a magyar állam­vasutak északi főműhelyének munkásait összpon­tosítja. Kiváló football- és birkózogárdával rendel­kezik. Legközelebb Anglia küldi el hasonló football­­csapatát, hogy összemérje erejét a magyar vasutas munkásokkal. A Ferencvárosi Torna Klub ép most van külföldön csapatával és sorra vervén Németország és Anglia kiváló footbaalcsapatait, megmutatta, mire képes a magyar őserő ! A sport erős nemzedéket, kultúrát teremt, egyes városokban valósággal missiot teljesít. A tek. Szerkesztőség jóvoltából talán lesz alkalmam, hogy ezentúl is foglalkozzam e kérdéssel e lap hasábjain. De szabadjon már most arra utalnom, hogy Losoncon csak akkor lehet szó valamelyes sportéletről, ha a társadalom minden rétegének bevonásával történik a szervezkedés és életrevaló ifjúsága a benne rejlő őserőt nem csupán a ten­­nispálya és jég koptatására, hanem az atlétikai, birkózó és footballsport felkarolására is fogja fel­használni. Baján Gyula, Budapesti csepeli Atlétikai Klub alelnöke. ( | ) A L. A. C. (Losonci Athletikai Club) megalakulása. F hó 5-én pénteken este a keres­kedelmi alkalmazottak egyesületének helyiségében ünnepélyesen megalakult Losonc harmadik spor­­egylete. Jórészt magántisztviselők és főiskolai hallgatók alakították meg a Losonci Athletikai Klubbot, mely a sport összes ágainak művelését tűzte maga elé célul. A klub dísztlnöke Wohl R. Adolf, elnöke Tarján Ödön, akik I00--100 ko­ronával alapítókként léptek be, titkára Fänkl Antal, ügyésze dr. Kemény Adolf és orvosa dr. Tausz Lipót. Tekintettel arra, hogy a L. T. E. a várakozások­nak megfelelőleg példásan működik s hogy tagjai­nak sorában minden feddhetlen életű egyént szí­vesen lát, méltán felmerülhet az a kérdés, miért kellett harmadik egyesületet létesíteni ahelyett, hogy az alapítók a L. T. E. kebelében sportoltak volna, figyelembevételével azonban annak hogy az uj egyesületnek rövid fennállása óta máris' 40 tagja van, az alakulás mindenképpen igazoltnak tekint­hető. Az alakuló közgyűlés megbízta az elnök­séget, hogy járjon el oly irányban, hogy a L. A. C.­­nak megfelelő helyiséget szerezzen, mely a torná­­zásra téli időben alkalmas lesz s ennek megtör­ténte után aznnnal kezdetét veszi a tényleges működés. A tagsági dij évi 12 koronában határoz­­tatott meg, mely havonként fizethető. Rendkívül fontos, hogy alkalmas művezetőről gondoskodjék a L. A C., mert az ügyes és lelkiismeretes vezető­nek főérdeme van abban, hogv a lelkesedéssel megalakított sportegyesületek közönybe ne fúljanak. (!) A korcsolyapálya. Múlt számunkban jeleztük, hogy a helybeli ezredp irancsnokság a losonci korcsolyaegyesülethez oly értelmű átiratot intézett, hogy a korcsolyapálya teljesen a katona­ság kezel őébe adassék át. Ezen átirattal ellentét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom