Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-07 / 10. szám

1912 március 7. LOSONCIUJSAO 3. oldal. szer mellett úgyis elesik attól a jogtól, hogy saját érdekeinek intézésébe befolyást gyakoroljon, védel­mezzék meg tehát e befolyásukat azok, akiknek azt a mai rendszer is megadja. A szerkesztőség és pártvezetőség szívesen fog utasítással szolgálni a részletek tekintetében s készséggel nyújt felvilá­gosítást. Amikor pedig az összeírás továbbá a köz­szemlére tétel megkezdődik, erről külön is hirt fogunk adni. A mai rendszert s az uralmon levő klikkeket elég jellemző sajnálatos dolog, hogy erről is írnunk kell és ilyen módon is védelmeznünk szükséges azoknak jogait, akiknek e jogokat a törvény meg­adja, de számos konkrét eset, igen sok positiv adat s az összeírásnál közreműködött egyének őszinte vallomása tereli figyelmünket e külső lát­szatánál sokkal jelentősebb dologra. Ismételten felhívjuk függetlenségi polgártár­sainkat, hogy választói joguk épségére vigyázzanak, a névjegyzékbe való felvételüket szemmel tartsák; — munkapárti polgártársainkra majd vigyáz maga az összeíró küldöttség. Index. Losonc drágasága. (Második közlemény.) Előbbi cikkünkben kifejtettül^ és hatóságilag följegyzett számadások alapján kimutattuk, hogy a losonci fogyasztó piac az utolsó kilenc év alatt kerek 64 százaléknyi áremelkedést mutat. És csu­dálatos, ha a losonci fogyasztó piacot összehason­lítjuk a budapestivel, ott nem találjuk meg ezt a rohamos emelkedést. Budapesten 1904-től kezdve fölvett élelmi cikkeinknél átlagosan csak 34 szá­zaléknyi áremelkedés van, amint ezt az állami tisztviselők országos egyesülete kimutatta a kor­mányhoz benyújtott drágasági pótlékot kérő me­­morándümában s még igy is a budapesti piac drágább, mint a bécsi. De hadd álljon itt néhány számadat állításunk igazolására. így volt 1910-ben: Losoncon: Budapesten: Bécsben: a marhahús ... 176 fillér 190 fillér 174 fillér a borjúhús ... 240 „ 310 „ 176 „ a disznóhus ... 184 „ 242 „ 175 , a tej ... ... .... 24 „ 29 r 26 „ a fehér kenyér &6 „ 35 „ 33 „ a fehér liszt ... 37 „ 40 „ 37 „ a tojás (100 db) 1200 „ 1000 „ 770 „ íme a budapesti, a losonci élelmi piacok árai magasabbak a bécsinél, pedig állítólag tejjel­­mézzel folyó Eanaán, agrikultur államban vol­nánk s nem az ipari Ausztriában. Mit igazol ez ? Ugyebár azt, hogy a mostani politika mellett Ausztria társországát, a mi hazánkat, provinciája­ként kezeli és a maga javára kiszipolyozza. De az élelmi cikkekkel ez igy van szerte az országban 1 A magyarországi termények kivitele óriási, de nem akkora, mint a külföldi ipartermékek be­hozatala. A múlt 1911 -ik évben is 240 millió ko­ronával volt több a behozatal, mint a kivitel. Szó­val a közös vámterület mellett vígan megy Magyarország lerongyolódása Évenként milliók­kal adózunk a külföldnek ipar hiányában s igy szegényedünk, de szegényedésünk mellett még el is visszük az ellenségnek mi magunk élelmi­cikkeink legjavát, állataink húsát, lisztünk langiát, hogy testileg-szellemileg is hatalmasabbá tegyük s mi itthon megelégszünk a sovány marha rost­jaival, az élelmicikkek azon tömegével, mely bi­zonyos okoknál fogva az osztráknak nem kell. De azért kereskedőink, közvetítőink nem átallanak a minőségileg rosszabb cikkekért budapesti, bécsi árakat kérni, sőt nagyobbakat is, ha a kereslet nagyobb a kínálatnál. Tehát az országos s igy losonci drágaság oka elsősorban a közös vámterületben keresendő. Ugyan az is mond valamit, hogy a kultúra hala­dása folytán az egyszerűbb szükséglettel biró né­pek hirtelen nagyobb fogyasztók lettek, de azért ez nem nyom annyit a kérdés eldöntésénél, mert a fogyasztás terén a nép ma is csak úgy él, mint kilenc évvel ezelőtt, legfeljebb több szeszt fogyaszt. Az a paraszt a libáit, csirkéit, tojásait, tejét stb. ma még inkább viszi a piacra, mint ezelőtt, hiszen többet kap mindenért s ma még szugoribb, pénz­­éheseb’o ebben a tekintetben, mint ennek előtte- A kultúra térj dése tehát nem oly nagymérvű oka a drágaságnak. Kilenc év alatt nem, fejlődhetik ki egy egyszerű nép kultúrája annyira hogy a drá­gaságot 34—64 százalékig fokozza. Az sem magyarázza meg a drágaság okát eléggé, ha azt állítjuk, hogy a pénz vásárló ereje csökkent. Az igaz, ma ugyanazért a pénzért nem kapunk annyit, mint 9 év előtt, de akkor nem is volt pl. annyi a napszám, a munkabér. A bérek emelkedése hozta magával az értékek csökkenését s ma például egy mosóné napi 2 kor. 40 fillérnyi keresetével nem tud annyit vásárolni, mint 9 év előtti 1 kor. 40 fillérnyi napi keresetével, noha béremelése 170°/o- — És mi okozza a munka­bérek emelését? Első sorban a kivándorlás. A megcsappant emberanyag nem képes pótolni a ki­vándorolt munkáskezek munkáját, a maga mun­káját kisebbedett verseny mellett a maga javára többre becsülteti. És e téren nagyon hatásos fegy­vert lel a szocializmus a kapitalizmus megfojtására A nagy drágaság általános és főoka tehát a közös vámterület mellett a kivándorlás. Ezen két okon kívül nagyban járul hozzá a kapitaliz­mus. A legjobb dolguk van mai nap a bankárok­nak. (Egyébként ezeknek mindig jó dolguk volt!) A pénzintézetek évi osztalékai nagyok mindenfelé. A részvények értékei, dacára hogy az osztalékokat nem tőkésitik, rohamosan nőnek. Szóval a sze­génység terjed s mind többen rászorulnak a ban­kok segítségére. S mivel ezek kévés kivétellel az osztrák-magyar bank fiókjai, tetemesen hozzájárul­nak az osztrákok erősítéséhez a magyarság sze­­gényitésére, mert e pénzintézetekben több az ego­­ismus, mint az altruismus. Csak a részvényes érdekét nézik a bankok; jótékonyságon, közintéz­ményekre, nemzeti célokra tiszta nyereségük egy egész százalékját sem fordítják ! És az említett három alap-ok mellett egy egész sereg kisebb körülmény áll elő az általános és helyi drágaság fokozására. Szegény időben a többség élvezetek után nyargal a történelem tanú sága szerint. A fényűzés, a hiábavalóságokra való költekezés, a ledérség sok pénzt emészt s mind­ezt valahonnan elő kell teremteni. És mindennek az előmozdítására szinte gomba módon támadnak a közvetítők. A drágaság helyi előmozdítói az alap­okok mellett a közvetítők. Ők fellendítői a kávé­házi iparnak ugyan, de. ők csinálják a mesterséges drágaságot is. Eltömik mesterségesen a termelő és a fogyasztó közti forrást, hogy ez által mennél kényelmesebb megélhetésre tegyenek szert. A piaci kofa a faluról jövő paraztasszonytól el­szedi a város előtt a csibét, hogy néhány fillérrel drágábban túladjon rajta. A gabonakereskedő a csépléskor megveszi a gabonát s 5—10 fillérrel drágábban ad túl rajta. De sem a kofa. sem a gabona kereskedő nem bíbelődött a kotlóssal, a szántás nehéz mesterségével s mégis kényelmeseb­ben él meg, mint maga a termelő. A közvetítő kereskedelem mellett nagy foko­­zója a drágaságnak a pénz ördöge is. Mindenki hirtelen akar meggazdagodni! Innen van, hogy minnél kulturátlanabb vidéken lakunk, annal nehe­zebben él meg a müveit elem, az intelligencia s ménéi műveltebb környezetben élünk, annál kon­szolidáltabbak a viszonyok. Itt a termelő és a fogyasztó nem szipolyozza és nem szipolyozhatja ki annyira egymát, mint a kulturatlanabb vidékeken. Ha tehát a drágaságnak a megszüntetésére akarunk törekedni, szüntessük meg az általános és helyi okokat. Kezdjük kicsinyben s haladjunk az általános felé. Kerüljük ki a közvetítő keres­kedelmet s forduljunk egyenesen a termelőkhöz. Létésitsük a fogyasztók és termelők szövetkezetét s akkor már is könnyítettünk a helyi drágaságon. E mellett s ezen felül pedig törekedjünk gazda­sági függetlenségre s akkor nem fogunk mások számára termelve éhezni a magunk kenyere mellett. Addig azonban, mig a termelők és a fo­gyasztók egymásra utaltságukat fölismerik s a köl­csönös érdekszövetkezetet megteremtik, kérünk sok és sokféle iskolát, vásárcsarnokot, hatósági mészárszéket, hatósági kenyérsütődét, amint azt Basch Miksa mérnök oly szépen kifejtette „Lo­sonc jövője“ cimü kis munkájában. Scherer Lajos. HÍREK. o o Mese Valahol messze, mint az álom. Állanak mély, fekete termek. Valahol egy nagy éjszakában, Elátkozott Csönd-palotában, Egy ködvizü óceán mellett. Állanak mély, fekete termek. Tetőiül talpig gyászlepelben. S e tompa termek éjjelében Ott fekszem én is feketében, Ravatalon fekszik a lelkem Tetőiül talpig gyászlepelben, És szemfödőm az éjnek árnya, A virrasztóm a csönd, a bánat És bennem a nagv éjszakának Halálos álma, örök álma. És alszom, alszom, mit se várva. S állanak mély, fekete termek. Valahol egy nagy éjszakában, Elátkozott Csönd-palotában, Egy ködvizü óceán mellett Darvas János. Főigazgatói látogatás. Jurkovich Emil besztercebányai kir. tankerületi főigazgató vasár­nap este Losoncra érkezett, hogy a főgimnázium­ban a szokásos évi tanulmányi ellenőrzést gyako­rolja. Sorra meglátogatja az egyes osztályokat. Figyelme mindenre kiterjed. Reméljük, hogy ta­pasztalatai csakis haladásról fognak tanúskodhatni. Uj ügyvéd. Dr. Ondrejovics Kálmán tegnap a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság a előtt vizsgát sikerrel kiállotta s most Losoncon szándékozik ügyvédi irodát nyitni. Avatás. A kolozsvári Tudomány Egyetemen f. hó 2-ár, szombaton avatták az államtudomá­nyok doktorává Vida Bélát, főgimnáziumunk volt kitűnő tanulóját. A március 9-iki müvészestély jegyei szépen fogynak. Általában minden jel arra mutat, hogy a közönség a legmesszebbmenő támogatásá­ban fogja részesíteni azt a kisszámú, de nagy­­értékü művész csapatot, amely fáradságot vesz magának ahhoz, hogy Losoncon rendezzen hang­versenyt, midőn minden egyes tagjának a fő­városban is megértő és szerető közönsége van. Alba Nevis jövetele az utóbbi időben kétségessé vált. Most arról értesítenek, hogy az írónő minden bizonnyal el fog jönni és a többi művész mellett szintén közre fog működni a nagyszerűnek ígérkező szombati müvészestélyen. Mint lapzártakor értesü­lünk — közbejött akadályok miatt — a művész­estély f. ho 16-ára lett elhalasztva. Benczúr Gyula Nógrádban. Benczúr Gyula hírneves festőművészünk egészen megyénkbe költözik. Dolányi birtokán most építik műtermét, saját tervei szerint, melyet májusban fog el­foglalni. Az Úttörő iskola idei utolsó előadását tartotta meg tegnap este dr. Fényes Samu. Ez az utolsó előadás szerfelett alkalmas volt arra, hogy közönségünk a legnagyobb elismeréssel emlékez­zék vissza az Úttörő működésére és szeretettel, lelkesedéssel fogadja a jövő szeptemberben meg­nyíló uj ciklust. Megkezdődik a térzene. Házi ezredünk zenekara f. hó 10-ón délelőtt megkezdi a szokásos térzenét. A vasárnapi hangverseny műsora a követ­kező: Bion: Tavaszi induló; Brühl: nyitány a Gringoire c. operából; J. Strauss: rózsavalcer; Wagner: dal a Tannhäuser c. operából; Staus: potpourri a Bőregérből; Kubath: Kárpát virága. Kabarét a Royalban. A Royal kávéház­ban ma este egy kabarét társaság tart előadást. Belépődíj 1 kor. 50 fill., tányérozás nincs. Halálozás. Kossuch János tegnap Rima­szombatban -hosszas szenvedés után elhunyt. Halasi Béla nyugalmazott körjegyző folyó hó 2-án 53 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyo hó 4-én volt Lucskán (Gömör­­megye.) Munkapárti pártvacsora. A losonci munkapárt tegnapelőtt, folyó hó 5-én este a régi Vigadóban pártvacsorat rendezett. A vacsorán igen kevesen jelentek meg s a megjelentek is ugyan­csak érezték, hogy ha valaha, úgy most van

Next

/
Oldalképek
Tartalom