Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-07 / 10. szám
1912 március 7. LOSONCIUJSAO 3. oldal. szer mellett úgyis elesik attól a jogtól, hogy saját érdekeinek intézésébe befolyást gyakoroljon, védelmezzék meg tehát e befolyásukat azok, akiknek azt a mai rendszer is megadja. A szerkesztőség és pártvezetőség szívesen fog utasítással szolgálni a részletek tekintetében s készséggel nyújt felvilágosítást. Amikor pedig az összeírás továbbá a közszemlére tétel megkezdődik, erről külön is hirt fogunk adni. A mai rendszert s az uralmon levő klikkeket elég jellemző sajnálatos dolog, hogy erről is írnunk kell és ilyen módon is védelmeznünk szükséges azoknak jogait, akiknek e jogokat a törvény megadja, de számos konkrét eset, igen sok positiv adat s az összeírásnál közreműködött egyének őszinte vallomása tereli figyelmünket e külső látszatánál sokkal jelentősebb dologra. Ismételten felhívjuk függetlenségi polgártársainkat, hogy választói joguk épségére vigyázzanak, a névjegyzékbe való felvételüket szemmel tartsák; — munkapárti polgártársainkra majd vigyáz maga az összeíró küldöttség. Index. Losonc drágasága. (Második közlemény.) Előbbi cikkünkben kifejtettül^ és hatóságilag följegyzett számadások alapján kimutattuk, hogy a losonci fogyasztó piac az utolsó kilenc év alatt kerek 64 százaléknyi áremelkedést mutat. És csudálatos, ha a losonci fogyasztó piacot összehasonlítjuk a budapestivel, ott nem találjuk meg ezt a rohamos emelkedést. Budapesten 1904-től kezdve fölvett élelmi cikkeinknél átlagosan csak 34 százaléknyi áremelkedés van, amint ezt az állami tisztviselők országos egyesülete kimutatta a kormányhoz benyújtott drágasági pótlékot kérő memorándümában s még igy is a budapesti piac drágább, mint a bécsi. De hadd álljon itt néhány számadat állításunk igazolására. így volt 1910-ben: Losoncon: Budapesten: Bécsben: a marhahús ... 176 fillér 190 fillér 174 fillér a borjúhús ... 240 „ 310 „ 176 „ a disznóhus ... 184 „ 242 „ 175 , a tej ... ... .... 24 „ 29 r 26 „ a fehér kenyér &6 „ 35 „ 33 „ a fehér liszt ... 37 „ 40 „ 37 „ a tojás (100 db) 1200 „ 1000 „ 770 „ íme a budapesti, a losonci élelmi piacok árai magasabbak a bécsinél, pedig állítólag tejjelmézzel folyó Eanaán, agrikultur államban volnánk s nem az ipari Ausztriában. Mit igazol ez ? Ugyebár azt, hogy a mostani politika mellett Ausztria társországát, a mi hazánkat, provinciájaként kezeli és a maga javára kiszipolyozza. De az élelmi cikkekkel ez igy van szerte az országban 1 A magyarországi termények kivitele óriási, de nem akkora, mint a külföldi ipartermékek behozatala. A múlt 1911 -ik évben is 240 millió koronával volt több a behozatal, mint a kivitel. Szóval a közös vámterület mellett vígan megy Magyarország lerongyolódása Évenként milliókkal adózunk a külföldnek ipar hiányában s igy szegényedünk, de szegényedésünk mellett még el is visszük az ellenségnek mi magunk élelmicikkeink legjavát, állataink húsát, lisztünk langiát, hogy testileg-szellemileg is hatalmasabbá tegyük s mi itthon megelégszünk a sovány marha rostjaival, az élelmicikkek azon tömegével, mely bizonyos okoknál fogva az osztráknak nem kell. De azért kereskedőink, közvetítőink nem átallanak a minőségileg rosszabb cikkekért budapesti, bécsi árakat kérni, sőt nagyobbakat is, ha a kereslet nagyobb a kínálatnál. Tehát az országos s igy losonci drágaság oka elsősorban a közös vámterületben keresendő. Ugyan az is mond valamit, hogy a kultúra haladása folytán az egyszerűbb szükséglettel biró népek hirtelen nagyobb fogyasztók lettek, de azért ez nem nyom annyit a kérdés eldöntésénél, mert a fogyasztás terén a nép ma is csak úgy él, mint kilenc évvel ezelőtt, legfeljebb több szeszt fogyaszt. Az a paraszt a libáit, csirkéit, tojásait, tejét stb. ma még inkább viszi a piacra, mint ezelőtt, hiszen többet kap mindenért s ma még szugoribb, pénzéheseb’o ebben a tekintetben, mint ennek előtte- A kultúra térj dése tehát nem oly nagymérvű oka a drágaságnak. Kilenc év alatt nem, fejlődhetik ki egy egyszerű nép kultúrája annyira hogy a drágaságot 34—64 százalékig fokozza. Az sem magyarázza meg a drágaság okát eléggé, ha azt állítjuk, hogy a pénz vásárló ereje csökkent. Az igaz, ma ugyanazért a pénzért nem kapunk annyit, mint 9 év előtt, de akkor nem is volt pl. annyi a napszám, a munkabér. A bérek emelkedése hozta magával az értékek csökkenését s ma például egy mosóné napi 2 kor. 40 fillérnyi keresetével nem tud annyit vásárolni, mint 9 év előtti 1 kor. 40 fillérnyi napi keresetével, noha béremelése 170°/o- — És mi okozza a munkabérek emelését? Első sorban a kivándorlás. A megcsappant emberanyag nem képes pótolni a kivándorolt munkáskezek munkáját, a maga munkáját kisebbedett verseny mellett a maga javára többre becsülteti. És e téren nagyon hatásos fegyvert lel a szocializmus a kapitalizmus megfojtására A nagy drágaság általános és főoka tehát a közös vámterület mellett a kivándorlás. Ezen két okon kívül nagyban járul hozzá a kapitalizmus. A legjobb dolguk van mai nap a bankároknak. (Egyébként ezeknek mindig jó dolguk volt!) A pénzintézetek évi osztalékai nagyok mindenfelé. A részvények értékei, dacára hogy az osztalékokat nem tőkésitik, rohamosan nőnek. Szóval a szegénység terjed s mind többen rászorulnak a bankok segítségére. S mivel ezek kévés kivétellel az osztrák-magyar bank fiókjai, tetemesen hozzájárulnak az osztrákok erősítéséhez a magyarság szegényitésére, mert e pénzintézetekben több az egoismus, mint az altruismus. Csak a részvényes érdekét nézik a bankok; jótékonyságon, közintézményekre, nemzeti célokra tiszta nyereségük egy egész százalékját sem fordítják ! És az említett három alap-ok mellett egy egész sereg kisebb körülmény áll elő az általános és helyi drágaság fokozására. Szegény időben a többség élvezetek után nyargal a történelem tanú sága szerint. A fényűzés, a hiábavalóságokra való költekezés, a ledérség sok pénzt emészt s mindezt valahonnan elő kell teremteni. És mindennek az előmozdítására szinte gomba módon támadnak a közvetítők. A drágaság helyi előmozdítói az alapokok mellett a közvetítők. Ők fellendítői a kávéházi iparnak ugyan, de. ők csinálják a mesterséges drágaságot is. Eltömik mesterségesen a termelő és a fogyasztó közti forrást, hogy ez által mennél kényelmesebb megélhetésre tegyenek szert. A piaci kofa a faluról jövő paraztasszonytól elszedi a város előtt a csibét, hogy néhány fillérrel drágábban túladjon rajta. A gabonakereskedő a csépléskor megveszi a gabonát s 5—10 fillérrel drágábban ad túl rajta. De sem a kofa. sem a gabona kereskedő nem bíbelődött a kotlóssal, a szántás nehéz mesterségével s mégis kényelmesebben él meg, mint maga a termelő. A közvetítő kereskedelem mellett nagy fokozója a drágaságnak a pénz ördöge is. Mindenki hirtelen akar meggazdagodni! Innen van, hogy minnél kulturátlanabb vidéken lakunk, annal nehezebben él meg a müveit elem, az intelligencia s ménéi műveltebb környezetben élünk, annál konszolidáltabbak a viszonyok. Itt a termelő és a fogyasztó nem szipolyozza és nem szipolyozhatja ki annyira egymát, mint a kulturatlanabb vidékeken. Ha tehát a drágaságnak a megszüntetésére akarunk törekedni, szüntessük meg az általános és helyi okokat. Kezdjük kicsinyben s haladjunk az általános felé. Kerüljük ki a közvetítő kereskedelmet s forduljunk egyenesen a termelőkhöz. Létésitsük a fogyasztók és termelők szövetkezetét s akkor már is könnyítettünk a helyi drágaságon. E mellett s ezen felül pedig törekedjünk gazdasági függetlenségre s akkor nem fogunk mások számára termelve éhezni a magunk kenyere mellett. Addig azonban, mig a termelők és a fogyasztók egymásra utaltságukat fölismerik s a kölcsönös érdekszövetkezetet megteremtik, kérünk sok és sokféle iskolát, vásárcsarnokot, hatósági mészárszéket, hatósági kenyérsütődét, amint azt Basch Miksa mérnök oly szépen kifejtette „Losonc jövője“ cimü kis munkájában. Scherer Lajos. HÍREK. o o Mese Valahol messze, mint az álom. Állanak mély, fekete termek. Valahol egy nagy éjszakában, Elátkozott Csönd-palotában, Egy ködvizü óceán mellett. Állanak mély, fekete termek. Tetőiül talpig gyászlepelben. S e tompa termek éjjelében Ott fekszem én is feketében, Ravatalon fekszik a lelkem Tetőiül talpig gyászlepelben, És szemfödőm az éjnek árnya, A virrasztóm a csönd, a bánat És bennem a nagv éjszakának Halálos álma, örök álma. És alszom, alszom, mit se várva. S állanak mély, fekete termek. Valahol egy nagy éjszakában, Elátkozott Csönd-palotában, Egy ködvizü óceán mellett Darvas János. Főigazgatói látogatás. Jurkovich Emil besztercebányai kir. tankerületi főigazgató vasárnap este Losoncra érkezett, hogy a főgimnáziumban a szokásos évi tanulmányi ellenőrzést gyakorolja. Sorra meglátogatja az egyes osztályokat. Figyelme mindenre kiterjed. Reméljük, hogy tapasztalatai csakis haladásról fognak tanúskodhatni. Uj ügyvéd. Dr. Ondrejovics Kálmán tegnap a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság a előtt vizsgát sikerrel kiállotta s most Losoncon szándékozik ügyvédi irodát nyitni. Avatás. A kolozsvári Tudomány Egyetemen f. hó 2-ár, szombaton avatták az államtudományok doktorává Vida Bélát, főgimnáziumunk volt kitűnő tanulóját. A március 9-iki müvészestély jegyei szépen fogynak. Általában minden jel arra mutat, hogy a közönség a legmesszebbmenő támogatásában fogja részesíteni azt a kisszámú, de nagyértékü művész csapatot, amely fáradságot vesz magának ahhoz, hogy Losoncon rendezzen hangversenyt, midőn minden egyes tagjának a fővárosban is megértő és szerető közönsége van. Alba Nevis jövetele az utóbbi időben kétségessé vált. Most arról értesítenek, hogy az írónő minden bizonnyal el fog jönni és a többi művész mellett szintén közre fog működni a nagyszerűnek ígérkező szombati müvészestélyen. Mint lapzártakor értesülünk — közbejött akadályok miatt — a művészestély f. ho 16-ára lett elhalasztva. Benczúr Gyula Nógrádban. Benczúr Gyula hírneves festőművészünk egészen megyénkbe költözik. Dolányi birtokán most építik műtermét, saját tervei szerint, melyet májusban fog elfoglalni. Az Úttörő iskola idei utolsó előadását tartotta meg tegnap este dr. Fényes Samu. Ez az utolsó előadás szerfelett alkalmas volt arra, hogy közönségünk a legnagyobb elismeréssel emlékezzék vissza az Úttörő működésére és szeretettel, lelkesedéssel fogadja a jövő szeptemberben megnyíló uj ciklust. Megkezdődik a térzene. Házi ezredünk zenekara f. hó 10-ón délelőtt megkezdi a szokásos térzenét. A vasárnapi hangverseny műsora a következő: Bion: Tavaszi induló; Brühl: nyitány a Gringoire c. operából; J. Strauss: rózsavalcer; Wagner: dal a Tannhäuser c. operából; Staus: potpourri a Bőregérből; Kubath: Kárpát virága. Kabarét a Royalban. A Royal kávéházban ma este egy kabarét társaság tart előadást. Belépődíj 1 kor. 50 fill., tányérozás nincs. Halálozás. Kossuch János tegnap Rimaszombatban -hosszas szenvedés után elhunyt. Halasi Béla nyugalmazott körjegyző folyó hó 2-án 53 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett folyo hó 4-én volt Lucskán (Gömörmegye.) Munkapárti pártvacsora. A losonci munkapárt tegnapelőtt, folyó hó 5-én este a régi Vigadóban pártvacsorat rendezett. A vacsorán igen kevesen jelentek meg s a megjelentek is ugyancsak érezték, hogy ha valaha, úgy most van
