Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-23 / 8. szám
4. oldal. LOSONCI UJSAO 1911 február 23. zéki volt, de most báró szerein: lenni s ezért behódolt. (A lelkes csoportot huszárság veszi körül s a választási helyiség elé viszi.) Az egyik idegen: Micsoda megtiszteltetés ! Milyen megbecsülése a polgári érdemeknek ! Nálunk még egy vérbeli királyi herceg se kap ilyen kiséreket. Egy rutil-. Várjanak csak az urak, mi lesz még itten. (Megint zeneszó hallatszik. Egész kocsisor közeleg. Minden kocsin öt-hat paraszt. A kocsik k zt egy-egy ágyú. Mellettük jobbról és balról két-két tüzér lovagol kivont karddal.) Az egyik idegen : Igazán megkapó látvány ! Ilyet még életemben nem láttam. A másik idegen : Hanem te, ugyan ki lehet az a fekete szemű, pörge bajuszu férfi, aki ott áll a választási helyiség előtt csendőröktől körülvéve, meglancolva ? Egy rutélAz kérem az ellenjelölt 1 Szokás szerint az ellenzéki jelöltnek igy kell lennie a záróra végéig, hogy ne korteskedhessék. Minden fél órában aztán egy deputáció keresi fel és lemondásra kéri. Ha nem enged, úgy egyet-egyet csavarnak a béklyóin. Estére, — ha ugyan kibírja — már a nyelvét is kiölti az éhségtől és szomjúságtól. (Kilenc óra. Á választási elnök megjelenik az ajtóban s miután az ellenjelöltet kétszer jobbról-balról megcirogatta, a választást megnyitja.) Egy rutél: (az idegenekhez) No "uraim, jó lesz kotrodni innen. Idegenek: (csodálkozásra) Miért ? Miért ? A rutél: Mert kezdődik a választás. (Trombita szó. Vezényszavak. Tiz ágyú egyszerre eldördül. A gyalogság szurony szegezve az ellenzéki tábor felé rohan. Eszeveszett futás. Néhány embert agyonszurnak, néhányat eltaposnak. Majd halotti csend. A katonák körül veszik a szavazók egyegy csoportját, s puskatussal biztatgatják az urna elé. Ki az edé'nzéki jelölt nevét iejti ki, — azt főoe veregetik. A szavazas csendben s rendben folyik tovább ) Gór — Kij-Irodalom, művészet Nil El nem küldött levelek Nyomatott Tevan Adolf könyvnyomdájában, Békéscsabán. A kecses füzet könyvdiszeit Margarete Balia Rimpl rajzolta. Két erőssel jellemző vonása van a Nil költészetének: hogy a szónak legteljesebb és legnemesebb értelmében asszony és lírikus. Asszonyisága azonban nem forró érzékiségü versekben nyilatkozik, mint költőnőtársainál, sőt érzékei érzelmet is lelki szerelemmé finomulnak (anélkül, hogy „bársonymeleg szavának“ közvetlensége és forrosága csökkenne) Hanem egész irodalmunkban a legeibüvölőbben, legigazabban asszony i: a szerelme, a szenvedése, az álmodozása, egész lelkivilága s maga az izig-vérig lírikus volta. Minden érintésre érzés fakad a szivében, páratlan a lelke gazdasága, érzékenysége és a verseiben sincs más, csak őszintén, melegen megirt érzések, az^ő végtelenül szeretni való asszonyi szive. S ha nem is teszi tökéletessé minden versét az alakitó képzelet és művészi technika : mindig marad annyi érdekesség, bensőség és szeretnivalóság magában Nilben, hogy érdemes átolvasni a leggyöngébb i ását is.’ * A Modern Könyvtár uj kötete: Reinitz Béla Ady Dalai A Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő „Modern Könyvtárinak, (Kiadja Politzer Zsigmond és Fia) amely már számos erdekes és értékés müvei gazdagította irodalmunkat, most egy fölötte értékes és a Modern Könyvtár jelentős kulturális munkásságát ismét egészen uj oldalról bemutató kötete jelent meg, amelyet az uj és egyre biztatóbban fejlődő magyar zene barátai bizonnyal nagy örömmel fognak fogadni. A Modern Könyvtár e száma (81—82—33) Reinitz Bélának az oly rövid idő alatt annyira népszerűvé vall zeneszerzőnek Ady Endre verseire szerzett dal út tartalmazza. Az Ady-Dalok Reinitz legértékésebb müvei, jelentőségük az uj magyar muzsikában kétségtelen. Ami a Reinitz-dalokban In ülőn nagy érték, az a vers megzenésítésének, a dal konponálásnak egyedül helyes és elfogadható ^szempontja : ezekben a dalokban mindenütt Ady muzsikája cseng, e dalok, amellett, hogy mint ön'nál'o dalok,magukban is értékes müvek, a versek testesei, nem pedig a verse csak formául es ihletül felhasználó, de annak leikéhez hozzá nem férő és tőle távol álló zenei müvek. Reinitz dalainak legnagyobb jelentősége és kétségtelen értékmérője épen az, hogy a Reinitz-dalok teljesen precíz kifejezői az Ady-daloknak és a legapróbb puanceokig aiáfestet kifejezői a zenében. Van ezekben a dalokban valami őserő, amely egyik legnagnagyobb értéke e daloknak. A daloknak majdnem mindenikét bemutatták már a Nagy Endre kabaréjában, s már az előadásuk nyomán támadt népszerűségük még növekedni fog a dalok könyvalakban való megjelenésével. A dalok népszerüvéválását nagyban előmonzditja, hogy a páratlan olcsóságu Modern Könyvtárban jelentek meg. A kötet ára (hármas szám) 80 fillér, ami a magyar zeneműkiadás terén valóban páratlan olcsóság. A Modern Könyvtár szerkesztője a Könyvtár keretében meg fogja honosítani a dalosköteteket : e kötetekben az uj magyar muzsika legkiválóbb képviselői fognak szóhoz jutni, így legközelebb : Csiky János. A nagyértékü kötet minden könyvesboltban és zenemükereskedésben, továbbá a dohánytőzsdékben és a pályaudvaokon is kaphatók, * Magyar figyelő. Tisza István gróf és Herczeg Ferenc folyóiratának legújabb, negyedik számában az érdekes olvasnivalók sorozatát Tisza cikke nyitja meg. Werheimernek nagy Andrássykönyvét ismerteti erős kritikával és a nagyon becses helyreigázitások egész sorával gazdagítja ezt a fontos problémát. A tengelye ennek a cikknek a Deák-féle kiegyezés igazi története s bizonyára nem érdektelen dolog, hogy éppen Tisza mondja el a nevezetes eseménynek sokszor félremagyarázott menetét. Réz Mihály és Herczeg Ferenc a radikális nemzetiségi politikát vizsgálják egy-egy cikkben s rámutatnak arra, hogy e hangzatos jelszó alatt tulajdonképpen mi is rejlik. William Alexandre Coote, „A fehér rabszolgakereskedés" ellen való küzdelem világhirü vezére a Magyar Figyelő számára cikket irt a leánykereskedés kérdéséről. Farkas Pál „A múlt fogalmai s a jelen fogalomzavara“ címén a nyugati kultúra és a progresszív eszmék kérdését világítja meg. Kisbán Miklós zamatos elbeszélése, Perczel Dezső visszaemlékezései, Scháhcter Miksának a beteg munkások és az orvosok viszonyáról szóló tanulmánya, Lyka Károlynak Székely Bertalan festészetét méltató cikke, Alexander Bernátnak Prohászka Ottokár filozófiáját elemző tanulmánya után a Följegyzések rovatában érdekes kisebb tanulmányok, megjegyzések, hozzászólások következnek. Ez a gazdag tarrtalom a fiatal folyóirat magyar kulturtörekvéseit nagyon beszédesen tolmácsolja. A lap havonkint kétszer jelenik meg, előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K, egész évre 24 K Előfizetést elfogad a k adóhivatal, Andrássy-ut 10. s minden könyvkereskedés. * Schnitzler: Mici grófnő. A Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő „Modern Könyvtárinak (Kiadja Politzer Zsigmond és Fia) most jelent meg a legújabb, 34-ik száma. E legújabb kötet a világszerte ismert bécsi Írónak, Arthur Schnitzlernek, legérdekesebb, legfrissebb és legkedvesebb drámáját tartalmazza, a „Mici grófnő“-t A „Mici grófnő“ Schnitzler legismeretesebb és legnépszerűbb müveinek egyike; egy darab hamisítatlan bécsi élet játszódik le előttünk a darabban ;megkapóan hü érdekes színekkel festi benne Schnitzleé az osztrák-magyar magnáscsalád életefolyását, különösen intim szerelmi életét, amely Scknitzler erdekes irő egyéniségét mindig és mindenüt a legnagyobb erővel izgatja. Gömöri Jenő a szerkesztő fordította magyarra a drámát, zamatos magyarsággal és művészi nyelven ; a dráma minden apró nuancea megőrizte eredeti izét. A kötet ára 40 fillér. Kapható minden könyvesboltban dohánytőzsdében, továbbá a vasúti pályaud varokon is Közgazdaság. A losonci kereskedelem hatása a vidéken Érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy Losonc város kifejlett ipara és kereskedelme milyen jótékony hatással van nemcsak a közelvidék, hanem még a távolabbi városok közgazdasági életére is. Az a vállalkozási kedv, amely nálunk már annyi jelentékeny sikert ért el : ráragadt a vidék kereskedelmi érzékű embereire is. Losonc már gyakran nyújtott példát, sokszor szolgált mintául nem egy vidéki városban, egynémely városi intézmény létesítésénél is. Az élénk üzleti összeköttetés pedig, amelyet városunk nagyobb kereskedői és iparosai a vidékkel állandóan íentartanak, valósággal iskolául szolgáltak a szomszéd helyiségben1 lakó üzletfelek részére. A losonci kereskedőkkel való összeköttetés, egy praktikusan működő kereskedelmi akadémiául szolgált. Es ezt nem fogja senkisem túlzásnak, vagy nagyításnak tartani, ha figyelemmel kisérjük a vidék ipari és kereskedelmi alakulásainak történetét a legújabb időkben. Azonban Losonc városának közgazdasági misszióját — ha szabad ezt a kifejezést használnunk — nemcsupán abban látjuk, hogy példát, mutat, hogy iskolát teremt. A magyar kereskedelem fejlesztését Losonc városa még inten zivebb módon is szolgálja. A vidék nagyobb fogyasztó közönséggel biró helyein virágzó üzleteket, fióktelepeket létesít. A magyar kereskedelemnek és iparnak ugyanis a legfontosabb érdeke abban kulminál, hogy a fogyasztó közönség igényei, kívánalmai a jó és olcsó árucikkek piacra vitelével elégitessenek ki. Többször volt már alkalmunk beszámolni arról, hogy egyik másik előkelőbb losonci kereskedő a vidéki városok valamelyikében fióküzletet alapított. Többször volt már példa arra, hogy losonci kereskedő a vidéken létesített virágzó üzletével élő reklámot teremtett Losonc hatalmas kereskedelmének. Most ismét egy ilyen dicséretreméltó vállalkozásról adhatunk hirt. A losonci Feiner és Kürti ruhakereskedő cég amely egyike Felsőm igyar ország legnagyobb ilynemű üzleteinek: Balassagyarmaton férfi, gyermekruha, nőifelöltő áruházat és angolszabó üzletet nyit, illetve losonci nagy üzletéből ott fióktelepet létesít. Meg vagyunk róla győződve, hogy jónevü agilis kereskedőnk ezen vállalkozása is nagyban hozzá fog járulni a losonci kereskedelem általánosan elismert jóhirnevéhez. x Brikett gyár Nográdvármegyében Mint értesülünk egy nagyobb budapesti pénzintézet a legkomolyabban foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Pázmándy Károly tulajdonát képező somoskőujfalui kőszénbányát részvénytársasági alapon szervezik, s több mint 2 millió korona befektetés sei nagy Üzeművé teszik, nagy beruházásokat eszközölnek, azonkívül brikett gyárat létesítenek * A Nemzeti Textilmüvek r. t.-nak losonc-apátfalvai posztógyára, mint annak idején azt meg is irtuk, a gyár jelentékeny kibővítését s általában nagyobb beruházások foganositását vette tervbe. A posztógyár ezen szándékához a kormány jelentékeny beruházási segély utalványozásával járult hozzá. A beruházások nagy része már végre is hajtatott s Cserey Eerencz losonci építész hatalmas gyári épületeket emelt a posztógyárnak. Ezen munkálatoknak a megvizsgálását f. hó 16. 17. és. 18-án végezték kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttei s a meghívott szakértők. A vizsgálat a Cserey építész munkálatait mindentekintetben kifogástal mnak találta és semmi akadály nem merült fe1, ami az állami az állami kedvezmény kiutalváíTyozísát “megakadályozná. Értesítés. Tisztelettel vagyok bátor tudomásul adni, hogy a művezetők bálján egy gallérvédő a Vigadó ruhatárában véletlenül egy idegen zsebbe lett betéve, nem oly nagy értékű tárgy, de kedvesebb emlék, ezért kérem a megtalálót legyen olyan szives a Vigadó tulajdonosához visszaszállítani. Tisztelettel Klamarik Danó. A LAPB1ZOTTSÁO KÉPVISELŐJE KUJNIS GYULA Felelős szerkesztő Dr. VALYI BÉLA.----------- Főszerkesztő ----------KRISTOFF SÁNDOR BÓH.-ÉS.DŰS L3TM10IL'TARTALMÚ SYé©Yi?$ésúDÍTŐ Ital. KJV’ALß MliSYMAJTÓésMÚSVSAVOlQÓ KUTKEZELQSÉGI EPERJiS. . Főraktár Perl L. Mihály cégnél Losonc Pí 3j ^ ^ Jj Hl Cl 0 If táiiciutézete Losonc, Iíákóezi-u. (Buza-t.) 10-52 A tánckedvelő ifjúság szives figyelmébe ajánljuk táncintézetünket, ahol egész éven át állandó tanítás felnőttek és gyermekek részére. Naponta külön csoport, magánórák úgy iskolákban, mint családoknál saját lakásukban.
