Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-28 / 52. szám

2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911. december 28. kerülnek kezünkbe, melyekhez nagyon sok kifogás fér, de amelyeket el kell fogadnunk igazságoknak, mert a törvényes formák betartásával készültek. S a dologban az a legszomoritóbb, hogy e jelenségeket már éve­ken át tapasztaltuk, évek hosszú során emeltük fel panaszló szavunkat, de mind­ezek dacára alig van reményünk ahhoz, hogy a jövő esztendő javulást hozna az állapotokban. Alig van reményünk, hogy a jövő év folyamán ne legyen szerencsénk ismételten tapasztalni azt, hogy ötven-hatvan büntető felebbezési tárgyalást tűz ki tör­vényszékünk egy-egy napra s intéz el egy délelőtt folyamán jól-rosszul, de minden­esetre valamelyik fél meg nem elégedésére, miután a laikus mindenből, mi körülötte történik, csupán azt jegyzi meg, hogy az ő «igazságos» ügyével együtt 30—40—50 más ügyet is tárgyalt a bíróság s ilyenkor ki van zárva egy-egy ügy kimerítő elbírá­lása. Ebben pedig sok laikusnak igaza lehet. Elvégre neki az fontosabb, hogy el ne csukják akkor, midőn «nem érdemli» és nem a statisztika, mihez semmi köze s ami neki a kifizetett pénzbírságot vissza nem adja soha. A MÁV. kötelessége. A losonci állomásról. Előszeretettel foglalkozunk a nagy vállalatok­nak szerződési kötelezettségeivel; szeretjük bemu­tatni, hogyan tesznek azoknak eleget. Volt alkal­munk már többször rámutatni arra az eljárásra, a melyet három legnagyobb losonci gyár a kövezet­vám fizetése, illetve nem fizetése körül követ; csak nemrég rántottuk le a leplet a gőzmalom 37 éves szerződéséről, melynek egyetlen pontját még be nem tartották. Ezúttal egy még ezeknél is nagyoDD cegget: a magyar királyi államvasutakkal kell foglalkoznunk. Különösen a fuvarosok előtt közismertek azok a gőzmalomhoz illő állapotok, amelyek az állomás mögött, a sóhivatal felé ve­zető utón uralkodnak. Nyáron a Szahara-sivatag­­gal vetekedő homok és porbuckák teszik ezt az egész vidéket tűrhetetlenné, télen pedig a kocsi­­tengelyig érő sár lehetetleníti a közlekedést. Ennek a fontos útnak, a Videfalváról Losonc felé irá­nyuló forgalom egyik ágazatának rendbentartása a Máv. feladata és kötelessége volna. Azonban mig a vágány másik oldalán levő utat tulajdonosa, egy magánember a legnagyobb rendben tartja, addig a Máv. feleslegesnek tartja egy kötelességét teljesíteni, mely egyúttal a város­nak s a kereskedőközönségnek is erősen érdeké­­b n áll. Az Omke most dolgozik a memorandu­mán, most készül fel Budára, most fogja elpana­szolni Hazai Samu közvetítésével az állomás ba­jait. Erősen figyelmébe ajánljuk ezt a nem jelen­téktelen momentumot is, szenteljen hát abban a memorandumban ennek a dolognak is egy pár hasábot; hiszen nem lesz attól semmi veszedelem, mert éppen úgy nem fogja azt senki elolvasni, mint az egész memorandumot. Nézetünk szerint különben megtenné a kellő hatást a jelenlegi igen agilis állomásfőnöknek egy őszinte hangú felter­jesztése is, melyet talán mégis figyelembe venné­nek illetékes helyen s ha mindjárt porhintésképpen is, megszüntetnék az állomás mögötti porhintést. De ilyen körülmények között, mikor a Máv. nem teljesiti kötelezettségét, hogyan lehetne elvárni magánvállalatoktól, hogy szerződéseiket és egyez­ményeiket betartsák, hiszen ők még csak a sze­mély- és áruszállítási tarifát sem emelhetik fel ! AZ ÚTTÖRŐ. Tegnap este fél 9 órakor a Vigadó nagy­termében tartotta Fényes Samu dr. az Úttörő iskola második előadását „A tudomány értékelése' címen. A népszerűén előadott fejtegetések tulajdon­képpen még mindig az általánosság keretei között maradtak; nem valamely meghatározott tudomá­nyos kérdés minden vagy tödb oldalról való meg­világítását képezték, hanem általában a tudomány fogalmi meghatározásával, a mai állapotáig való haladásának vázlatos leírásával, a tudomány és vallás közötti éles ellentétek kidomboritásával és a tudomány nyújtotta előnyök méltatásával fog­lalkoztak. Ismételten élesen emelte ki az előadó azt a nagy különbséget, melyet az iskola nyúj­totta lélektelen tudomány és a praktikus élet ta­pasztalatai utján szerzett ismeretekből álló tudo­mány között lépten-nyomon tapasztalunk. Kiemelte abbeli meggyőződését, miszerint az élet valódi boldogságát, a rabszolgai helyzeten felülemelő fe­lesleget, az emberi életörömet csak a tudomány előrehaladott álláspontjának figyelembevételével, vívmányainak felhasználásával és az általa foly­ton meg-megujitott világszemlélet alapján beren­dezett társadalmi élet képes nyújtani. Élesen mu­tatott rá azokra a sok ezeréves szenvedésekre, melyek az igazság megismerésére áhitatos vágy­­gyal eped ) tömegeknek az igazságtól, a tudomány igazságaitól való kizárásából származott A társa­dalom egyes osztályai évezredek óta maguknak sajátítván ki a tudományt, megalkották a maguk uralmát szolgáló jogrendet, megállapították a tö­megek kizsákmányolásán, a termelőközegek hoza­­dékfeleslegének elvonásán alapuló és ezt automa­­tice örökké biztositó termelési szervezetet. Azért áll tehát érdekében a polgárságnak, parasztságnak és munkásságnak a művelődés, azért kell megszerezniük a tudomány elemeit, azért kell kialakitaniok komolyan tudományos világnéze­tüket, hogy a létért való küzdelemben, az absolut igazságot magának kisajátító és a kifosztogatott osztályok évezredes és ma is folyó nagy harcában helyüket a tudomány monopolistáival szemben kellő tájékozottsággal, megfelelő felkészültséggel s kívánatos sikerrel megállják. A fenti nagy elveket közben Fényes dr., aki aki ügyvédember iétére a természettudományok terén bámulatos jártassággal bir, a tudományok legújabb vívmányainak köréből vett apróbb példák felhozásával folytonosan annyira élénkítette elő­adását állandóan oly népszerű mederben tartotta, hogy azt a iegtájékosatlanabb hallgatói lankadat­lan figyelemmel hallgatták és élveztek az elvont témák fejtegetése közben. És éppen ez az Úttörő-iskola módszere : a játszva tanultatás; folytonos egybekötése a vilá­got átölelő nagy problémáknak az ázalék existen­­ciák mikroszkopikus életével. Ennél az előadásnál kevésbé elvont, sokkal közelebb fekvő érdekű lesz az ezután következő, melyet 1912. évi január 4-én este fél 9 órakor a Vigadó nagytermében szintén Fényes Samu dr. fog megtartani A világ teremtéséről lesz szó ; nyilván a Kant-Laplace-féle elmélet vázlatos és rö­vid interpretálása fogja kitölteni as előadást. Tegnap este elég szép számú közönség volt jelen, csak a munkásság tavolléte volt sajnálatos Amennyiben tömegesebb részvétele rajta kívül álló okokon múlott, reméljük, hogy már a leg­közelebbi előadásig érvényesíteni fogja akaratát, egyes felvilágosodásának netán útját álló s erre illetéktelen elemekkel szemben. VIiiL-Telep Kászfet ■5ok millió Nagyösz KÖZÉPEI) RO PA c LBOnag^obb OZQJ^ISKOLAJA Severus Azért telnek meg a nagy fürdők ezerny ezer magyar beteggel, mert a magyar etn bér még mindig keveset törődik a gyom rával. A nagy nyugati államokban már rég tisztában vannak azzal, hogy a valód Ferencz József-keserüvizet mindig a ház nál kell tartani s ha bármily csekély indis pozíciót éreznek a gyomorban vagy a belek ben, azonnal előveszik ezt a megbecsülhe tetlen, szuverén gyógyszert és reggelenkint fél borospohárnyit megisznak. A «Ferencz József»-viz gyomor- és a belek működését csakhamar helyreállítja. Magyarországon is sokkal kevesebb gyomorbajos ember volna és a nagy fürdők is kevésbbé hangzanának a magyar szótól, ha itt is követnék a mü­veit nyugat példáját. MEGJÖTT a kamarai határozat-Nem összeférhetetlen a közhivatal. Most kapták meg az érdekeltek a balassa­gyarmati ügyvédi kamara 806, 850 és 855,911 számú határozatát, mellyel az ügyvédi állást c közhivatalviseléssel összeférhetőnek találja és Lo­sonc város árvaszéki ülnökeinek és közgyámjának ügyében az eljárást mellőzi. Ennek az absurd ha­tározatnak egyetlen és még absurdabb indokolása az, hogy a panaszolt ügyvédek közhivatalnoki minő­ségükben hivatalos órákat nem tartanak és külön helységük nincsen. — Hiszen éppen az a baj, hogy hivatalos órákat nem tartanak és külön helyiségük nincsen, éppen az a baj, hogy ezek a „kültiszt­­viselők“, nem úgy mint más városban, ahol a közhivatalok nem ügyvedekkel töltetnek be, pusz­tán papiroson és saját magán ügyvédi irodájukban léteznek. Felhozza a nevezett határozat, hogy a városi szabályrendelet nem tiltja azt, miszerint ügyvédek töltsék be a az árvaszéki állásokat. De hiszen épp ott a hiba, hogy az ügyvédi rendtartás tiltja, amely összeférhetetlennek mond ki az ügyvédséggel minden olyan állást, melynél fogva az ügyvéd a kamarától különálló szervek fegyelm; hatósága alá tartozik. Már pedig az csak elvitat­hatatlan, hogy az az árvaszéki ülnökök és a köz­gyám, akik a városi fizetési rangsorba vannak be­osztva, akik ennek folytán illetményeket és pót­illetményeket húznak, városi fegyelmi hatóság alá tartoznak. No ha még ez is összefér az ügyvédi függetlenséggel, akkor a kínai császárság sem inkompatibilis vele. így szankcionálja határozatával a meglevő tűrhetetlen állapotokat a balassagyarmati ügyvéd kamara. Értesülésünk szerint azonban a panaszlók ebben a határozatban megnyugodni nem fognak felviszik ezt az ügyet az ügyvédek legfelsőbb hatóságához, hogy a törvényeknek megfelelő intéz­kedéseket követeljenek. Meggyőződésünk szerint a kamara ezen határozata rövidesen meg lesz változ tatva s az ügyvéd urak már most gondolkozhat­nak, melyik állásukat tartsák meg, az ügyvédsé­get, vagy a közhivatalt. Ámbár az árvaszéki ülnök­­ség az uj szabályrendelet és miniszteri rendelet folytán olyan hálás dolog, hogy azt hisszük, talán inkább ezeket fogják megtartani, mint az ügyvéd­séget. De határozzanak bármint, fő hogy a törvény­­ellenes állapotokon segítve legyen. És ha még a Kúria ügyvédi tanácsa is a kamaráéhoz hasonló határozatot hoz, akkor nem szóltunk semmit, akkor jogosan viselik a nevezeti ügyvéd urak közhivatalaikat akkorjhelyesen teszik ha ragaszkodnak hozzá és akkor mi is meg fo­gunk nyugodni abban, hogy törvényes az am törvénytelen, igazságos az ami igazságtalan, és jogos, ami jogtalan. Walles Bertalan , épület- és butor­­’ és boltberendezési = asztalos, minden­nemű ablakredőny zsalu bizományi raktára. Losonc, Buzatér (Zólyomi-ut sarok.) ENGEL MIKSA LOSONC, Rákóczi-ut 19. Telefon 90 sz. A közeledő karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából felhívom a t. közönség figyelmét füszer- és csemegeüzletemre. Karácsonyfa díszek, cukorkák és kazettákban, továbbá tea, rum, teasütemény és déli gyümölcsökben óriási választék. Kis prágai sonkák és naponta friss felvágottakban állandóan nagy raktár. A karácsonyi ünnepekre nagymennyiségű halak, u. m. Harcsa, Csuka, Ponty, Kecsege és Balatoni fogas kapható. a_52

Next

/
Oldalképek
Tartalom