Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-23 / 47. szám
2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911. november 23. VÁROSI ÜGYEK o o A városi közgyűlés. Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg a város képviselőtestülete november 18-án közgyűlését. A közház tanácsterme zsúfolásig megtelt képviselővel, kiknek nagy része kellő ülőhely hiányában állva volt kénytelen vígig élvezni a majd három óra hosszat tartó tárgyalásokat. Ilyenkor jut eszünkbe az az igazán tűrhetetlen állapot, hogy bár rendelkezünk egy a képviselőtestületi közgyűlések céljára szolgáló hatalmas és szép díszteremmel, azt kicsinyes okok miatt (— úgy mondják, nem lehet kifüteni) nem használjuk, hanem egy kis, negyedrész akkora szobában vagyunk kénytelenek szorongani. A közgyűlés tárgysorozatának kiemelkedő pontjait az 1913. évi költségvetés, — a tanitóképezde részére emelendő uj épület, a létesítendő uj polgári fiú és kereskedelmi iskola szervezése és az artézi kutak kérdése képezték, melyek tárgyalásánál élénk viták fejlődtek ki a képviselőtestületben. A költségvetés tárgyalásánál Sacher Gusztáv szólalt fel, aki megnyugszik a 77%-os pótadóban, de kéri a város polgármesterét és vezetőségét: legyen azon, hogy a kiadások csökkentessenek s a bevételek lehetőleg fokoztassanak. Kifogásolja, hogy a költségvetésbe a város szabályozása és lejtmérési munkálatainak költségei címén 13.000 kor. illetve ebből a jövő évre esőleg 4000 kor. van előirányozva, hogy a Busbach-féle ház fentartási költségeire 1400 kor. van felvéve ; aránytalannak tartja a kaszárnyák javítási költségeire felvett 4000 cs 7000 koronát s felvilágosítást kór ezekre nézve ; végül kéri, hogy gondoskodás történjék, — hogy a városi vigadó bérjövedelme, — miután a szerződés jövőre lejár, — fokoztassék. Wagner Sándor polgármester válaszában kifejti, miszerint a költségvetésnek a város szabályozási és lejtmérési munkálatok címén felvett 12.000 K-ás tétele egy régebbi közgyűlési határozaton nyugszik ; e határozat szerint a szabályozási munka 3 évre van contemplálva s innen a 4000 koronás beállítás. A város vezetősége mindenesetre azon van, hogy takarékoskodjék a költségekkel s magából abból, hogy a szabályozási munkálat ily nagy összeggel szerepel a költségvetésben, nem következik az, hogy azt a város el is költse, de azon kell lenni, hogy a megtakarítás külön egy a célnak szóló alapot létesítsen. Jelenti, hogy a városi vigadó bérlete 1912. jul. 1-én jár le s intézkedés fog tétetni idejében arra, hogy a bérlet megújítására az ajánlati határidő idejében kitüzessék. A kaszárnyák javítási költségei arányosak, mert a tüzérkaszárnya (28 épületből állván) sokkal nagyobb a gyalogságinál. A közgyűlés a választ tudomásul vette. Hosszas vita keletkezett a tanítóképző-intézet részére építendő uj épület kérdésénél- A bizottságok és tanács javaslata itt az volt, hogy ajánlja fel a város a kir. tanfelügyelő utján a vallás- és közoktatásügyi kormánynak erre a célra az u. n. Sárközy-telket (künn a gőzmalom tájékán); ha pedig ez alkalmatlan lenne, úgy tétessenek lépések a közelebb fekvő Plichta Soma-féle telek megszerzése iránt s adjon a város egyszersmindenkori támogatás címén emellett 20.000 koronát. Sacher Gusztáv a marhatartó gazdászat telkét ajánlja e célra, Kirchner Dániel tanácsnok ellenben azt javasolta, hogy a város ne vagylagosan tegyen ajánlatot, de egyszerűen akként kínálja fel e célra a Sárközy telket. A javaslat ez utóbbi módosítással is ment aztán határozatba. A polgári és kereskedelmi iskolák létesítésének kérdésénél Beniczky Kálmán gimnáziumi igazgató indítványára egy igen egészséges junktimot létesített a közgyűlés az előbbi és ezen tárgy között. Elfogadva ugyanis a tanácsnak javaslatait kimondá azt is, hogy csak úgy lesz hajlandó a tanitóképezde uj épülete számara az imént jelzett telket átengedni és támogatást adni, ha az állam polgári és kereskedelmi iskolákat létesít a tanitóképezde jelenlegi épületében s erre nézve kötelezettséget vállfl. Az artézi kutak fúrására vonatkozó ajánlatok közül a közgyűlés a Lefebse cég ajánlatát fogadta el az afeletti névszerinti szavazást a december Csak a minőség 20-iki közgyűlésre tűzte ki. Az első artézi kutat a Buza-téren fogják fúrni. A többi tárgyaknál a közgyűlés a tanács javaslatait fogadta el s többek közt névszerinti szavazással döntött a Losonci takarék és hitelbank uj részvényeinek megtartása, a Mező-utca csatornázása, a Tugár patak beboltozása és a tüzérkaszárnyai trágya lerakóhely ügyében, — valamint névszerinti szavazásra utasította a vágóhídi tartalékkazán beszerzésének, a jégpálya pavilion helyreállításának ügyét. Az ezidőszerinti óvodák túlzsúfoltsága miatt, az Erzsébet utcai óvoda megszűnése és két uj, nagyobb óvoda létesítése kilátásba helyeztetett. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. O O (—) Uj városi jövedelem. A városi műtrágyagyár Dezső Soma városi gazda fáradhatatlan és dicséretes tevékenysége következtében rövidesen egyik nem jelentéatelen jövedelmi forrásá fog válni. Sikerült ugyanis a Magyar Olajforgalmi Társaság bpesti céggel oly igen kedvező megállapodást létesíteni hogy a jelenleg lekötött 160 waggon fecaltrágya szállítása mellett legalább 5 — 6000 korona tiszta jövedelmet fog a műtrágyagyár felmutathatni. Érdekes, hogy a műtrágya iránt, melyre a város eddig csak ráfizetett, gazdasági körökben az ország minden részéről oly élénk érdeklődés mutatkozik, mely a telep jövőjét biztosítani és a városi költségvetés mérlegét a jövőben lényegesen emelni látszik. Általában tapasztalható, hogy a jelenlegi városi gazda rezsimje alatt a „határrendszer“ átkai is örvendetesen enyhültek s lehetséges, hogy köztisztasági rendszerünkre nemsokára nem is fogunk talán a régi kellemetlen érzéssel gondolhatni. (—) Városok drágasági és államsegélye. Tóbb oldalról jövő kérdezősködésekre Lukács László pénzügyminiszter azt az igéretszerü kijelentést tette, hogy a városok államsegélye és drágasági segélye a parlamenti költségvetési vita befejezése után, tehát még december hó második felében kifog utaltatni. Nincs már mizéria. Uj rend a telekkönyvi hivatalban. Sérelmes miniszteri rendelet. Az igazságügyminiszter rendeletet adott ki a telekkönyvi hivatalokban nyerhető értesítés idejének megállapítása tárgyában. A telekkönyvi hivatal a felek részére köznapokon 10—12 óráig, vasárnap és üunepnap 9—11 óráig áll nyitva. Olyan napokon, mikor a vidéki jogkereső közönség tömegesebben szokta fölkeresni a telekkönyvi hivatalt (heti és országos vásárok napjain) a telekkönyvi hivatalt felek részére 9—12 óráig kell nyitva tartani. Nagyobb forgalmú helyeken levő telekkönyvi hatóságokra nézve a törvényszék elnöke az egyes székhelyek személyi és ügyforgalmi viszonyainak számbavételével azt az időt, amelyben a telekönyvi hivatal a felek részére nyitva áll, hivatalos órákon belül köznapokon általában három órai heti- és országos vásárok napjain pedig négy órai tartamban állapíthatja meg. A telekkönyvi iktató, mint eddig is, változatlanul hétköznapokon 9—1 óráig, vasár- és ünnepnapokon 9—11 óráig áll a felek részére nyitva. Ez a rendelet december elsején lép életbe. így akar a magas kormány azon a többször megtámadott tűrhetetlen állapotokon segíteni, hogy kevés a bíróságok munkaereje és mindegyre szaporodik a restancia. Ha valami hiba van a kréta körül, — ám mire való a jogkereső közönség. Érezze az a viszonyok átkos voltát. Csak nem fogja a kincstár megkeserülni azzal, hogy a megváltozott viszonyokhoz mérten gyarapítja a munkaerőt s kiadást okoz önmagának. Kívánja ezt a haladás, a közönség érdeke tán ? Dehogy is kívánja. Mi magyarok boldogok vagyunk akkor, ha a katonai létszám s ama kimondhatatlan nevű hajóóriások száma szaporodik. Mert fő a nagyhatalmi érdek, a positió. A szegény, jognélküli embernek úgy is jó, ha a kokovai vonattal hajnalok-hajnalán bejöhet, hogy 10 órakor földecskéje telekkönyvét megtekintse, el nem uszott-e még adóban. S ha még meg van, — örüljön, hogy éjjel haza mehet.. Mi köze pl. a kormánynak ahhoz, hogy eddig a losonci járás biróságnál jogait kereső közönségnek hatalmas zöme a kokovai vonattal már tiz óra után hazamehetett ? Egyébként vigasztalhatjuk magunkat azzal a biztos tudattal, — ha ugyan nyújthat az valakinek vigasztalást, hogy valamely áldatlan állapot még továbbra is fenmarad, — hogy az igazságügyi kormány fenti rendelete a célt szolgálni aligha fogja. Ügy jár majd ezzel is, mint a szegény ember, kinek rövid volt a takarója s mindig fázott, akárhogy húzogatta. Reméljük végül a bgyarmati kir. törvényszék bölcs belátásu elnökétől, hogy a mi járásbíróságunkat ama „nagyobb forgalmú helyek“ közé fogja sorozni s kivételes elbánásban fogja közönségünket részesíteni. Kiváncsiak vagyunk ! A szanatórium estélye és a színházi direktor. Vettük és szívesen közöljük az alábbi sorokat. Közönségünk nem is sejti, minő veszély fenyegeti ez idei jótékonycélu estélyeinket: nem szabad sikerülniük, mert a szini direktor úgy akarja ; támadásnak minősiti úgy a szanatóriumi, mint a magántisztviselői estély rendezését, s igy az estélyek ellen ő is viszonttámadást intéz. A szanatórium női küldöttségének kérelmére kijelentette, hogy nemcsak hogy nem hajlandó folyó hó 25-én bérletszünetes előadást rendezni, hanem épen ellenkezőleg, premiér darabot fog előadatni bérletben, hogy ezzel a közönséget a szanatórium estélyétől elvonja és a színházba kényszerítse, sőt mindjárt elárulta tervét a magántisztviselők egyletének december 2-iki estélyével szemben is; akkora ugyanis a Góth-párnak Losoncra hozatalát helyezte kilátásba, szintén csak azért, hogy ezt az estélyt is megrontsa. Jövő évben pedig, ha a szanatórium egylet estélyt mer rendezni, lehozatja Fedák Sárit. Ezek után már csak istennyilának az égből való lehozatala következhetik megfélemlítésül a losonci egyesületekre. Szeretném, ha megértenők egymást, mert ezeknek a soroknak a nyilvánosságra hozatalával korántsem az a célom, hogy a városunkban jelenleg itt időző igazán derék színtársulatot bántsam. A losonci közönségnek szüksége van jól szervezett színtársulatra, viszont a színtársulatnak szüksége van a közönség támogatására, de egyiknek sincs szüksége arra, hogy ezt a kölcsönös óhajon alapuló békés viszonyt valaki elrontsa. A szini direktor ur semmi esetre sem ápolja ezt a jó viszonyt, ha a hozzáforduló bizottsági hölgytagoknak közönyösen válaszol és semmibe vevőleg megfenyegeti a losonci egyes egyesületeket. A szanatórium egyesület nem akarhatta támadni a színtársulatot azzal, hogy színre hoz egv felvonásos bohózatot, hisz akkor amidőn az estély megtartását elhatározta, még nem is tudta, hogy akkorra a színtársulat már itt lesz. De ha tudta volna is, akkor sem lehetett volna az támadás, hiszen az egyesület egy tagja sincs kétségben az iránt, hogy műkedvelők játéka sohasem lehet olyan tökéletes, mint az arra hivatott színészeké. És ez esetben is van valami, amit méltányolni kellene a szini direktor urnák, t. i. azt, hogy a műkedvelői estélyek tulajdonképen szini előadások kedveléséhez szoktatják a fiatalságot, tehát a fejlődő nemzedéket s ezzel önkénytelenül növelik a színházlátogató közönséget. A losonci közönség határozottan jó színházlátogatónak bizonyult, mert régi műkedvelő társulatai akkor is működtek, mielőtt a színtársulatok felfedezték volna. Ha ezt a körülményt sem akarja méltányolni a szini direktor ur, nem hiszem, hogy ne méltányolná bármelyik más színházi direktor. A szanatórium egyesület nagy zavarba jutott, hogy megtartsa-e estélyét, vagy sem. A színpadon ugyanis csak egyetlen egy szobát talált, amely — szerencsére — céljainak megfelel; egyéb berendezés mind a színtársulathoz vándorolt, még a színpadi sugolyuk fedele is. A szanatórium egyesület mégis úgy volt kénytelen határozni, hogy estélyét az előzetes költségekre és a próbák előhaladottságára való tekintetből a kitűzött időben mégis megtartja annyival is inkább, mert a meghívókat már szét küldte. Fáradtsággal és újabb költséggel helyre fogja hozni a megkopasztva árván hagyott vigadóbeli színpadot, bízik abban, hogy estélyének a tapasztalt rosszakarat dacára is szép számú révén lett világhírű a valódi kaucsuk-cipősarok A hygienikus Palma kanosuk ágybetét minősége — elsőrangú ~
