Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-19 / 42. szám
1911. október 19.___________________________________LOSONCI UJSÁO ________________________________3 oldal. menne. Az én meggyőződésem, mint tanárnak, az, hogy irigységgel az ország nem fog előre menni és meggazdagodni csak irigység nélkül lehet. Ha nem birjuk^el, hogy a meglevő gyárak gazdagodjanak, akkor ne lelkesedjünk más iparért, mert mi akkor az ipari lelkesedést nem bírjuk felvenni. Sokat hangoztatják az állammal való harmónia megteremtését. Meg kell teremteni a gazdasági állapotok harmóniáját! Ez tény, de minek hangoztatják nekünk, hogy mi tetemtsük meg a harmóniát ? Hisz mi csak úgy tudunk előre haladni, ha másnak megteremtjük az előre haladását, tehát mi már magunkba megcsináljuk a harmóniát. Azt nem lehet megcsinálni, hogy az ipar úgy gondolkozzék, ahogy a gazdasági viszonyokat irányozzák. Mindenütt azt halljuk, a gazdasági viszonyok harmóniájának létesítését gátoljuk. Hagyjanak csak saját utainkon, minden magától fog keletkezni. Az ipar nyersanyagai nagyrészt a mezőgazdaság terményei és midőn egyik a másiknak nagy arányban szolgáltatja termékeit, csak természetes, hogy akkor meg lesz közöttük a harmónia. Nem kell azért a magyar ipart nagyon lekicsinyelni. Nem vagyunk oly kicsinyek, amint azt gondoljuk. A betegsegélyzőbe mindig inkább kevesebbet, de soha többet nem mondunk be, mégis a bevallott adatok szerint a műit évben Magyarországon 540 millió koronát fizettek ki munkabérért. Ez oly nagy összeg, hogy abszolúte nem szerénykedhetünk az agráriusok előtt. Azt kell nézni, ki hány embert tart el. Ahol 540 milliót fizetnek ki munkabérért, ott az iparral nem kell pironkodni, mert ez egy elsőrangú országot eltartó intézmény. Ennél azonban még sokkal több, ami munkabér címén el lesz fizetve. Az 540 millióban benn van ugyan az államvasut és a közlekedési vállalatok, de nincsenek benn a bányák, mert nekik saját betegsegélyzőjük van. Ha most hozzávesszük a hányákat és a közlekedési vállalatokat mind elhagyjuk, a gyáripar a bányákkal kifizet 540 milliót. A kisipar elfizetett munkabér statisztikája 46 milliót tüntet fel és amellett tudvalevő dolog, hogy az adatbevaliásnal a kisiparos többet hallgat el, mint a nagyiparos. Téves azon hit, hogy a gyáripar tönkreteszi a kisipart. Vannak ugyan iparágak, melyek a gyáripar keletkezésével megszűntek, viszont más iparágak szépen virágoznak, sőt egyesek éppen mellette fejlődnek. Nem kell hangoztatni, hogy a gyáripar egyes iparágakat tönkre tesz, hiszen ha nem volna ilyen cikk belföldön kapható, külföldről behozott gyári termékkel kellene ezen szükségletet fedezni. Egy oly országban, ahol oly arányok vannak, hogy a kisiparba kell mindent fektetni, azt a néhány gyárat be kell szüntetni, lehetetlen állapot. Vegyünk csak egy hasonló példát. Az államnak meg kell mondani: itt van egy nagy kút, amelyből élsz, minő forrásból fogsz élni, ha ezt a kutat bedugod ? Bátor leszek még szives türelmüket igénybe véve pár szót a törvényhozásról szítani Ha egy ország irigységre rendezkedik be, akkor nem állhat fenn Álljon akkor he pásztornak, halásznak. Ott nem lehet összeveszni, mert a halász csak annyit fog, amennyire szüksége van. Ellenben az iparnál össze lehet veszni Van egy összeférhetetlenségi törvény. Egy iparos jelenleg a képviselőházba nem jöhet be. Csináltak egy összeférhetetlenségi törvényt, hogy a közszállitásokban részt vevő nem lehet képviselő. Hogyan lehetséges valakit úgy felmagasztalni, hogy a mig emelik, a zsámolyt kirúgják alatta. Hiszen ez egyértelmű az akasztással. Így az iparos az agráriusok mellett szavát nem érvényesítheti. Mi amellett vagyunk, hogy a munkásnak minél nagyobb választójogot adjanak. Attól nem félek, hogy ha bejutnak a képviselőházba, ott semmi rosszat nem fognak csinálni. Nem szabad az alsóosztály bejutását a parlamentbe megakadályozni, mert épp úgy felrobban, mintha egy hermetice elzárt edényt forralunk. A magyar társadalomnak, a gyáriparosoknak legnagyobb dicsősége lesz, ha bejuttatja a munkásokat. Azonban ha az általános választójog meg lesz, a munkás bejut a parlamentbe, de oda a munkaadót nem eresztik majd be. Ez szép humánus dolog, de tönkreteszik vele az ipart Hisz akkor a parlament oroszlánbarlang lesz, ahol tönkreteszik az ipart. Ezzel vázolni kivárnám azon körvonalat, amelynek határain belül a magyar allamban élünk. Önállónak kell lennünk az állammal szemben Angliában meglátogattam a gyáriparosok szövetséget és igazán bámultam azok szervezettségén. Először van külön egyesületük, mely az állami beavatkozás ellen küzd. Ők annyira önállóak, hogy külön rendőrséget tartanak 800 főből, mert nem bíznak az állami rendőrségben. Külön nagy hajójuk van, amelyen a munkásokat odaviszik, a hol sztrájk van. Egy-egy sztrájk letörésére kétszázezer fontot költenek. Ez ami pénzünkön közel 5 millió koronát tesz ki. Ez túlzás, amit Anglia megtehet. De ott meg van az erkölcsi összetartás, Nézzük meg a mi viszonyainkat. Ha minálunk volna erkölcsi összetartás, ha nem örülne egyik a más bajának, különb viszonyok volnának. A közelmúltban Budapesten egy pezsgőgyáros összeütközésbe került a pincérekkel. Bojkotálták termékét. Mindent próbált, de nem tudott célt érni Végre elhivatott engem. Én tudnék önnek tanácsot adni, de azt nem fogja megtenni. Kulmban történt egy Ízben, hogy egy sörgyáros termékét a munkások bojkotálták. Egy vendéglőben sem fogadták el. Összefogtak akkor az összes német sörgyárosok és kimondták, hogy Kulmba addig semmiféle sört nem szállítanak, mig a bojkottált terméket nem isszák. Mivel pedig sör nélkül nem lehet sztrájk, megtört a sörsztrájk. Ilyesmi Magyarországon nem fog történni, mert az egyik kárának örül a többi, mert saját termékéből többet szállíthat. Pedig csak összetartással lehet szolidaritást növelni. Most is lehet hallani a gazdakörökben beszélni a bűnös kartellekről, amelyek az ország lakosságát kiszipolyozzák. Hát kérem szépen, valljuk meg őszintén, nincs sehol oly sok gyáros, aki megcsalja a kartellt, mint éppen Magyarországon. Tudok egy esetet, hogy egy gyárnak az utazója éppen annyit vesztett egy helyen, mint amennyivel drágább kartelláron adta el a termékét. Mivel tudna egy középnagy gyár védekezni, ahol közös vám van, mint éppen kartellek Addig védi a kartell, mig tisztességes. A Curia turpis causa-nak mondja a kartelt. Ezen akar a Gyáriparosok Országos Szövetsége segíteni már 10 év óta. 'Az ő ereje tekintélyében van. Perben is másként beszélnek most, mint azelőtt Egy példát fogok megemlíteni a mi szövetségünk erkölcsi erejének bizonyítására. Több egyenlő 'gyárnak közös szerződése volt, hogy a munkásokkal nem köt szerződést Penálénak 10000 korona volt kikötve. Egy gyár megszegte a szerződést. Mivel mind a 10 vállalat szövetségünkhöz tartozott, annak tehettük ki magunkat, ha azon egy szer ződéssszegőt ki nem zártuk, a többi 9 kilép. Mi kivittük, hogy az illető vállalat a penálét nekünk fizette be és mind a 10 megmaradt szövetségünkben. Arra kérem Önöket igen tisztelt uraim, szíveskedjenek teljes szívvel csatlakozni mozgalmunkhoz. Én fogok neki örülni, ha minél több panaszszal fordulnak hozzám Szövetségünk nem állami hivatal, hanem üzleti iroda, amelynek annál nagyobb haszna van, minél több baját tudjak a gyáriparnak keresztül vinni. Mi csak saját munkánk elismerését kérjük. Azt hiszem oly nagy ipari központ, mint Losonc, amely tovább fejlődik, hogy hozzánk csatlakozik csak a hazának szolgálhat. — Kérem azért a Gy. O. Sz. losonci fiókját megalakítani. (Taps, élienzés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, egyhangúlag kimondom, hogy a losonci fiók, mely a besztercebányai iparkamara területére kiterjed, megalakult. Mind tagjai, akik az országos szövetségben benne vannak, továbbá tagjai lesznek, akik újonnan belépnek. A tisztikart egy előzetes tervezetbe összeállítottuk. Ajánlom elnöknek Borbély Lajos urat, ügyvezető-alelnökké Hercog Ignác urat, akinél a fiók irodája is lesz. Alelnökökké Rakottyay György és Sternlicht Soma urakat, titkár Rakottyay Gyula ur, ki lesz szives az összes teendőket elvégezni, pénztáros Selmeczy Miklós ur. A választmány tagjaiul : Deutsch Bertalan, Gerő Nándor, Jónás Antal, Krámer Leó, Novek Béla, Pock Jenő, Schmeichler Alfréd, Tarján Ödön, Török Zoltán, Wohl R. Adolf. Budapesti választmányba kiküldött : Basch Miksa. (Általános helyesl és.) Indítványozom továbbá, hogy a megalakulással kapcsolatosan üdvözöljük sürgönyileg Borbély Lajost, Chorin Ferencet, br. Hatvány Deutsch Sándort, Hazai Samut. (Éljenzés.) Holesch István : Nagyságos elnök ur, gén tisztelt uram! Méltóztassanak megengedni, hogy mint a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara titkára és ez alkalommal képviselője, a losonci fiókot tiszteletteljesen üdvözöljem, átadva kamaráin legjobb szerencsekivánatait és legjobb sikert kívánva. A hazai közgazdaság érdekeinek előmozdítására hivatott seregnek mindig igaz örömére szolgál az, hogy ha a küzdők táborába uj bajnokok lépnek és üdvözli a losonci fiók megalakulását, mert meg van győződve, hogy nemcsak hazánk ipari érdekeit, hanem különösen azon nemes törekvés jeleit nyújtva a vidék érdekeit előmozdítja. A kereskedelmi és iparkamara készségesen felajánlja támogatását a fióknak, de viszont kéri a fiók vezetőségét, hogy hasonlóképen közhasznú működésével támogassa, hogy egyesült erővel egy cél felé haladva közösen hazánk ipari, szellemi érdekeit előmozdíthassuk. Wohl R. Adolf legmélyebb köszönetét nyilvánítja az Omke részéről a szives meghívásért. Kujnis Gyula mint a losonci ipattestület elnöke örömmel üdvözli a megalakult fiókot, mert Losonc városának fejlődését 10—15 év óta. csakis a gyáriparnak köszönheti. Losonc város mindig elismeréssel viselkedett a gyáripar fejlődésé iránt, mert a gyáripar fejlődésével az egyes iparágak ha meg is szűntek, azok a tönkrement ipaijosok a helybeli, különösen Rakottyay és Sternlicht gyárakban alkalmazva több fizetést kapnak, mint azelőtt kerestek, jobban élnek ; ma biztosítva van megélhetésük. Ottahal Antal. Polgármester megbízásából a város közönsége nevében legnagyobb örömmel üdvözli az uj egyesület, amely hivatva lesz Losonc iparosságának Útmutatóul szolgálni. A város is mindig istápolta az ipart és ezt a várost nagygyá csak az ipar fejlődésével lehet tenni. Üdvözli az uj egyesület, amelynek élén oly kiváló egyén, mint Hegedűs Lóránt van. Keszler Lipót dr. Mindenki helyeslő nézetével találkozik, ha azt az indítványt teszem, hogy az igazgató részére méltóztassanak köszönetét szavazni azon élvezetes, tartalmas és igazán tanulságos beszédért, amely beszéd felvilágosított bennünket arról, hogy mi, akik a magyar iparra a külföldön is becsülest éidemeltünk, emelt fővel járhatunk mindenütt. Indítványozom, méltólztassanak jegyzőkönyvi köszönetét szavazni az igen t. igazgató urnák. Hegedűs Lóránt megköszöni a nagy szívességet. Az Omkévei teljesen ■ egyétértek, Kujnis Gyula ur kitünően elmondta azt a harmóniát, mely Losoncon a kis és nagy iparosok között fennáll. Azon siránkozni, hogy egyes kisiparosok tönkremennek, feles eges, mert ha nem magyar, úgy uj osztrák iparvállalat folyton keletkezik. Nálunk jövedelmi adó nincs, 1913-ban lesz. Ausztriában van. Ott átlag a munkaadóknak jövedelme kisebb, mint a munkások jövedelme. Az alkalmazottak jövede'me nagyobb, mely statisztikának eredménye azért ilyen, mert sok ezek között a kisiparos is. A kevés gyárral szemben különben is sok az iparos. A sok iparosnak alacsony keresete többet tesz ki, mint.a kevés gyárnak néha nagyobb jövedelme. A gyűlést bezárom. Diszlakoma. A megalakult fiókszervezet tagjai s a gyáriparosokkal összeköttetésben lévő hatóságok képviselői déli 1 órakor diszlakomához ültek a Vigadó emeleti kis éttermében. A gazdagon terített lakoma első fogása után elhangzott az első toast. Wohl Rumi Adolf, a losonci OMKE elnöke tartalmas és szónoki lendülettel elmondott pohárköszöntőjében dr. Chorin Ferencet és báró Hatvány Dentsh Sándort a Gyosz. központi elnökeit élteti. Kujnis Gyula örömmel emeli poharát — úgymond — hogy a Gyosz.-nak losonci fiókja megalakult, örömmel emeli poharát, mert alkalmunk nyílik itt egy kiváló férfiút üdvözölni, akinek mint hírneves közgazdásznak kiváló érdemei vannak. Az utóbbi 10 esztendő megmutatta, hogy a magyar gyáripar mily hatalmas és mily teremtőképes. Nekünk erős küzdelmet kell kifejtenünk Ausztriával szemben, mert annak már hatalmas gyáripara van. — De nagy reménnyel nézünk a jövő elébe, mert a magyar gyáriparosok élen oly kiváló férfiú áll, aki még egész LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, —---selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok ■— úgy ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. CÉGNÉL MISKOLC Széchenyi-u. 48.
