Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-12 / 41. szám

VI. évfolyam 41. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 október 12. ARAK A A A A A A SZERKESZTOSEG H HE ^^^rH El H| ■ |^^i EBE l'gész évre 8 |H Hl ^9 IH ^9 ^9 Hl |H BR 9T, HB @35 9B H£ 99 Bk IeP MűPÍfc ME ^9 a lap szellemi ^9 ■ fm ma ^9 |9 Hl ^^R |R Hl 99 19 99 H ■ ■ H H^H ^9 ^9 "'■fn- B 111B 11 Hl B | H 11 B mß B II “E“5' ^H Hi ■ H^HIR ^Sj eJ fs? 1811 HH mm h sqr^ssi I IIíiIIIIIhB ll«LlDn sLUUUlliJii UUUHU =s= A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Kisértet — hamis ruhában. Irta: Dr. Kalmár Antal. Torkig vagyunk már vele, de a politika gonosz ördöge mégis minduntalan falra festi kamerádját, a másik ördögöt: a ház szabályreviziót. Hátha csakugyan megjelenik, hisz az ugrai hires falrafestés is héteszten­dővel ezelőtt, éppen ilyentájban, igy októ­berben történt meg. Stréber mungó-politikusok kiássák a negyvennyolcadiki házszabály tervezetet s a hatalomnak avval akarnak kedveskedni, hogy lám Kossuth Lajos is akképpen tervezte a házszabályokat, hogy egy meghatározott számú képviselő indítványára az elnöknek jogában álljon vitát bezárni Ez közjogi precedens s miért ne tehetné azt meg Khuen-Héderváry, amit Kossuth Lajos is már meg akart tenni ? Úgy látszik, nagy itt a tudomány — éppen csak kevés a vágott dohány ! Mert kérdjük: a 48-as perszonálunios közjog mellett meg voltak a mai úgynevezett : átkos közös ügyek? Mióta szakadt ránk a végre nem hajtott és sarkaiból kiforgatott dualisztikus alkotmánynak minden osztrák huncutsága ? Talán akkor, amikor Kossuth Lajos a 48-iki alkotmányt megcsinálta, vagy akkor, amikor Kossuth Lajos a dualisztikus alkotmányt Deák Ferenchez intézett hires májusi levelében elátkozta? Kár tehát a szélhámoskodás Kossuth Lajos közjogi precedensével, mert inkább kergetek egy hazug politikust, mint egy sánta kutyát. Hiszen a koalíció is szigorította a ház­szabályokat — hadakoznak tovább a mungó­­politikusok, amit tehát megtehetett a koalíció, micsoda istentelenség volna az, hogy azt most ne tehetné meg a mungó ? Aki a dolgok lényegét nem ismeri s mivel a mungó vezérbe nem mindenki lát­hat be: hát ezt az érvelést el is hiszik. Igaz, a koalíció szigorította a házszabályokat, nem hozta be ugyan a lex-Dániel-féle klotürt, de módosításaival az obstrukciót mégis majdnem lehetetlenné tette — a technikai obstrukciót pedig egészen kizárta, kizárta: de nem a közös ügyekben. Vagyis a koalíció házszabályreviziója nem terjed ki: a) az Ausztriával való közös ügyekre; b) az Ausztriával közös egyetértéssel intézett ügyekre; és c) az ujonclétszám megállapítására és az évenkénti ujoncjutalék megajánlására vo­natkozó törvényjavaslatok letárgyalására. Ha már most a Khuen-kormány olyan nagyon akarja a házszabályok revízióját: hát tessék csinálja meg aképpen, amint azt a koalíció megcsinálta, vagyis legyen ház­­szabályrevizió a fentebbi három pont kivé­telével. Ha a mungó-politikusok és a mungó újságok az igazsághoz híven adnák elő a koalíció házrevizióját: nyomban észhez kapna a közvélemény s oda vágná a mun­­gók fejéhez: hja komám, ez egészen más! Mikor a koalíciós házszabályrevizió napirendre került: a közös ügyekre vonat­kozó kivételek nem voltak benne az elő­terjesztett javaslatokban. Ezeknek a kivéte­leknek a statuálására én akkor Írásban és szóban a leghevesebb agitációt indítottam s kértem föl az egyik képviselőt, hogy a kivételekre vonatkozólag tegyen módosító indítványt a képviselőházban. Az indítvány meg is tétetett s a Ház által egyhangúlag el is fogadtatott. Ha a politika napi párttusáin felül­emelkedve a história és a nemzeti jogok szempontjából mérlegeljük a bekövetkezendő házszabályreviziót: most is lehetetlennek tartom, hogy abból a közös ügyek ki ne vétessenek. Ez nem nem pártérdek, ez nagy nemzeti, jöhetnek idők, hogy valósággal a nemzet existencialis érdeke. Különben Bat­thyány Tivadar gróf földta a leckét: tessék előbb a választások tisztaságát intézmények (a választás titkossága) által garantálni : s akkor akár süthetjük-főzhetjük a ház­szabályokat ! Porolni akar a kormány. Barkóczy a két protestáns egyház ellen. Tájékozatlanság a minisztériumban. (Nagyon mulatságos,) Losonc, 1911. okt. 9. Saját tudósítónktól. Az a sokat vitatott szerződés, amely a m. kir. kormány és a losonci ref. egyház között 1869. évben létrejött, az alábbi klauzulával van ellátva: Ezen szerződés azonban csak addig marad érvényben, amíg Magyarországon felelős parla­mentáris kormány uralkodik. Ezen elmés és mindenesetre hazafias gondol­kozásról tanúskodó szerződési záradék folytán 1869. óta már többször bekövetkezett azaz álla­pot, hogy a szerződő felek közötti jogviszony fel­bomlott. Hiszen köztudomású, hogy az ország 1869. óta már többször és elég huzamos időn keresztül állott exlexben. A legutolsó, 1905-ben beállott törvényen­­kivüli állapotot a losonci reform, egyház tényleg fel is használta, hogy a reá nézve súlyos terhek­kel járó szerződés kötelmei alól felszabaduljon Az egyház bejelentette annak rendje és módja szerint, hogy a szerződésben biztosított jogával élni óhajt s a szerződés további fentartását nem kívánja. Akkoriban a minisztériumban nagy zavart idézett elő a ref. egyház ultimátuma s a tárgya­lások feltélele, de inkább a dolog elsimítása végett Jurkovich Emil besztercebányai tankerületi főigaz­gatót küldték ki Losoncra a kormány képviseletében. Á minisztériumban nem vették csak úgy fél­­válról a rét. egyház szerződés felmondását. Eleinte pörrel fenyegetőztek, de azután ők maguk ijedtek meg a pertől. Ugyanis egy nagyon furcsa és átkozottul érdekes kimenetele lett volna ennek a pernek. A magyar királyi bíróságnak kellett volna kimondani, hogy a Fehérváry kormány nem volt parlamentáris kormány. Ettől a megállapítástól irtózott a kormán}', irtózott tőle maga az imparlainentáris kormány, de félt hozzá nyúlni ehhez a kérdéshez a koalíciós kormány minisztere, Apponyi gróf is Igaza volt Barkóczy bárónak, amidőn azt mondta, hogy amelyik kormány ezt az aminózus ügyet perre viszi, annak kész a bukása. Hát hogyne, hiszen ennek a kérdésnek messzenyuló alkotmányjogi jelentősége lett volna, amely még magát a koronát is kellemetlenül érintette volna. És Barkóczynak volt elég esze ahhoz, hogy pörbe ne szálljon a losonci ref. egyházzal. Diplo­matikus elintézési módhoz folyamodott s olyan utasítással küldte Losoncra Jurkovich főigazgatót, amelytől sem a kecske nem lakhatott jól, sem a a káposzta nem maradhatott meg. Jurkovich főigazgató, Barkóczy báró, a hír­hedt miniszieri osztálytanácsos utasításához ragasz­kodva m g is kezdette a árgyalásokat. Azonban olyan ajánlatokkal hozakodott elő, amelyekből csupán a vallás és közoktatásügyi kormány szük­­keblüségére lehetett következtetni, de békés meg­egyezésre egyáltalában nem. A losonci ref. egyház érdemes lelkésze, Sörös Béla, nagy buzgalommal, fáradságot nem ismerve törekedett egyháza érdekeit megvédeni s többször járt a minisztériumban, hogy a bonyo­dalmaknak egyházára nézve kedvező elintézését eszközölje ki. Hiába járt-kelt, azonban az ügy­­ouzgó lelkész, Barkóczy báró a ref. egyház ügyé­ben nem akart békét teremteni. És ma is olyan rendezetlenül áll az ügy mint annakelőtte. Ki tudja meddig porosodtak volna még háborítatlanul ezen szerződési bonyodalom sárga aktái a minisztérium fiókjában, ha a Bodor Aladár elhelyezése nem tetté volna újra aktuálissá a ref. egyház sérelmét. A Bodor Aladár elhelyezése nagyjelentőségű momentumot képez e kérdésben. A vallás- és közoktatásügyi kormány a Bodor elhelyezésével már szankcionálta a szerződés felbontását, mert hisz már úgy viselkedett, mintha semmiféle szerző dése nem állana fenn a ref. egyházzal szemben. • De a minisztérium zavaros gondolkodását mi sem jellemzi jobban, mint az a leirat, amely a két losonci protestáns egyházhoz érkezett. A leirat, melyet Balogh Jenő államtitkár irt álá, az egy­házat perrel fenyegeti meg, ha nem fizetnek az államnak elmaradt tanárfizetési pótlékok címén 9000 koronákat. Az ág. ev. egyház már régen leszámolt a kormánnyal. Kapott 460,000 koronát a tanítóképző intézetért, s ezzel megszűnt minden további össze­köttetés köztük. A losonci ág. ev. egyháztanács mégis aggo­dalmaskodni kezdett s legutolsó presbiteriumi ülé­sén azt határozta, hogy küldöttségileg kéri a mi­nisztert, álljon el a pertől, meit ők nem tartoznak semmivel. A ref. egyház azonban nyugodt maradt Csak hadd pereljen a kormány, majd fizeti a per­— Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja ======= ENGEL MIKSA LOSONC. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom