Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-05 / 40. szám
4 oldal. LOSONCI UJSAO 1911. októbber 5. TRIPOLIS MIATT A háború és a losonci gyárak Megszakított kereskedelmi összeköttetés Losonc 1911. okt. 2. Saját tudósítónktól. Az olasz-török háború hatása, ha hadügyi téren egyelőre még nem is, de kereskedelmi, ipari és pénzügyi tekintetben Európa valamennyi kulturállamában érezhető. A balkáni darázsfészek éktelen zsongásban tör ki mindannyiszor, amint egyik balkáni állam háború viselésre kényszerül Ilyenkor a Balkánon felbomlik a rend s bizonytalan helyzetek keletkeznek. És ezzel egyidejűleg megrendül a bizalom a balkáni kereskedővilág iránt. Megtörtént ez már máskor is és most is ugyanilyen állapotok köszöntöttek be. Törökország hadviselése oly pánikot idézett elő a Balkánon, hogy az európai nagy cégek egymásután szüntetik be a szállításokat a balkáni államokba. Hamburgban már régebben neszét vették a bekövetkezendő veszedelmeknek s a német birodalmi kereskedővilág nagyon megcsökkentette balkáni exportját. Nálunk Magyarországon több bizalommal viseltettek a balkáni kereskedelem iránt s csak a viszonyok kiélesedése után kezdettek tartózkodóbbá válni. A losonci nagy zománcgyáraknak szintén jelentékeny exportjuk van a Balkánon. A Rakotytyay György és Társai cég a múlt hónapokban még tekintélyes mennyiségű árut szállított Törökországba. A bizonytalanná vált viszonyok azonban aggodalommal töltötték el a céget s igazgatniuk : Kálmán József már napok óta Ronstantinnápolyban tartózkodik az esetleges veszteségek megakadályozása végett. A Sternlicht S. és Társai zonmáncozó gyár szintén teljesen beszüntette a Balkánra szóló szállításait. Több waggon áru állott már utrakészen a gyár udvarán, amelyeket azonban a balkáni hitelviszonyok ziláltsága miatt a napokban visszaraktároztak. A fővárosból, előkelő kereskedelmi körökDŐl nyert értesülésünk szerint a balkáni hitelviszonyok még sem olyan kétségbeejtók. Mint értesülünk, a török-olasz háború megszűnése már a küszöbön áll. Törökország Tripolisz elvesztéséért valószínűleg illő pénzbeli kárpótlást nyer. Ezáltal tehát az ozmán birodalom pénzügyi viszonyai csak javulnak. Lesz-e textilgyárunk? Vörös László nyilatkozata. Losonc 1911. okt. 4. Saját tudósitónktól. Megírtuk, hogy a múlt hó 15-én Vörös László v. b. t. t., volt kereskedelmi miniszter Losoncon járt s komoly tárgyalásokat folytetott Wagner Sándor kir. tan., polgármesterünkkel az United Staates Worsted Company Lt. megbizásából. Az amerikai texiiltröszt magyarországi gyárának a helyét ugyanis még mindezideig nem állapították meg. Valószínűleg attól teszik függővé, hogy melyik város nyújt több és nagyobb kedvezményt az alapítandó gyár részére. A fővárosi napilapok a Losonci Újság értesítése nyomán Losoncot hozták forgalomba, mint az uj texiilgyár helyet. És mi ezen élesítésünket a Vörös László és polgármesterünk múlt hó 15-iki tárgyalásából mentettük s amelynek komoly voltáról irányadó helyről meggyőztek. Most Vörös Lászlónak egy nyilatkozatát olvassuk, amelyet a „Vegyészeti Lapok“ egyik munkatársa előtt tett. A nyilatkozat a következőképpen hangzik : „Az amerikai vállalat Magyarországon gyapjúfonó és szövőgyár alapítását tervezi, mely 60,000 orsóval és nOO szövőszékkel rendeztetnék be és kb. 2000 munkásnak nyújtana foglalkozást. Az orsók száma, a szövőszékek számával ugyan nincs megfelelő arányban, ez azonban abban találja magyarázatát, hogy a létesítendő gyár nemcsak a saját szövőszékein feldolgozandó fonalakat állítana elő, hanem az amerikai anyavállalatok szövődéi részére is dolgoznék, amit az amerikai alapítók a magyar gyapjú kiváló minőségével okolnak meg. A létesítendő gyárba 7.000,000 kor. állótőkét és 500,000 kor. forgótőkét, összesen tehát 12.000,000 koronát fektetnek be. — A gyártelep helyéül a Vág folyó mentén lévő városok egyike van kiszemelve. Eredetileg ugyan arról volt szó, hogy a gyárat Losoncon létesítik, ami az ottani régi gyárak körében bizonyos nyugtalanságot idézett elő különösen az amúgy is mostoha munkásviszonyok miatt. — Az uj gyár a munkáskérdést igen egyszerűen akként kívánja megoldani, hogy Lawrence-ben lévő gyárából, melynek 4000 munkása közül több mint 2000 Magyarország felső vármegyéiből való, a munkavezetőket és az ügyesebb munkásokat hazaküldené avégből, hogy az itt létesítendő vállalat munkásait kitanitsák.“ Ezen nyilatkozat nem valami kecsegtető Losonc városára, de nem is olyan, hogy minden reményünket fel kellene adnunk. Losonci képek a moziban Felvételek a korzón. A Marosi Mátyás uj mozgószinháza részére vasárnap délelőtt 10 és 12 óra között a Kubinyi téren és a Rákóczi-uton egy budapesti projektograf vállalat felvételeket készít a losonci korzózó publikumról. A felvett képek a Marosi színházában s a szomszédos városok mozgószinházaiban kerül majd bemutatásra. így hát ki-ki viszontláthatja majd saját magát a mozi fehér vásznán, aki vasárnap délelőtt a korzón mutatkozik. A képek élénkebbé tétele végett Marosi szinhaztulajdonos ezúttal is kéri a közönséget, hogy a felvételek alkalmával minél tömegesebben szíveskedjenek megjelenni. Kerses köszöntő Thaisz Lajos búcsúlakomáján. Rögtönözte: Bogdán Ferenc. Mai nap búcsúzik el tőlünk Thaisz Lajos. Losonc egész tája sóhajoktól zajos. Igazi fiai szanaszéjjel mennek . . . Ki tudja, hogy egyszer lesz-e vége ennek!? Komoly igazgató emelte poharát Szép formába öntvén szavainak sorát. Eltette Thaisz Lajos lelkes működését S a kik meghallgatták, emlékükbe vésték. A dal egy harcosa utána köszönte\ A dal dicséretét szép szavakba önté. A hangulat lelkes, hisz a dal oly kedves, Zsebkendőn kapunk, mert a szemünk is nedves Tisztviselő ügyek lelkesült titkára Külön rezet rendelt, hogy kivágja mára. Hej! csak az a dátum, április elseje, Hisz akkor lesz mézgás a kedv fűzvesszeje! Amit mondott Hábor, szónak csupa jóság, Büszke lehet reá ám a tanítóság. 5 mikor füleinkben dörgő hangja zsongott, Oly szépen hallgattuk mind azt, amit mondott. Zsiga bátyánk állt fel, éljen Zsiga bácsi! Szép pirosra sültek beszédje kalácsi! Édes magyar hazám milyen rólad a gond, Látod, ügyvéd fiad szépet, igazat mond Nyugalom embere állott fel beszélni, A múltból tanitja hogyan kell ma élni. S a mint körül vévé a tisztelgők raja, Jól esett nekünk is a tetszés moraja. Három papok jöttek, szépen összefértek, És János hitére ketten át is tértek Látod-e Thaisz Lajos, nem lészen rád ká/os, Ahogy elbúcsúzik tőled Losonc város. Közgazdaság. o o x Kitüntetett béruradalom. A Budapesten az országos sörárpa kiállításon a második legnagyobb kitüntetést, II. Champion dijat, Emődi Vilmos és testvére szécsényi béruradalom nyerte el. x Vasúti bejárás. A rimaszombat—poltári helyiérdekű vasút vonalát financirozó pénzintézet vállalkozói, a Schiffer és Grünvvald cég egyik tagja : Schiffer Miksa mérnök több társával 29-én a vonalat automobilon bejárták. x Pályázat külföldi utazási ösztöndíjakra iparosok részére. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur minden hazai kereskedelmi és iparkamara területére évenkint egy-egy hatszáz koronás iparos ösztöndíjat rendszeresített. Ezen ösztöndíjra úgy iparos segédek, mint önálló me terek is pályázhatnak. A kérvényben a folyamodó lakhelye, családi és vagyoni viszonyai, foglalkozása, előképzettsége nyelvismeretei, erkölcsi magaviseleté, esetleg tanulmányai, az általa esetleg elnyert kitüntetések és végül az ösztöndíj elnyerése esetén leendő utazás iránya részletesen megjelölendők, valamint az is vájjon az illető katonai kötelezettségének eleget tett-e már és vájjon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatásra esetleg valamely külföldi szakiskolába leendő felvétele. Megjegyezzük, hogy az illetőnek kötelezettséget kell vállalnia aziránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és a külföldön szerzett ismereteit itt fogja értékesíteni. Azok akik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget, vagy az alól mentve nincsenek, az ösztöndíjra nem számíthatnak. A kiskorúakért atyjuk vagy gyámjuknak kell kezességet vállalniok a fenti kötelezettség betartása tekintetében. A kellően felszerelt kérvények folyó évi október hó 20-ig a besztercebányai kereskedelmi és iparkamarához benyújtandók. x Növényzsiradékgyár Losoncon. Lőwy József Losoncon „Milka“ néven bejegyzett uj gyárat alapított, mely növényizsiradék gyártásával fog foglalkozni. A gyár már a legközelebbi jövőben üzembe is helyeztetik. x Megint drágább a tej. A tej ára f. hó elsejével ismét felszökött 4 fillérrel. Ezentúl tehát a tej ára Losoncon 24 fillér. Kevés vidéki város van, ahol a tejuzsora annyira kivirágoznék mint Losoncon. Pedig a tej minősége ellen is sok a panasz. Vízzel hígított, keményítővel sürüsitett tej nem ritkán kerül forgalomba s csak a közönség bámulatos közönyén múlik, hogy az élvezhetetlen tej miatt komolyabb öszeütközésre nem kerül a sor. x Malmok egyesülése. A Borsod--miskolci gőzmalom r.-t., amelynek kebelébe tartozik tudvalevőleg a losonci !iat"' • %,n is, Vtnrrir , nem regiben fuzionált az r , ‘ . ^.ob gőzmalmával a debreceni Ist.mr gőzmalommal. A részvényeseknek az egyesülést kimondó közgyűlése határozatát mint értesülünk, az István gőzmalom részvényeseinek Degenfeld József gróf vezetése alatt álló csoportj!yMelebbezéssel támadta meg. A felebbezés indokául azt hozzák fel, hogy a közgyűlésen a határozatott olyan szavazattöbbséggel hozták meg, amelyek közül nagyon sok nem volt érvényes. Ez ügyben a budapesti kereskedelmi és váltó törvényszék fog dönteni. x A máv. tarifaemelése ellen. A „Honi ipar“ f. hó 1-én megjelent száma a máv. áltál tervezett tarifaemelésekkel foglalkozik. Ebben az ügyben huszonhárom nagyipari vállalatot szólaltat meg,'melyek e fontos kérdést az egyes iparágak szempontjából világítják meg. Ezek között van a losonci mezőgazdasági gépgyár véleménye is, amely a következő alapos indokolással foglal állást a tarifaemelések ellen. A szóbanforgó tarifaemelésgyárunkra mely kizárólag vetőgépeket gyárt, főleg annyiban volna kedvezőtlen kihatással, hogy az osztrák verseny, mely reánk nézve a legveszedelmesebb, az eddigi helyzettel szemben még nagyobb előnyben volna velünk szemben, mert az ausztriai gyárak az osztrák vasúton nem fizetvén a szállítási adót, percentualiter kevesebbet fizetnek a szállításért, mint a magyar gyárak. Más szóval: a versenygyárak csak a magyar vonalokon és igy csak az ut egy részén fizetik az 5°/0-os szállítási adót és ez az összes fuvarvonal kesébb százalék, mig a magyar gyárak azt tényleg az egész utért kénytelenek fizetni. x A portómentesség kérdése A kereskedelemügyi minisztérium utasítására a posta- és távirda vezérigazgatóság elrendelte, hogy a postahivatalok folyo évi szeptember ho 25 tői kezdve és 14 napon át a pót tómentesen feladott küldeményekről különleges célokra adatokat gyűjtsenek. Ez az in ézkedés összefüggésben van a portomentesség revíziójával. A postaintézet ugyanis, évről-évre hatványozódó munkával van terhelve a portómentesség révén s folytonos ibban nagyobb méreteket vesz fel ez az ingyen szolgáltatás. A revízióinak tehát ez az egyik oka, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a fontosabb ok itt is a — pénz. OO
