Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-28 / 39. szám
VI. évfolyam 39. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 szeptember 28. áft A £ áfc ■ ■rwj mrm arm n ■ vnn ■ ■ m n h «hb I gesz évre 8 kor. fii. BS 9K HE EB ja» mg, í;tL Í.'rtéí '>»■ .'•;.* te-S§i, rsS SSSB —I hová a lap szellemi Félévre 4 kor. Hgti ttS HS jcffifc BE hH| feffc SfHK BH minden ,„. ■ ■ ■ ■ | ■ ■ ■■ | |fl ■ ■ jg■ “ ■ ■ J“•""'"ii"'*""'“' ■ iB ■ ^Bn ■ 9s ^8 HB IBj ■■ M |H HMapB H8 HB HB SS Hre Y»wk BgHS Községek, egyesületek, fl I l I l IbÍ I EB K Ö É A gH ja @ Hg^H nyék'és'a "np szétkülävä. ■ ■■■■■■ »«! SEB B 11 ii I mm 1 I """,;|1"""'_"""'. Íj |^J| I V O I wLM BJ U Bl wM “ektí'aShi^ Egyes ára WKtB ^ W& ^^g|Pr ■P vP A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Justhék.“ A «Losonc» múlt heti száma «Justhék» cim alatt vezércikkben foglalkozik a városunkban nem régiben lefolyt s úgy nagysága, mint eredménye tekintetében igen sikerültnek nevezhető népgyüléssel és minden módon azon van a nevezett cikk, — inelylyel a lap szerkesztője se hajlandó egyetérteni, — hogy a népgyülés hatását meggyöngitse. Ez azonban aligha sikerült neki. E sorokban lehető rövidséggel foglalkozni fogunk a lefolyt népgyülés tárgyaival és egyszersmind válaszolunk is a «Losonc» cikkére azzal, hogy annak azt a részét, mely Justh Gyula személyére vonatkozik és az ő politikai nagyságát kicsinyíteni igyekszik, nem is érintjük, miután az ő nagyságát annyira felettünk állónak tartjuk, hogy védelmére keini felesleges. Ha a cikk igen tisztelt írója szorgalmasan végig olvassa a naponként megjelenő lapokat, úgy az azok jó részében olvasott hírekből és tárgyilagos bírálatokból megállapíthatja objektive gondolkozni akarva magának azt, hogy kit tisztel és tisztelhet ez ország liberálisán és demokratikusan gondolkozni tudó és akaró polgársága Justh Gyulában. Erről egyébként a t. cikkíró ur a közel jövőben is még fog még győződhetni. A népgyülés tárgya volt: a kormány véderőjavaslata, az obstrukció és az általános egyenlő és titkos választói jog. Ä cikk a kormány véderőjavaslatát jónak, helyesnek, az obstrukciót elítélendőnek tartja, de egyúttal, bár nem egészen kifejezetten állást foglal az általános egyenlő és titkos választói jog mellett. Miután szerintünk az, ami a választó jog reformja érdekében és a véderőjavaslat megakadályozása iránt folyó harcban összefüggést alkot nem más, mint az obstrukció, — foglalkozzunk legelőször az obstrukcióval s kapcsolatosan ezzel emlékezzi^ meg arról is, vájjon olyan kicsinyes ^ lebecsülendő dolog-e az, ha országszerte tartott népgyiilések a véderőjavaslat félretételét és a választói jognak demokratikus alapokon való megvalósítását követelik s vájjon lehet-e a népgyülcsek által hozott határozatokban kifejezésre jutott erőt az egyes vármegyék és városok törvényhatóságai által hozott bizalmi nyilatkozatokkal összehasonlítani s azoknak ugyanannyi vagy még nagyobb súlyt tulajdonítani. Azt mondja a nevezett vezércikk, hogy Justh Gyula a többségi akarat érvényesülése kérdésének fejtegetésénél igazságtalan volt, mert szerinte az 1905—6. évi választások többsége jogos volt, miután — teszi hozzá hamiskásan — akkor ő és pártja voltak többségijén. Hát már bocsánat, de Justh nem ezt, hanem azt mondotta, hogy az 1905 6 iki választások idején az akkori kormányhatalom hagyta, hogy a nemzet megszólaljon s nem kívánt semmiféle törvénytelen eszközökkel élni a választások lefolytatásánál. így a létrejött többség igazán a nemzet akaratának kifejezője volt. Mig a mostani többség magáról ezt el nem mondhatja, miután a közel múlt emlékei élénken élnek még lelkűnkben s jól tudjuk a losonci választásból is azt, hogy az embervásárlásnak miféle brutális eszközei voltak szükségesek ahhoz, hogy a mérleg a kormány javára billenjen. S midőn e szavak s a most elmondott száraz tények igazsága a köztudatban él, be van vésődve mindenki elméjébe, annyira, hogy eddig még e tények valóságának megcáfolására néhány bombaszt és frázis elsütésén kívül még országos hirii munkapárti politikus se vállalkozott, — akkor igazán nem ütőd hetik meg objektiv ember annak kimondásánál, hogy a mai többség nem lehet az, amely a nemzetnek igazi akaratát képviseli. Helyesen mondta Justh Gyula s ez eddig nincs is megcáfolva, hogy még ellenségeink, az osztrákok is nevetnek Kimen többségén, melyet szerintük ama bizonyos három «G» hozott létre. Rövid e pár szóval eldönthetvén az országgyűlési többség létrejöttének és törvényes voltának kérdését, — az obstrukció szükségességét és jogosságát minden más indok híján tán csupán azzal is meg lehetne állapítani, hogy egy oly többséggel szemben alkalmazza a kisebbség, mely többségnek már a születése is fertőzött, mellyel szemben ekként minden eszköz jogos, mert megmaradása és respektálása erkölcstelen és törvénytelen. Mi azonban az obstrukció jogosultságát egy oly kérdésnek felvetésével is igazoltnak látjuk, mely kérdésben — a cikknek, a cikkírónak s főleg a «Losoncának politikai felfogásával megegyezd.ik, — a választói jog kérdésével. Kétségtelen, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jog megvalósítása kell, az ország létérdeke kívánja. Azokkal, kik a választói jog reformját demokratikus ’alapokon megvalósítani nem akarják, — nem is vitatkozunk, mert ezek ezzel akarva s nem akarva reakcionáriusokká lesznek és igy azokhoz csoportosulnak, kik a reform keresztülvitelével a saját hatalmuk osztályuralmukat féltik. Ezzel pedig az a harc, mely a választói jog reformja ellen a reakciósok részéről készül, kellő világítást nyer és mindnyájan tudjuk, hogy azok a nyilatkozatok, melyek a reform megvalósításánál a magyarság szupremáciáját féltik, nem fakadnak őszinte lélekből, de csupán a rejtett cél, a javaslat minden módon való megakadályozásának álszenteskedő takarói, miután ezer meg ezer módunk van ahhoz, hogy a népjogok kiterjesztésénél a magyarság ne veszítsen. Azok tehát, akik a mai kormányhoz tartoznak és a mai többség vezetői, — a választói jogot oly értelemben reformálni, amint azt az ország népe s a demokratikus haladás kívánják, a maguk jószántából hajlandók aligha lesznek. Miután pedig e reform megvalósítása mindennél elsőbb, minden másnál égetőbb szükség és mindenféle kifogás, biztatás nem céloz mást, mint a reformnek időtlen-időkig való elhúzását, minden parlamentáris eszköz s igy az obstrukció is jogosult arra, hogy a kormány működése megakadályoztassék és minden lehetőség felhasználásável bele kényszerittessék aba, hogy más netáni javaslatait félretéve, letárgyaltassa előbb azt, ami ma minden demokratikusan gondolkodó kívánsága : a választói reformot. Az tehát, aki a választói jognak demokratikus alapokon való halaszthatatlan megvalósítását igazán akarja, az obstrukciót csak helyeselheti, mert egyedül az az egyetlen radikális eszköz ma arra, hogy a kormány és annak túlnyomó részében reakciós többsége a választói javaslat előterjesztésére kényszerittessék. Ha a kisebbség módot nyújt ma a többségnek arra, hogy káros véderőjavaslata törvénnyé legyen, úgy a választói jognak hosszú, kimondhatatlanul hosszú időre befellegzett, mert semmiféle más javaslat ellen támasztott obstrukció se fog találkozhatni a nemzetnek oly nagy tetszésével, mint a jelenlegi és semmiféle más javaslat se oly sürgős és létet érintő a kormányra nézve, mint ez. Abban ugyanis senki sem fog kételkedni, hogy bármilyen kulturális vagy gazdasági javaslatot az ellene támasztott obstrukció esetén szívesen levesz a napirendről a kormány és többsége azért, hogy a választói jog reformja a ház asztalára ne kerüljön. De hiszen a jelenlegi obstrukciót helyesli mindenki. Helyesli mindaz, aki demokratikusan gondolkozik, aki a népjogok kiterjesztésének hive, aki nem reakciós, aki a mai választási rendszer megváltoztatásában nem látja sértve a maga érdekeit s bukva azt az uralmat, mit szocialistáink igen helyesen osztályuralomnak, a felsőbb tízezrek uralmának neveznek. Nem a véderő emelése segít ez ország létén, hanem azok az egyéb LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR CÉGNÉL a beérkezett őszi és télr kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme,-------selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok -------úgy Ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. MISKOLC Széchenyi-u. 48.
