Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-21 / 38. szám
VI. évfolyam 38. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 szeptember 21. fű:i nnniifii is ■ §11 awm bsh ,',;!’1. " ■ 11 ■ V 11 Hl Ili II 1 m 11 io — fu. äs E m m, fl ■ hJ ■ m mm lg EB E k.adoh.Vatal, Kelévre 5 kor. ^B ^B H SE ■BBVgB BE l|§g HE §£1 SB B9ffiB| H Losonc, Kubinyi-tér Negyedévre 2 kor. 50 fii. ^B ^B ^B ^^Bk ■ BBHBM BE BB D£ Bfc |g|j -33fc fS»j®g. Sj^M hová a/, előfizetések, I 111| 11 ifi 1E1 Iliiil Abl^jj iieéiSH£ *^LUUUIiUI UUUnU = Egyes ára SliV ^^^^F ^^^^F vB||pF ES? A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A losonci népgyülés. Losoncon, a honvédelmi miniszter kerületében, a nógrádmegyei független érzelmű polgárok számottevő része állást foglalt az uj katonai terhek ellen. A vasárnapi népgyülést az ország többi városában megtartott hasonló irányú népgyüléstől az különbözteti meg, hogy éppen a javaslatot benyújtó miniszter kerületében emelte fel tiltakozó szavát a várm'egye ellenzéke. A népgyülés impozáns és méltóságteljes lefolyású volt. Mindenki, aki ott megjelent, önként jött, az érzése, a hazafisága hozta. Bizony itt nem láthattunk hivatalosan kivezényelt szolgalelkeket. Jegyzők, szolgabirók s hivatalfőnökök nem kényszeritették embereiket a népgyülésre. De aki odajött, azt a lelke, az eszmék és elvek iránti lelkesedése vitte oda. Ezért volt a vasárnapi gyűlés nagyszerű és lélekemelő. A népjogokért, közszabadságokért és az ország jólétéért apostolként buzgólkodó kitűnő pártvezér: Justh Gyula, az ő losonci szereplésével jelentékeny politikai sikert aratott. Avagy mit mutat mást a kormány félhivatalosainak, ezeknek a reptiliáknak nagyhangú cáfolási sietsége a losonci népgyülésről. Flastromot akartak ezzel ragasztani az érzékeny honvédelmi miniszter sebére, amelyet éppen a losonci függetlenségi párt sikeres akciója okozott. A losonci függetlenségi párt a vasárnapi eseményekkel meggyujtotta a hazaszeretet oltárán a tüzet. Ennek az oltári szent tűznek lángja bevilágítja majd a még eddig sötétségben tapogatódzók köreit is. De ez a tűz, amely eddig csak világosságot van hivatva terjeszteni, ha kell pusztító elemmé növekszik s elperzseli a föld színéről a nemzetietlen s korrupt uralom perfid alakjait úgy, hogy még a lelkűk sem marad meg a pokolnak. A katonai javaslatok ellen és az általános, egyenlő és titkos választói jog mellett rendezett népgyülés-sorozatban a jelentőség és siker tekintetében a losonci népgyülés sem marad a többi mögött. A népgyülésre a függetlenségi s 48-as párt részéről Justh Gyula elnök, Vertán Etele és Ábrahám Dezső országgyűlési képviselők utazlak le, a Választójog Országos Szövetsége képviselője dr. Bartha Imre, a szociáldemokratapárt küldöttsége pedig Pelczéder Ágoston volt. Már a salgótarjáni állomáson nagy küldöttség fogadta Just Gyulát. Tóth Gyula mondott lelkes hangú üdvözlő beszédet, amire Justh Gyula nagy éljenzéssel fogadott választ mondott. A népes küldöttségben résztvett többek között nógrádi Papp Gyula, a Petőfi-Társaság tagja, nógrádi Papp Rezső és dr. Rosenberg Miksa ottani lapszerkesztők. Füleken Szőke Antal vezetése alatt szintén többtagú küldöttség csatlakozott a pártvezér kíséretéhez. A losonci állomást zsúfolásig megtöltötte a vendégeket váró párthivek sokasága. Amidőn a vonat berobogott, harsány „éljen“ kiáltás hangzott fel. Justh Gyula fiatalos könnyedséggel ugrott le a vasúti kocsi lépcsőiéről s igen szeretettel üdvözölte az eléje siető Beniczky Árpád pártelnököt. Rövid, de sok melegséget s igaz ragaszkodást eláruló üdvözlő szavakat intézett Beniczky Árpád a pártvezérhez, aki hasonló meleg szavakban köszönte meg a szives ovációt. Azután kocsikra szálltak s a nemzeti lobogókkal díszített utcákon hosszú kocsisorban vonult be a pártvezér és kísérete a Vigadó szálló elé Itt fogadta aztán Justh Gyula n vidéki küldöttségeket is. A salgótarjáni és füleki küldöttségeken kívül, nagyszámú küldöttséget vezetett Blassagyartmtról Áninger László és dr. Erőssy József Szécsényből. De azonkívül képviselve volt a losonci és füleki választókerület magyar és tótajku községeinek számottevő része. Amint a 11 órát elütötte, Justh Gyula és kísérete a küldöttségektől körülvéve a zászlókkal feldíszített Kubinyi térre vonult s elfoglalták a Kossuth-szobor előtt felállított emelvényt. A népgyülést Beniczky Árpád volt országgyűlési képviselő, pártelnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent vendégeket s küldöttségeket és elnökválasztásra hívta fel a népgyülést. A népgyülés egyhangú felkiáltással elnökké Beniczky Árpádot, jegyzőkké dr. Vályi Béla ügyvezetőalelnököt és KristóJJ Sándor párttitkárt választotta meg. A szónoki emelvényen a megválasztottakon kívül helyet foglaltak Justh Gyula a pártvezér, Vertán Etele és Ábrahám Dezső orsz. képviselő, Dr. Petrogalli Oszkár volt orsz. képviselő, Dr. Barta Imre ügyvéd, a választójogi liga, Pelczéder Ágoston a sociáldemokrata párt kiküldöttei, Dr. Bognár Oszkár a „Politikai Híradó“ szerkesztője, Petri Arthur a „Független Magyarország“ segédszerkesztője, továbbá Aninger László, Dr. Kovács Lajos, Tóth Gyula, dr. Esőssy József, Giller János, dr. Pollacsek Ármin, Nógrádi Papp Gyula a Petőfi társaság tagja, Szőke Antal, dr. Giller János. Alitisz Miklós, Csikász Ferenc, Schneller Károly, Sinágel Ferenc, Kurcsinka Antal, dr. Nógrádi Papp Dezső, dr. Rosenberg Miksa, Fehér Vilmos, Nánássy Ferenc, Hoffmann Gusztáv, dr. Keszler Lipót, Fischer József, Kredens Emil, dr. Sacher Aladár, Scherer Lajos, György Lajos, Sacher Gusztáv, dr. Matzner János, Baskgy Ferenc, dr. Klein Izidor, és dr. Ottahal Antal rendőrkapitány. Azután az elnök felkérte Justh Gyulát beszédének elmondására. Amint a pártvezér helyéről felemelkedett, lelkes és szűnni nem akaró éljenzésben tört ki a népgyülés nagyszámú hallgatósága. Justh beszéde. Justh Gyula a következő beszédet mondotta : Tisztelt polgártársaim! Kedves barátaim! Szives meghívásuknak engedve, örömmel jöttem ide, önök közé, hogy résztvegyek a mai közgyűlésen, mely egyfelől tiltakozni kíván a nemzetnek teherviselő képességét messze túlhaladó katonai költségek ellen, másfelől állást kíván foglalni az általános, egyenlő és titkos választói jog mellet. Örömöm annál nagyobb, mert látom, hogy itt azok az igék, amelyeket én és barátaim hirdetünk, termékeny talajra találnak. Mai beszédemben foglalkozni fogok egyfelől a katonai javaslatokkal és azokkal, a mértéket nem ismerő pénz és véráldozatokkal, amelyeket tőlünk követelnek. Foglalkozom továbbá az obstrukció kérdésével (Zajos és hosszú éljenzés.), végül pedig az általános, egyenlő és titkos választói jog kérdésével. (Általános helyeslés.) Tisztelt barátaim 1 Minden alkalommal, amikor a kormány katonai javaslatokkol á l elő, komoly aggodalom vesz erőt a magyar nemzeten, mert a katonai javaslatok mindenkor súlyos áldozatokat követének a magyar nemzettől. Komoly aggodalom vesz erőt rajtunk most is, midőn a kormány a választóközönség megkérdezése nélkül újabb óriási és a nemzet teherviselőképességét messze túlhaladó katonai terheket akar rakni a polgárság vállaira, anélkül, hogy biztosíték nyujtatnék arra, hogy a hadsereg minden körülmények között meg fogja védelmezni a magyar állam egységét, alkotmányát, nyelvét és kultúráját (Elénk helyeslés), amikor azt veszély fenyegeti. Hiszen a legutóbbi négy évszázad történelme nem arról tesz-e tanúbizonyságot, hogy az osztrák hadi erő sohasem védelmezte Magyarország érdekeit, hanem mindig az osztrák birodalmi egység szolgálatában állott. (Élénk helyeslés) Tanúság emellett történelmünk, szabadságharcainak hosszú sorozata, melyekben minden csepp vér önállóságunk és szabadságunk védelmére hullott el. Pedig csupán az összeforrasztási törekvés és Magyarország állami önállóságának semmibe vétele adott mindenkor fegyvert a magyar kezébe. Ha az osztrák hatalom respektálta volna törekvéseinket, törvényeinket, alkotmányunkat és függetlenségünket, akkor a magyar sohasem fogott volna fegyvert az osztrák hatalom ellen. Azt mondotta a honvédelmi miniszter ur — aki a losonci kerületet képviseli — hogy a nyugat európai államok többet áldoznak a hadseregünkre, mint mi magyarok. Megengedem. Csakhogy, ha a mérleget igazságosan akarjuk felállítani, akkor az összehasonlítást minden téren meg kell tennünk, főleg pedig a közgazdasági fejlődés és az általános jólét mezején. (Általános helyeslés.) Az pedig sajnos, senki sem tagadhatja, hogy e téren sem, de legkevésbbé a közgazdasági fejlődés és az általános jólét terén tartottunk lépést a többi európai államokkal. (Általános helyeslés.) Csodálatos ellentmondásba keveredett a kormány, amikor a magyarországi nemzeti bank felállítására, a közgazdasági önállóságra gyengének Ítélte a nemzetet, a minden képzeletet meghaladó katonai költségek elviselésére pedig elegendő erősnek. (Derültség és zajos helyeslés.) Nagyobb csapást senki sem hozhat nemzetére, mint aki gyarmati helyzetben levő országban nagyhatalmat akar játszani, és nem számol azzal, hogy igazi nagyhatalom nem is lehet az az ország, amelyben a hadsereg mögött nem áll egy közgazdaságilag erős, gazdag nép. (Általános helyeslés.) A gyarmati helyzetben levő országban a hadi erőnek mértéknélkül való fejlesztése nem erősiti, hanem gyöngíti a nemzetet. Amily mértékben nő és erősödik a hadsereg, oly mértékben gyengül a nép. Mikor Magyarország népe görnyed a folyton szaporodó közterhek súlya alatt, mikor iparunk, kereskedelmünk pang, földmivelődésünk tengődik, mikor a közjóiét, a közmivelődés fokozására nincsenek meg a szükséges eszközök, mikor az iskolába nem járó gyermekek száma százezrekre rúg, mikor a legszükségesebb beruházásokra sincs LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR CÉGNÉL a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, — selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok — úgy Ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. MISKOLC Széchenyi-u. 48.
