Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-22 / 25. szám
1911. junius 22. LOSONCI ÚJSÁG_____________________________________3. oldal. mást, mint amit a magyar órákon amugyis átvesznek. (Ha viccelni akarnánk, azt lehetne mondani, hogy a görögpótlósok ugyanazt kétszer rágják meg.) S mit látunk e helyett? Ehelyett látjuk — a mostani kiállítást . . . Vagy tessék megkérdezni bármelyik abiturienst, tudja-e, hogy ki volt Goya, Lenbach, Böcklin, vagy — hogy modern művészeket említsünk — Curbet, Corot, Millet, Manet, Cezanne, Rodin, kik a preraffaelisták, a neoirr.preszszivisták, vagy ki tudja, hogy nekünk Munkácsyn kívül is volt Mészölyünk, Paálunk, van Szinnyei —Mersénk, Rippl—Rónáink, Kernstockunk stb. ?! Senkinek sejtelme minderről. Hogy miért van igy mindez ? Kényelmes a tantervet okolni. De, úgy hisszük, ez nem elegendő. A többi tárgynál sem jobb az s mégis majd’ minden évben akad, aki a magyarral, vagy az algebrával tovább is szeretettel foglalkozik. A zene pláne nem kötelező tantárgy s boldogult Layer tanár ur idejében buzgó kedvvel és tudással művelték a zenét. Úgy hisszük, el lehelne ezt érni a görögpótlónál is. Ha például az i kol ii rajzolás helyett nagyobb súlyt fektetnének a forma kedvéért eddig is megkívánt vázlatkönyvre, ha sűrűbben tartanának felolvasó órákat s azokon nem, mint eddig Nagy Sándor sírjáról olvasnának fel unalmas dolgokat, hanem pl. Lyka K. tanulságos és élvezetes könyveiből, ha a rajzszertárhoz tartozó könyveket és művészeti folyóiratokat nem zárnák el, hanem kiadnák olvasás végett az érdeklődőknek : meg vagyunk győződve róla, hogy nagyobb eredményeket érnének el s az évvégi kiállításon is nagyobb közönségnek telnék nagyobb élvezete A textilgyár ügye. K. A. Az a terv, mely a képviselőtestület jogügyi és mezőgazdasági bizottságát a múltkoriban foglalkoztatta, valóban alkalmas arra, hogy Losonc város jövőjének eddig nem remélt perspektíváját tárja elénk. Arról van szó, hogy egy nagy textilipar vállalat Losoncon tizenkét millió korona alaptőkével gyárat létesít, mely mindjárt a kezdet kezdetén kétezer munkással kezdené üzemét. E hatalmas vállalat, melyhez fogható, bár jóval kisebb méretekben hazánkban e szakmában mi ndössze jjhárom van, Losoncot a már meglevő nagyipari keretekbe illeszkedve, csakugyan azzá tenné, aminek némi tulhajtással és felfokozott önhizelgéssel nevezni szoktuk : a felvidék ipari gócpontjává, a magyarság védőbástyájává, mely kultúrájának messzeható fénycsóvájával távoli sötét vidéket világitana be és nyerne "meg az európai népek feljett élete számára. Jelenti ez a vállalat a város megkétszereződését, kereskedelmi forgalmának és ipari életének megtizszeresedését s általában gazdasági erőinek s társadalmi életének hatványozott arányban való kifejlődését. Többet nyerne Losonc egy hatalmas textilgyárral, mint Szeged, vagy Debrecen az ő egyeteme által s több értéket képvisel egy ekkora s pláne enemü iparvallalat, mint akárhány egyetem, vagy csatahajó. Foglalkozni kívánnunk azokkal a körülményekkel, amelyek egyeseket esetleg arra indithathatnak, hogy a vállalat létesítése elé akadályokat gördítsenek. Mert a mi iparszegény és kulturátlan viszonyaink közölt elvben örömmel kell fogadnunk minden oly vállalkozást, mely a haladás felé csak egy lépéssel is előre visz ; meggondolás tárgyát legfeljebb az képezheti, vájjon adott viszonyok között nem veszedelmesebb-e az orvosság, mint maga a betegség. Szerény nézetünk szerint jelen esetben a város rosszul nem járhat, hanem ellenkezőleg az ajánlat elfogadása esetén kilátásai olyanok, hogy a jővő elé csak a legnagyobb bizalommal és megelégedéssel nézhet. A textilgyárat létesíteni akaró társaság 30 hold ingyen telket és 200 ezer korona értékű részvény jegyzését kéri Losonc városától. A 30 hold ingyen telek adományozása, szembeállítva azzal a fellendüléssel, mely Losoncot az egészen jelentéktelen kis városból egyszerre az ország nagyobb varosai közé emelné, áldozatszámba semmi esetre sem jöhet, még akkor sem, ha ezt a városnak magának is vásárolnia kellene. Nagyobb jelentőségű a 200000 korona erejéig menő részvényjegyzés kérdésé, mert ez az összeg tudvalevőleg a városnak készpénzben rendelkezésére nem áll. Bizonyos tehát, hogy amennyiben 200000 korona kölcsön vétetnék fel, ennek kamatai csakis a pótadóból volnának fedezhetők. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a 200 ezer korona nem kidobott pénz, nem ajándék, hanem oly üzleti befektetés, amely a városnak az elfizetett kamatokat kétszer-háromszorosan meghozhatja, tőketörlesztésre, sőt pótadóleszállitási alapul szolgálhat. Hogy ugyanis egy ilyen hatalmas textiliparvállalat rentábilis üzlet, ahoz szó sem fér s a vezetésben a városnak részvényei erejéig befolyása is lenne. Az a két-három évi póatadó senkit közülünk szegénnyé nem tenne és a városi pótadó pár év elteltével mai összegére, vagy még alacsonyabbra úgyis visszaszállna. Egy textilgyár Magyarországon mindenesetre jövedelmez annyit, mint a normális tőkekamat. Az sem szenved kétséget, hogy a drágaság nagy mértékben emelkednék Losoncon. Ámde a drágaságot csak egészen laikus elmével lehet kedvezőtlen gazdasági jelenségnek tekinteni. A kérdés lényege abban fekszik, hogy mi a drágaság oka. Ha azért van drágaság, mert hiányzik a vállalkozási kedv s szükkörü a termelés, az baj. De ha a drágaság oka az, hogy nagyobbodik a kereslet, ez minden esetre a termelés kiterjesztésére és a gazdasági élet fellendülésére vezet. Városunk iparos és a környék földmivelő lakossága csak nyerni fog avval, ha az árak emelkednek s termékeinek Losonc városban bizto . elhelyezését találja. A kiszámíthatatlan arányokban megindulandó fellendülés minden bizonnyá’ élénk ipari és kereskedelmi versenyre fog alkalmat szolgáltatni s az árak legegészségesebb s minden társadalmi osztályra nézve leg^ igazságosabb szabályozója a verseny. Városi polgártársainknak s általában az átutaló forgalommal foglalkozóknak panaszra vagy aggodalomra okuk nincsen. Az egyetlen társadalmi osztály, melynek a változó viszonyok s a drágaság ártanak:— a hivatalnokosztály, amely a lakosságnak 7 °/#-át teszi. Eltekintve attól, hogy a hivatalnokok fokozottan súlyosabb viszonyai az illetékes körökben bizonyára méltánylásra fognak találni s amennyiben erre nem találnának, nem tartható a magán- és állami hivatalnokosztály oly tehetetlennek, hogy magán a társadalmi harc bármely módja által segíteni ne tudna, — mindezektől eltekintve, nem kívánható a lakosság 93 százalékától, hogy legeminensebb érdekeinek érvényesítéséről a másik 7 százalék érdekében lemondjon. (E sorok Írója éppen hivatalnokember. Szerk.) A hátrányokat oly elenyészőeknek talaláljuk az előnyök mellett, hogy valóban csodálnók, ha ez ajánlat visszautasítással találkoznék. Mindazonáltal nem tartjuk lehetetlennek, hogy a technikai kivitel terén valamely jelentősebb akadály felmerülhet, de bizonyos, hogy csak nagyon komoly és elháríthatatlan akadály lehet az, ami a várost és vidékét fejlődésétől visszavetni kénytelen. Mindenesetre: videant consules ne quid detriomenti res publica capiat. Hegedős. Az öntöző kocsik. Pakfongyár. Idő: jelen. Reggeli 9 óra. Két jobb sorsra érdemes öntöző-kocsi terpeszkedik egy fának árnyékában. Az egyik éppen most dörzsöli ki szemeiből a nagyszerű alvás maradványait s odarúg a másik oldalához. Párbeszéd. Egyik: Hé, te Mátyás lustája, tán bizony már fel is kelhetnél ? Másik: Ugyan mi a fészkes . . . Egyik: Igazad van. Én nem is tudom, mi célból vagyunk mi itten ? Az ember szinte megcsömörlik a folytonos munkátlanságtól. Annyi bizonyos, hogy ha arról van szó, kinek van a legjobb, legnyugalmasabb dolga e városban, úgy nekünk az van. Másik: Barátom egy jóravaló, becsületes, tiszteséges öntöző-kocsi nem beszélhet igv. Szó sincs róla, agyondolgoztatni valakit, mint például a város lovait, a melyek ki se kerülnek reggeltől estig a hintókból s hol az állomásra, hol a fürdőbe, hol a szőllő hegyre szaladgálnak, nem járja, de az még nagyobb komiszság, ha valaki ulyanannyira ingyen eszi a város drága kenyerét, mint mi esszük. Egyik : Hát ez igaz. Egyik napot lopjuk a másik után. Kenyerünk az lenne, de egy csepp vízért majd szomjan halunk. Nem napok, de hetek múlnak el, mig gazdánk kegyelméből egy-két korty bűzös, kolerás vizet kapunk s végig sétálhatunk a városon. Mert a mit mi végzünk kedves barátom, azt nem oly két tettre kész s jól öltözött öntözőkocsi, de egy kis négy éves fiúcska is elvégezhetné. Az nem öntözés, de sétakocsikázás. Megmutatnak minket büszkélkedve a korzón, hogy lássák: vagyunk, létezünk. Úgy tesznek velünk, mint az asszonyok az uj kalapjukkal. Mutogatják őket. Na ez nem élet. A másik ez alatt már clszundikált s nagyokat hortyog. Az egyik resignáltan nézi a másikat, majd miután látja, hogy siket füleknek beszélne, fejét csóválva ledűl s pár pillanat múlva ő is mély álomba merül. V. HÍREK. o o Egyházi hírek. Sipeki Balás Lajos rozsnyói püspök Tauffer Gyula segédlelkészt Salgótarjánból Murányaljára, Beliczky Jenőt Mátranovákról Salgótarjánba, Danics Lajost Putnokról Mátranovákra és Uponyi Józsefet Littkéről Putnokra helyezte át segédlelkészi, illetőleg adminisztrátori minőségben. Eljegyzés Langer Lajos, a Losoncz-Szalatnaiagyag-árugyár igazgatója eljegyezte Rosenberg Jucikát Eperjesről. (Minden külön értesítés helyett.) A Nógrádmegyei Nemzeti Intézet fennállásása 80-ik évfordulóját ünnepelte folyó hó 17-én délelőtt 11 órakor Balassagyarmaton, a vármegyeház nagytermében. A gyűlést a Hymnus vezette be, mely után a megnyitó beszédet Török Zoltán elnök mondotta, kegyeletesen emlékezvén meg Gyurcsányi Gábor és Rónay Jánosról, mint akik az intézmény alapitói voltak. Majd Fáy Albert ügyvezető-alelnök előadta a Nemzeti Intézet történetét, kezdve az alakulástól a mai napig, meg nem feledkezve sehol se az eredményekről, melyeket az intézmény áldásos működése létre hozott. Ezután Simon János szavalta el saját szerzeményű alkalmi költeményét a hallgatóság érdeklődése mellett. Guttenberg Pál a kézimunkára nevelő orsz. egyesület igazgatója a kertészeti tevékenységről és erre való nevelésről tartott előadást és bejelenté, hogy e célból Losoncon a nemzeti intézet támogatásával 4 heti tanitó-tanfolyam nyílik meg legközelebb. Fáy Albert évi jelentését olvasta fel ezután. Az intézet tiszta vagyona ezidőzerint 151,238 koronát tesz ki. Ezután a folyó ügyek intéztettek el. A gyűlés a Szózat eléneklése után feloszlott. Elitéit szerkesztő. Tokay Lajost, a „Nógrádi és Honti Híradó“ cimü balassagyarmati hetilap felelős szerkesztőjét Hajdú Ferenc terhére elkövetett becsületsértés vétsége miatt még folyó évi február hó 11-én 50 korona pénzbüntetésre ítélte a balassagyarmati járásbíróság. Ez Ítélet ellen Tokay felebbezéssel élt, melylyel a bgyarmati kir. törvényszék folyó hó 3-án foglalkozott. A kir. törvényszék a járásbíróság Ítéletét helybenhagyta. A kir. járásbíróság a jogerős Ítélet folytán felhívta Tokayt az 50 korona pénzbüntetésére azzal, hogy nem fizetés esetén a büntetés 5 napi fogházra lesz átváltoztatva. A körmöcbányai áll. főreáliskolában folyó évi május havában a latin nyelvből mint rendkívüli tárgyból is tétettek érettségi írásbeli vizsgálatot. Most már szóbelit is tettek volna az erre kész ifjak. A felsőbb hatóság azonban, — a „szabályzatokra“ való utalással az írásbeli vizsgálatot megsemmisítette, a szóbelit pedig megtiltotta s igy a reményteljes reáliskolát végzett ifjak elestek attól a kedvezményektől, mellyel a latin nyelv tudása jár. Hja, paragrafus paragrafus. Uj lap. Dr. Buday Pichta Barna és Krúdy István szerkesztésében julius hó elsején „Nógrád“ címmel hetilap fog megjelenni Balassagyarmaton. A térzene folyó évi junius 27-iki műsora: J. Sch. M. dalinduló. Brüll. Nyitány a Grigoire c. operából. Zieher „Égi ábrándozó1- keringő. Pazeller Potpour Darewsky „A trombitás“ dal. Techtel Machtel Galapp. Strauss J. „A királyné csipkekendője“ c. operettjéből. Tanitók mozgalma. Tűrhetetlen helyzetük jogos és méltányos javítása céljából országszerte érdeklődésű mozgalmat indítottak a sárosvármegyei tanitók. A Sárosvármegyei Tanito-egyesület szombaton Kriványban Chytil Pál elnöklésével ülést tartott, amelyen hangoztatták, hogy a tanítóság fizetése kultúrember és kulturáltamhoz méltatlan. Követelték, hogy egyenlő elbánásban legyen részük az áll. tisztviselőkkel, azonkívül a fokozatos fizetésemelést és a szolgalati pragmatikát sürgették. Megkérték a tanitók a vármegyebeli országgyűlési képviselőket, hogy a parlamentben tegyék szóvá a tanitók nyomorúságos helyzetét. A F. M. K. E. kávéháznak 15-re jelzett megnyitása elmaradt. Ugyanis a berendezések és átalakítások még nem fejeződtek be. De amint halljuk, a megnyitás valószínűleg még a héten megtörténik. Mint említettük is, úgy a megnyitás estéjén, mint hetenként egyszer, rendszeresen csütörtökön a helybeli katonazenekar fog játszani. Zólyom város úgy látszik erősen igyekszik haladni a fejlődés utján ifjú polgármestere, dr. Rosenauer Ottó vezetése mellett. Mint egy ottani lapból olvassuk, most egy Zólyomban létesítendő reáliskola és dohánygyár megszerzése iránt tett előkészítő intézkedéseket. Az esküdtbiróság előtt még a múlt héten is folytak a tárgyalások és befejezést csak e héten, folyó hó 19-én nyertek.