Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-25 / 21. szám

1911. május 25._______________________________LOSONCI UJSAO______________ 3. oldal. kifosztotta s ahol ellenállást tapasztalt, ott nem riadt vissza a gyilkosságtól sem. A vakmerő rabló garázdálkodása tehát csak fokozta a csendőrség éberségét a fáradságos s veszedelmes munkájukat siker is koronázta. Az előzetes nyomozásokból annyit már meg­állapíthattak, hogy a szinóbányai erdőségekben bujkál a gonosztevő A szinóbányai és poltári csendőrőrsök parancsnokának vezetésével tervszerű hajtóvadászatot rendeztek Szalaj Ráczán György kézrekeritésére Hat csendőr fogott hozzá, hogy az élet-halál harcra elszánt rablót az igazságszolgáltatás kezei közé juttassa. E hó 19-én éjjel megszállották a szinóbányai erdőt s a felfedezett nyomokon ha­ladva reggel 3 órakor megpillantották az erdők rettegett rémét. — Add meg magad! — kiáltott rá harsány hangon Sánta Lajos csendőr s fegyverét lövésre emelte A bandita felkapta fegyverét s egy széles futörzs mellett keresett menedéket. Ekkor eldördült a csendőr fegyvere, hogy jelt adjon társainak. A jelre a csendőrök minden oldalról előbujtak s pár pillanat alatt villogó csendőrszuronyok között találta magát a hosszú idő óta hiába körözött veszedelmes rabló. Menekülésre már nem is gondolhatott. El­dobta fegyverét s ellenkezés nélkül, isszonyu szit­­kozódásokban törve ki, lépett a csendőrök elé. A kézrekerült jómadarat k 'ményen meg­vasalva rögtön Losoncra kisérték, ahonnan tegnap­előtt elszállították a balassagyarmati kir. törvény­szék fogházába. Szalai Ráczán György, az elfogott rabló, már töbször büntetett előéletű. Különféle bűncselek­mények elkövetéséért mar több mint húsz évet töltött fogházban. Nagy elismeréssel vagyunk tehát a szolgá­latukban önfeláldozással és páratlan ügyességgel e járó csendőröknek, hogy ezen veszedelmes gaz­ember kézrekeritésével megmentettek egész vidék lakosságának személy- és vagyonbiztonságát. Hajósuhancok felvételéről a csász. és kir. hadi­tengerészethez. A cs. és kir. haditengerészethez hajósuhan­­coknak olyan iljak vétetnek fel, akik a 14. életé­vet betöltötték, de a 17. életévet még nem halad­ták meg, akik osztrák vagv magyar honpolgárok, minden testi fogyatkozástol menttek, a koruknak megfelelő fejlettséggel, edzett egészséggel és jó latoképességgel bírnak, valamint fedhetetlen előéle­tet mutathatnak fel. Egyik vagy másik feltétel hiá­nyában a felvételre nem számíthatnak. A felvételi kérvények bélyegmentesen a pólai cs. és kir. kikötőnagysághoz a lakhelyhez legkö zelebb fekvő hadkiegészítő-parancsnokság által, tengerparti helységekben azonban az ott állomá­sozó vagy cirkáló hadihajók közvetítésével is beküldhetők. Az előirt állomány betöltéséig hajó­­suhancok barmikor felvehetők, a felvétel azonban rendes körülmények között július havában történik. A hajósuhancok egy iskolahajón matrózokká képeztetnek ki és aránylag rövid szolgálati idő után elérik az altiszti rangot A hajósuhancok ily módon megnyitott kato­nai pályájának végcélja a legmagasabb altiszti állás (törzsaltisztek) nyugdíjképes hajómesteri vagy kor­mánymesteri ramúokozatban A hajósuhancok teljes felruhárását és ellátá­sát a tengerészeti kincstár fedezi. Az iskola két évfolyamból áll; az iskola folyam szeptember 1-én kezdődik. A hajósuhanc kihépzése rendesen két évig tart, ha a belépés az iskolaév elején vagy legalább az iskolaév kezdete után 3 hónapon belül történik. Azon növendékek, akik nem bírják a német nyel­vet, egyelőre egy előkészitő-tanfolyainba soroztai­nak, amelyben rendesen a következő iskolaév kez­detéig maradnak és ahonnan azután az első év­folyambe osztatnak be. Az elméleti tantárgyak a következők : hittan, Írás és olvasás, számtan, hazai történelem, földrajz német é szerb-horvát nyelv, úgymint a katonai és tengerészeti tantárgyak. A gyakorlati kiképzés a következőkből áll: katonai és tengerészeti gyakorlatok és munkálatok, kormányzás, evezés, csónakgyakorlatok, vitorlavar­rás, gyakorlatok ágyúval és kézifegyverekkel, úgy­mint vívás, tornászás és úszás. Április, május, junius és julius hónapskban a hajósuhancok az iskolához gyakorlati hajó gya­nánt beosztott ágyunaszádekra szállnak, amelye­ken az Adiiai tengert és a Földközi tenger egyes részeit utazzák be. Az iskolaév végével (julius végén) az előké­­szitő-tanfolyolyamot és az első iskolaévet jó ered­ménynyel végzett növendékek, akiknek magavise­leté is kielégítő volt, hozzátartozóik kivánatára négy heti szabadságot kaphatnak. A haza- és vis­szautazás a hozzátartozók kivánatára katonaszálli­­tás utján is eszközölhető, de az erre eső mérsé­kelt kiadásokat a hozzátartozók köteles fedezni. A második évfolyam növendékei, akik kitűnő vagy igen jó erdóménynyel végeztek, mint első osztályú, akik jó eredményei végeztek, mint má­sodosztályú, akik elegendő eredménynyel végeztek, mint harmadosztályú matrózok, ellenben azon növendékek, kik a vizsgálat eredményei szerint és magaviseletükt eillétőleg nem felnek meg, mint negyedosztályu matrózok lépnek ki. Azon növendékek, kik az egész iskolaidő folyamán kiváló szorgalmat, valamint példás ma­gaviseletét tanúsítottak, a hadügyminisztérium tezgerészeti osztálya címzetes altisztekké nevezik ki. A második évfolyamot végezteti hajósuhan­­cokat szintén megillették egynégy heti szabadság otthonokba és hazautazásuk az illető hadkiegészitő­­parancsnoóságig katonaszállitás utján kincstári költségen létesíthető. A fedélzet- és kormányszolgálatra beosztott h ijósuhancokból lett matrózok szabadságuknak leteltével a gyakorlati hajóhad egyes hajóira, a jó magaviseletét tanúsítottak pedig esetleg tengeren­túli kiküldetésre rendelt hajókra osztatnak be ; a torpédó-, tüzér-, táviró- és aknaszolgálatra előjegy­zettek pedig mindjárt az illető szakiskolába sorol­tatnak, amelynek első kiképzési tanfolyama négy hónapig tart Ez utóbbiakból a jó magaviseletüek­­nek tengerentúli utazásra vonatkozó igényük — szakmájukba való kiképzésük után — alkalmas időre fenntartatik. Bővebb felvilágosítással kész­ségesen szolgál lapunk szerkesztősége. Színház. A szinpártoló közönség színházlátogatása ezúttal sem volt kielégítő. Színészeink egész héten úgyszólván ürességtől kongó teremben játszottak. Ilyen erőtlen támogatás mellett szinte tragikomikum számba megy, hogy Losonc számára a tapasztalt elfásult érdeklődés mellett még állandó színházat is merünk kívánni. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a társulat kúünő tehetségű és közszeretetben álló primadon­­n íja, Lónyai Piroska a szintársulat kötelékéből távozott. Aggodalommal nézünk az uj szereposz­tások elé, mert úgy érezzük, hogy az ő magas művészi qualitásait újabb szerződtetés nélkül a társulat tagjai pótolni nem igen tudják. E hó 24 én és 25-én érkezik vendégszereplésre Küry Klára, a budapesti városligeti színház híres művésznője, aki két legsikerültebb alakításában: a Muzsikus leányban és Liliben fog bemutatkozni a losonci közönségnek. Szerdán, május 17-én Biró Lajosnak nagy sikereket aratott színmüve, a Sárga liliom került színre félig telt ház előtt, elég gondos összjáték­­ban. A főszerepeket Nyikos Zsigmond (nagyherceg) és Sándor Julia (Judit) alakították gondosan ruti­­nozott művészi játékukkal. Boriss Bianka (prima­donna) játékában ma is temperamentumos, termé­szetes volt. Ivánfy Jenő (Frigyes báró), Radnai János (Thurzo) és Kovács Lajos is (rendőrkapitány) jól megállották helyüket szerepükben. Csütörtökön, május 18 án Herceg Ferenc kitűnő bohózata: A három testőr került színre. A darab ötletes bonyodalmai, az elmés és derűs humorral tetitett jelenetek, az iró kitűnő színpadi rutinjáról tesznek tanúságot, aki mindvégig tudja, mivel kell a közönség érdeklődését lekötni A fő­szerepet Báthory Béla (Polacsek) alakította kitűnő humorral, melyet az előadás végéig a közönség álandó tetszése kisért. Deery Béla (Rátkay) is minden igyekezetét bele vitte darabjába, bár egynéhányszor a groteszkekbe tévedt. Igen gondos, distingvált átérzéssel játszották meg szerepüket Sándor julia (Róza), Ivánfi (Kosniczky) és Radnai (Hortovay), Pénteken, május 19-én d. u. ifjúsági előadá­sul Shakespere híres tragédiáját: Julius Caesart mutatták be, este Farkas Imrének népszerű ope­­retté-jét: Az iglói diákokat adták. Kovács Lajos (csongrádi polgármester) sze­repében ezúttal is igen talenttimos, képzett színész­nek bizonyult Nyikos Zzigmond (Holeczy Pista) is izmosodó tehetségének minden tudásával igyeke­zett szerepét érvényre juttatni. Kovács Hanna (Éviké) indispozitióval küzdött, amely játékát élet­telenné, modorossá tette. Kitűnő humorral vonta be szerepét Báthory (Odrobina János). Vértes (Simák pedellus) ellenben a túlságosan hatásra törekvést ambitionalva nem egyszer burleszkbe tévedt. A többi szereplő is elég jól megállta helyét kisebb nagyobb szerepében. Szombaton, május 20-án Dörman Félix híres operettjét: A halhatatlan lumpot adtak bemutató előadásul. A fülbemászó, ritmikus melódiák egyszerre meghódították a közönséget, mely a darabot igen melegen fogadta, s a jo összelőadást mindvégig érdeklődésével kisérte. Á címszerepet Ivánfy Jenő (Ritter János tanító) alakította tőle megszokott finom művészi qualitásokkal; énekszámai is kifo­gástalanok voltak. Ügyesen játszották még szerepüket Boriss Bianka (Freitag Lujza) és Miklóssi Margit (Zankl Róza) Az összjáték sikerét a többi szereplő is több-kevesebb szerencsével biztosította kisebb nagyobb szerepében. Vasárnap, május 21 én d. u. Jókai Arany­ember c. drámáját játszották; este Farkas Imre nagysikerű operettéjét: A Narancsvirágot adták elő. Hétfőn, május hó 22-én Kazaliczky Antal­nak a párbajt parodizáló értékes társadalmi szín­müve : A kard becsülete került színre. Kun Tiva­dar ezredes hálás szerepében Kovács Lajos alakí­tott valóban dessens művészettel. Deéry Réla is szinte meglepően ügyesen illeszkedett Hertelendi főhadnagy nehéz szerepébe. Annál színtelenebb volt azonban Hidvéginé játéka, melyből minden művészi átérzés hiányzott. Hoffmann százados szerepét Báthory Béla játszotta a helyzetkomiku­mok diskréten ügyes kihasználásával. Sikerültén alakítottak még szerepükben Radnai János (Roz­­gonyi) és Sándor Julia (Vilma). Kedden, május hó 23-án a szertelenségbe csapó rémdrámákból összerótt detektivtörténet: Nick Karter került színre, a szokottnál felületesebb megjátszással. Deéry Béla, a címszerep alakitója semmiképpen sem tudta magát beleélni fantaszti­kus szerepébe. Vértes (Bobbi) meg akárhányszor szinte kihivóan túlzásba csapott. Nyikos Zsig­mond Melvil megjátszásában inkább valamely jámbor, becsületes hordár benyomását keltette stilszerü öltözetében, mint a hírhedt haramia vezé­rét. Sándor Julia Karmen is kedvtelenül, vontat­ottan játszott. Az előadáson megérződött a gon­dos betanulás és összepróbálás hiánya. HÍREK. A mexikói főkonzul — földink. A hiva­talos lap szombati száma közölte, hogy a király Breuer József Jakabnak, Svédország mexikói fő­konzuljának a magyar nemességet adományozta. Kevesen vannak már, kik visszatudnak emlékezni a kitüntetettre. Csak a nagyobb kort elért embe­rek. Hiszen idestova egy félszázadja, hogy itteni tartózkodását fölcserélte a mexikóival. Még 1845- ben született Szécsényben A gimnáziumot Loson­con végezte, majd az állatorvosi oklevél megszer­zése után Gömörmegyében telepedett le. Csak rövid ideig tartózkodott azonban itt, mert amikor Miksa habsburgi főherceget mexikói császárrá választották, ő is csatlakozott azokhoz, kik a szabad Amerika monarchiájának kíséretét képezték- S mi akkor talán csak ifjúkori fölbuzdulás lehe­tett, az később komoly elhatározássá, következe­tesen keresztülvitt szándékká vált: Mexikóban maradt a köztársaság visszaállítása után is s akaraterejével, munkás életével kivívta magának mexikói polgártársainak becsülésén s azon a ki­tüntetésen kívül, ami svéd konzullá történt kine­vezésével érte őt, szülőföldjének s honfitársainak kitüntetéseképen a magyar nemességet. Méltán megérdemli tehát honfitársai becsülése mellett — magyar állampolgárságát mind máig megtartotta — a királyi székből jövő kitüntetést. Itt említjük meg, hogy a kitüntetett főkonzulnak Losoncon és a vármegyében kiterjedt rokonsága van. Fegyelmi vizsgálat — saját kére­lemre. Nógrádvármegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 15-én tartott ülésén, saját kérelemre fegyelmi vizsgálatot rendelt el Brakl Ignác izraelita népiskolai tanító ügyé­ben és a vizsgálat keresztülvitelével Wagner Sándor polgármestert bízta meg. A «Lo­sonc és Vidéke» f. é. márc. 19. számában «Egy kis kulturkép» cimmel cikk jelent meg, amely Brakl Ignác tanítót súlyosan megvádolja. Azt állította ugyanis, Braklról, hogy a gondjaira bízott kis leányokkal er­kölcstelen üzelmeket gyakorol. Jóllehet az illetékes iskolaszék az ügyet megvizsgálta és a vádakat beigazolva nem látván az ügy felett napirendre tért, mégis a tanító saját kérelmére önigazolás céljából, valamint a losonci felzaklatott közhangulat lecsendesi­­tésére, a vizsgálatot elrendelni kellett. Lelkészbeiktatás Divényből jelentik: A Budaszálláson megüresedet ág. ev. lelkészi állásra az egyházhivek Lanstyák Gyula, legendi lelkészt választották meg. Az új lelkészt vasárnap iktatták be ünnepélyesen a hivatalába Pósa István buda­­szállási egyhazfelügyelő, Frenyo Gyula egyház­kerületi tőesperes és Bodnár Samu lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom