Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-04 / 18. szám

előfizetési arak á&fijAL fi ^88^ fi fi fi fi l|fi ^8^8 szerkesztoseo :

HELYBEN: Bfa’ sLiräi Bjg wm laSS H Ifö| lüg Bdjw pH l&ÉS ÉjS| 9 í£$f ]8jt* jjpjä 3» G| Losonc, Vasutl-utca 4. sz

Egész évre 8 kor fii. ■L* |gf H üfi HH H HH H K*j 19 SM KC KE SfH Égi ®3 Hn 9B fSB hová a lap szellemi

Félévre 4 kor fii- HR Ba» H9 ffflgs M IS |»2 MH H MB IHM Bjgfl jEis HS5 «HB H »SB fftWft SB HM részét Illető minden

Negyedévre 2 kor. fii. HH Kg «SB H Bja RH MUH| BS Bal S3 j£9§ Baj SjaSraj Mg |H közlemény intézendő.

VIDÉKRE: El Kg h| ®»Ä üli Sül SajKai* Iffl Bp wfi fflf PfSg PWL «sífj« MS

_ , ', gwp gag P IsMt, Ha gn wjüfMtíőÁ feig HH &É am uÜ ■’Hk HH M kiadóhivatal:

Egész evre 10 kor. fii. Rff: HR fsjh MMk BH KB ^HhURm MB eHH KM sffl fi® -^SA PSiffiH H|

Félévre 5 kor fii. BB tim TSflfi Mg H BBBBK HP ii MB jH BH jBk OH H Losonc, Kubinyl-tér 11

Negyedévre 2 kor. 50 fii. g£Í$ HB BB ESS HQ| BBgO» KSt'. O Bä ES« KB «BEk, RSfSsS hová az előfizetések,

BBS BjBi iMÉnKÜS G9E3 k*l R«| Kga E \d B3M hirdetések, minden-vEä Mw Hm I« paiaB HH Ht ad jjÍM MW Vttjjl BBS ffei HÍ aMS nemű pénzküldemé-Községek, egyesületek, HJS ^B KH lg® pS Km gSf» Mg tik fjEB Bfl M |l| g$|j MB M>M «SB 9M Cga nyék és a lap szétkűltovábbá nógrádmegyei 66*1 RK M MB Pj3 BH fgp KfÚ HS9 MS ■■ EH SB IgJ §31 3» Hgf E23JB| [m| y|g désére vonatkozó feltanitők és körjegyzők ^1 ^B M ff KI BB Bj WBM BH KB Jpf JEgA

KB* |§3H SHE H ■§& HplgSg£3 PH E9 szőlalások intézendők.

egyesülete tagjai részére BH H4 tfäSi fiáM Lray Ik figyj| ^Kiu U-JB TMsE H ny| raBj Lj&u KSu Ss|B Bhr ufl

évi előfizetési dij 5 kor. SSffl fiuu 1^9 EjwL.1 EB KLok2 13 ^9 SSSi fíS SBS EEB 3 ES ESilESS e33

HQ3 HBB £WM HB W! j| a IBB BB SjH^ Jgyl BHaa UHB M ^H hirdetések jutányos áron

B

KSrsdBV BETMUttf H TM kSWmSH H B

mHH Sf! %vff |T|, 'nB vétetnek fel a kladőhlva-Egyes szám ára 20 fii. MB Bp to BfiHp rBH^jiy ^BuMpí :Mgj BBMP^m tatban.

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

VI. évfolyam. 18. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 május 4.

felvilágosodás híveinek és a jogsss N fosztottak millióinak tekintete ina ^ y a függetlenségi párt vezére: Justh Gyulára irányul Őt tartják arra hivatottnak, hogy mint egy uj Kossuth Lajos, végrehajtsa a felszabadítás nagy, nehéz, de gyönyörű feladatát.

Justh Gyulát egész politikai múltja, képességei, sziklaszilárd, hajlithatatlan jelleme arra predesztinálják, hogy a nemzet ezen újabb, vértelen szabadságharcában vezér legyen. Rajta csüng az egész ország tekintete; a jogiosztott milliók reménysége benne van. Át van hatva az emberi egyenlőség és szabadság magasztos tudatától. Az ezért kifejtett odaadó, lankadást nem ismerő munkájáért jutalmat nem vár. A személyes érvényesülést soha nem kereste. Tőle a hiúság ördöge mindenkor távol maradt.

A feladat, ami reá vár, felette nehéz. Az ut, ami a célhoz vezet, röggel van kirakva, de a hivatás, amit be akar tölteni, felemelő.

«Ugylátszik — mondotta Justh Gyula a legutóbbi pártértekezleten tartott beszédében — a történelem a mi számunkra jelölte meg a hivatást, hogy igazi demokratikus elveken és a polgári jogegyenlőség elvein szilárdan megálló magyar államot az általános, egyenlő és titkos szavazati jog megvalósításával megteremtsük.»

Ma, 1911-ben még az 1874-ben, sőt 1848-ban megalkotott választási törvények vannak életben, melyek már az alkotáskor nyilvánvalóan szíikkebblüeknek bizonyultak. A különben is hézagos törvényeknek hibáit, annak minden csinját-binját úgy kitanulták, hogy e mellett a korrupció minden eszköze megállhat és az összeülő parlament, nem a nemzet, hanem a mindenkori kormány akaratát tükrözi vissza. Ez ellen szövetkezett a nemzet minden liberális és demokratikus polgára és ezek választptták és tekintik vezérükül Justh Gyulát. És talán azt kell legnagyobb érdeméül tudni Justh Gyulának, hogy a liberális és demokratikus irány híveit egy zászló alatt csoportosítani sikerült.

Azokat a kicsinyes, hazug és pusztán ugratásra szánt kifogásokat, amiket ezen szövetkezés ellen az ellenfelek felhoznak, logikus, erős érveléssel cáfolta meg Justh Gyula előbb említett beszédében.

Az általános választójoggal szemben a nemzetiségi mumust szokták felhozni, mint a mi a magyar szupremáciát veszélyezteti. Erre mondta Justh Gyula, hogy: «Szégyenpir nélkül nem merném ország-világnak kikiáltani, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jog veszélyezteti a magyar faji szupremáciát. Ezzel az egész világ előtt csak azt dokumentálnók, hogy a magyar

faj oly gyenge és hitvány, hogy létét és fölényét csak mesterséges eszközökkel tudja fenntartani.» . . . Justh Gyulától félteni a nemzeti szupremáciát és a nemzetköziségtől az országot a szocialistákkal való kooperáció miatt, megmosolyogni való állítás. — Hiszen Justh Gyulát hosszú politikai pályája alatt ott ta áljuk mindig a nemzeti politika törhetetlen híveinek élén. Hiszen éppen ő az, aki az ország első közjogi állásában a magyar nemzeti szupremáciát jobban kidomborította még a dinasztiával szemben is — mint bárki bármikor.

Azt pedig az ellenfeleknek is be kell látniok, hogy a legnagyobb politikai siker az, hogy a szociáldemokrata párt egy szivvel-lélekkel magyar, radikális, sőt soviniszta nemzeti párt mögé sorakozik a választói jog kérdésében és ezen párt vezetőjét, Justh Gyulát ismeri el vezérének, aki erős nemzeti érzésének és tettekben nyilatkozó hazaszeretetének számtalan Ízben adta jelét.

Ellenkezőleg a nemzetközi szociáldemokrata pártnak kölcsönöz ezen együttműködés nemzeti szint és jelleget.

Bizalommal és örömmel látjuk a szabadság híveinek tömörülését és ezek vállvetett együttműködését.

A vármegyei választások előtt.

Nógrádvármegve törvényhatósági bizottságának /. hó 15. napján tartandó rendes tavaszi közgyűlésén kerül betöltés alá, a Kossaczky Emil elhalálozásával megüresedett árvaszéki ülnöki állás- Értesülésünk szerint, ezen állásta Krúdy István árvaszéki jegyző, tb. árvaszéki ülnök pályázik, aki fokozatos előléptetésével a vármegye közönségének elismerő bizalmából eddigi szorgalmas és ügybuzgó működésének méltó jutalmát fogja elnyerni. Az igy megüresedendő II, osztályú aljegyzői állásra pályázik a rangban következő Krúdy Ferenc III. osztályú vármegyei aliegyző, mig ezen állásra, — mint hírlik — dr. Baross Pál balassagyarmati szolgabiró nyújtja be pályázati kérvényét.

Ezzel egyidejűleg az üresedésbe kerülő szolgabirói állást is be fogja tölteni a törvényhatóság, melyre tudtunkkal Kubicza István balassagyarmati, Svehla Elemér szécsényi és Soóky Jenő nógrádi járásbeli közigazgatási gyakornok, tb. szolgabirák pályáznak. Itt tehát hevesebb küzdelemre számíthat a közgyűlés. Ezen választások alkalmából ismételten figvelmébe ajánlhatjuk a vezető faktoroknak és a vármegyei bizottsági tagoknak, hogy a kifogástalanul működő tisztviselőket minden melléktekintet nélkül — szolgálati idejük figyelembe vételével léptessék elő, mert csak ily méltányos és természetes eljárással honorálhatják a tisztviselő törékvését és szorgalmát, mig az eddig bizony gyakran tapasztalt mellőzés méltán csak elégedetlenséget szülhet úgy az önérzetes mellőzött tisztviselőben, valamint az igazságot kereső nagyközönségben.

Kein civilist, nur damen

(Gabajodás a tennisz körül.)

A losonci sportkedvelő ifjúság körében lelkes mozgalom indult meg egy tenniszező-egyesület megalakítása céljából. Városunkban ugyan működik már évek óta egy tenniszegylet, azonban ezen egyesület teljesen katonai jellegű s a város intelligens ifjúsága nem juthatott soha sem abba a helyzetbe, hogy a szép sportnak hódolhasson.

A meglévő tenniszegylet katonai jellege most még inkább kiéleződött, mert ezen egyesület vezetősége a losonci ,,civil“ ifjúságot ez évben teljesen kirekesztette a pályáról.

Ezt az eljárást azonban még sem szabad olyan szigorúan elbírálnunk. A közmondásos katonai lovagiasság és udvariasság fénye egy csöppet sem homályosodon el. A mi katonatisztjeink hozzájuk illő tapintatossággal és gavallériával, a legsziveseb - ben meginvitálták a mi leányainkat. Az igaz, hogy a helyszűke miatt „csak csekélyebb számban.“ De e miatt sem szabad kétségbe esnünk. Azok a szerencés, kiválogatott fiatal urleányok, akiken a vezetőség, feltétlenül finomizlésü szeme megakadt, csak büszkeséget és dicsőséget szerezhetnek nekünk civileknek, mert a losonci lányok szépségét, kedvességét ők méltóképpen képviselik a reánk nézve vé telenül megtisztelő katonai társaságban.

Igaz ugyan, hogy a ,,Standesgemässig“ losonci urilányok között van még igen sok kedves, bájos és fiatal teremtés, de végtére kinek miköze ahhoz, hogy a tenniszező tiszt urak, mely leányokkal akarnak mulatni. Ebben már csak nem parancsolhat nekik senki!

Meg aztán a tenniszpálya a katonáké, ők 20 koronát fizetnek érte évenként a városnak. Aztán meg oly szűk, hogy a legjobb akarattal sem lehet oda mindenkit meghívni.

Éppen azért, majdnem érthetetlen az az elégedetlenség, amely a losonci „civil“ ifjúság körében keletkezett. Ezek a civil-ifjak, amilyenek ők, még talán azt akarnák, hogy a hölgyek helyett őket hívják meg a tiszt urak.

És aztán mit fáj a fejük a losonci ifjaknak, hogy csak a kiválasztott 8—10 lányt eresztik a tenniszpályára a tiszt urak. Tessék tisztelni a katonatisztek titkos választól jogát!

Igazán furcsa. Azelőtt a losonci intelligens ifjúságnak esze ágában sem volt a tennisz. De most, hogy a losonci katonai tenniszegylet bezárta kapuit a civilifjuság előtt, — most mind akar tenniszezni.

Szervezkednek, gyülekeznek s az elégedetlenek és megsértettek száma óráról — órára szaporodik. Vérbeborult arccal, sértett önérzettel tárgyalják a sérelmet.

Mert itt igen is sérelemről s még pedig vaskos sérelemről van szó. Nem az a baj, hogy a civil fiatalságot kirekesztették, ez hidegen hagy minden józan gondolkozásu intelligens losonci ifjút. De az már mégsem tűrhető szó nélkül, hogy a katonatisztek oly mulatságra, oly szórakozáshoz hívják meg a losonci urileányokat, ahonnan előbb a civil intelligens ifjúságot eltiltják.

Lám, a losonci leányok eddig is jártak a tenniszpályára, az ifjúság pedig alig vett részt azon. Azonban most, hogy onnan egyenesen elparancsolják és csak leányainkkal óhajtanak mulatni, a katonatisztek: önérzetesen talpra áll az ifjúság.

Az Úristen a leányokat nem kizárólag a katonatiszteknek teremtette s az anyák sem kizárólag katonatisztek számára nevelték leányaikat. A magyar ember, sajnos, mindenféle katonai köve-Dús raktárát fűszer és csemege árukban ajánlja .......

ENGEL MIKSA LOSONC.