Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-12-15 / 53. szám

V. évfolyam. 53. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 december 15, a——■■!■■■! IMII" miPRFMHI J1TMB« I. "*f>fiW!'l?nWWra'lll lÍiriBWÍB—II ■ RBZ22XBZ3WB 'jfrJX EECaaMUIT ilW"T Ilii WM W'IIH !!'■« ■■ in ..................HI I 18——jSj———ÜÜ^———I-i ELŐFIZETÉSI ARAK |H fÉSBj^k éfáSÜk 111 É ^HH A Ä ^j| H ^HH HEB SZERKESZTOSEG : HELYBEN: ^Hl HK|g£ gftjgT ifHp ||Íp gSB |B!|. R 3 ■ BH jä&§| BH BjjH MR jB9| «B ||89 Losonc, Vasuti-utca 4. sz Egész évre 8 kor - f|l |||^ hová a lap szellemi Negyedévre 2 kor 50 fii ||||g jj^|| jpÍ| 981 |^| |j|!S |8j| 39 9^^B9 hová az előfizetések, IBIj Bfij 3|S í8r’, aáB 'MM d§§ jffift Bgj «Bp KS IBB g|í^®i! ne.mi pénzküldemé-Községek, egyesületei , ^H Ejl &9& B§ W% S|gS gg$ fgjjjj KS §B HH Rg dB SB l§|f £1» H ggg nyék és a lap szétkid­továbbá nógrádmegyei E§| f|fa 8BB Mg gR WM í»'^p Bg| HE gR JR fi£f §R ÍR 8B iB BSBff aaK K«g R@ dősére vonatkozó fel­tanitók és körjegyzők Sféjg [£§§ R£ jgra| E§ SS© Spg 8§g mag Sgj| RH RB y|g EjR MB «BB HH szólalások intézemiok. egyesülete tagjai részére HM |J5 SB Bi EgS «50 H§? 2§|£ gro gjg g® H?|fij B| 9H BHI M HH ___ évi előfizetési dij 5 kor. H!^ PJe rSJ BBgj Hf ÉÍ£v IBI bÍTí swjfl HH Kg* bH rag® !áR Bi MR KKR H HH __ gjC^ JtWa Sg KOI JBHf HM »*Ig Sgg' faw Sgs-3 S"? Mjp i^a kJaH rlMi iHB B&&J ^B hirdetések jutányos áron----­­s^- i \íJb& S*1 SBa Vétetnek fel a kiadóhiva-Egyes szám ára 20 fii. BV ^^^pBjf falban. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Munka és munkabér. Engedtessék meg nekem, hogy a fenti címmel megjelent cikkel foglalkozzam és észrevételeimet megtegyem. Nehány évvel ezelőtt magam is abban a hitben voltam, hogy a munkabér növeke­dése a drágaság előidézőjévé válik. Meg­vallom, hogy nemzetgazdasági ismereteim nagyon csekélyek, azonban egy általánosabb és magasabb nézőpontból kiindult okosko­dás utján -— tisztán a józan logika törvé­nyeire és az Életben tapasztalható tényekre támaszkodva arra az eredményre jutottam, hogy a Magyarországon uralkodó drága­ságnak nem a munkabérek emelkedése az oka, hanem mondhatnám egy psichologiai momentum, mely emberi jellemvonásban gyökerezik: és ez a kapzsiság, melynek a mi viszonyaink között társadalmi gát nem áll útjában. Ha Magyarországot az iparilag és politikailag fejlettebb nyugati államokkal hasonlítjuk össze, szembetűnő, hogy Magyar­­országon a munkabérek sokkal alacsonyab-' bak, az élelmiszerek azonban sokkal drá­gábbak. Franciaországban, Angliában, az északameiikai Egyesült Államokban nem találhatók oly alacsony munkabérek, mint itt, az élelmiszerek, de' az iparcikkek is ellen­ben sokkal olcsóbbak. A munkabéremelke­dés azonban azért sem lehet a drágaság oka, mivel a munkabérek 10 év alatt csak 30°/0-al emelkedtek, az élelmiszerek ára ellenben 100 és ennél több százalékkal. Hogy a munkabér emelkedését a nagy­mérvű kivándorlás elősegítette, valószínű. De bár fájlalnunk kell azt a nagyfokú vér-, erő- és munkaveszteséget, mely, a kivándor­lás által az ország népességét érte, a munka­béremelkedést csak örömmel szabad üdvö­zölnünk. A magyarországi munkásság kere­seti viszonyai korántsem oly rózsásak. Az ipari munkások átlagos évi keresete a 650 koronát, a mezőgazdasági munkásoké a 450 koronát alig haladja meg. Tessék a mai drágaság mellett ebből megélni ! Az ország össznépességének jóléte az őt tevő minden egyes tagjának jólététől függ. Örülnünk kell, ha az általános népjólét a kereseti viszonyokkal, munkabérekkel emelkedik. Ha munkás többet keres, nagyobbak lesznek az igényei, több gondot fordíthat ruháza­tára, élelmezésére, lakására, nemesebb szó­rakozásokra, röviden: nagyobb a vásárló­képessége, ennélfogva a vásárlók tömege, vagyis a forgalom fokozódik, a kereskedő és termelő tehát kisebb haszonnal fog meg­elégedni, ha meg van a társadalmi korlátja a föntemlitett közös emberi jellemvonásnak: a kapzsiságnak. De erre majd később visszatérek. A magasabb munkabérek következmé­nye lesz az általános népjóléten kívül a közegészség javulása és a kultúra emelke­dése, ezeknek következménye pedig a munka­­képesség fokozódása. A munkaadók részéről szűk látókörre vall és saját érdekei ellen vét az a törekvés, mely a munkabérek leszállítására igyekszik, mert végeredmény­ben önmagukon boszulják meg magukat. Lám, az alacsony munkabérek és a munka­hiány idézték elő a nagyfokú kivándorlást, melynek következménye itthon a munkaerő­hiány lett. A munkaerő az Élet forgalmá­ban épen olyan áru, mint bármely más: oda tódul, hol magasabb értéket képvisel és onnan tódul leginkább, hol legkevésbbé értékelik. A mily mértékben javulni fognak idehaza a megélhetési, oly mértékben fog csökkeni a kivándorlás, sőt a visszavándor­­lásra is számíthatunk. Amig ez be nem következik, nem szabad, de — a tapasztalat is bizonyítja — nem is lehet a kivándor­lást erőszakosan meggátolni. A munkaerő a munkás egyetlen tulajdona és az élethez való természetes jogából következik, hogy azt ott értékesítse, ahol legtöbbet adnak érte. A hazafiságra való apellálás értékét vesztette azóta, mióta a munkaadók — és pedig úgy a nagybirtok, mint a nagytőke — inkább volt hajlandó olcsóbb idegen munkaerőket hozatni, semhogy honfitársai­nak bérét nehány fillérrel emelje. Tudjuk, hogy Angliában, Amerikában a munkabérek sokkal magasabbak, az élelmi és ipari cikkek ára mégis sokkal alacsonyabb, mint idehaza. A munkabérek emelkedése tehát nem oka a drágaságnak. Ezt az okot ma már nem is kell keresnünk, iiiszen köz­tudomású. Maguk, akik a drágaságot elő­idézték, sem tartják már szükségesnek az álarcot és a szemérmes védekezést. Rohon­­czy azzal az indítvánnyal lépett a nyilvá­nosság elé, hogy a magas gabonaárak fen­­tartása céljából lépjen a nagybirtokosság kartellbe és csökkentse a gabonatermelést. Már pedig tudjuk, hogy az ország kéthar­mada a nagybirtokosság — főpapság és mágnások — kezén van és igy az élelmi szerek termelését valóban ők irányítják. Másrészt a képviselőházban elhangzott be­szédekből tudjuk, hogy a Romániával és Szerbiával kötött szerződésből kifolyólag a a contingentalt husmennyiségi behozatal csekélységénél fogva a húsárak csökkenésé­től nem kell félnünk! Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az ország állatállománya — bár betegségek nem pusztították jobban, mint máskor — több mint 200000 darab­bal csökkent. Látjuk tehát, hogy a drágaság mester­ségesen van előidézve: egyrészt a csökkent termelés, másrészt a behozatal megakadá­lyozása és a kivitel korlátlansága által. KARÁCSONYI élő dunai halak, harcsa, csuka, ponty keesege, süllő, balatoni fogasok stb. KAPHATÓK! I f ürme­pekre EMEI I Losonc. Telefon sz. 90. Rugója ennek a mesterséges drágításnak mint minden hasonló esetben, a kapzsiság. Ez egy közös emberi jellemvonás, mely minden emberben meg van és azonnal jelentkezik, mihelyt az alkalom adódik és abban a mértékben növekszik, ainily mér­tékben csökkent a korlátozása. Ez a korlát a szabad verseny. Látjuk az árak minden külső ok nélküli azonnali emelkedését, mi­helyt a versengés kartellirozás folytán meg­szűnt. Viszont mihelyt egy uj versenytárs keletkezik, az árak minden külső ok dacára csökkennék. Magyarország legtermékenyebb része a nagybirtokosság kezében van. Az övé a hatalom is, az ő szava dönt úgy a megyében, mint az országgyűlésen, mert a mai választójogi rendszer mellett, midőn a tőle függő szavazót könnyen ellenőrizheti és velők bosszúját könnyen éreztetheti, többnyire csak olyan képviselő kerülhet úgy a megyéhez, mint a parlamentbe, akit ő megenged, aki tehát tőle függ. Ennélfogva tehát a választójog reformja, az általános, egyenlő, titkos 4k községenkénti választójog mielőbbi jnegteremtése az egyetlen eszköz a drágasa^’megszüritetésére. Akkor a nép­nek módjában lesz olyan képviselőket meg­választani, kik elsősorban a nép érdekét tarják szemük előtt. Kik törvényes intézke­déseket létesítenek, melyek megakadályozni alkalmasak bárminemű uzsorát. Ezek meg­fogják akadályozni, hogy az állami üzemek a kartellekben részt vegyenek, hitbizomá­­nyok létesítését nem fogják megengedni, ellenben : lehetővé fogják tenni a középbir­tokok szaporodását és az egyházi birtokok saeculazisatióját. A vámhatárok megnyitása és elzárása sem lesz többé csupán a nagy­birtok kezében és akkor megindulhat az élelmiszer termelése terén is az egészséges verseny, mely az élelmiszerek mennyiségé­nek fokozásában, minőségének javulásában és árának csökkenésében fog nyilvánulni. És igy önmagától, természetes evolutió utján fog kifejlődni az a társadalmi gát, mely a kapzsiságot, miként a többi társa­dalomellenes jellemvonásokat az emberekben megfelelő korlátok közzé szorítja. Heves. Kulturkép Északnőgrádból. A Nógrádinegyei Nemzeti Intézet figyelmébe. — Nem cikket írni kívánok ezúttal, hanem csak konstatálni egy sajnálatos tényt, mely Nógrádvar­­rnegye megmagyarositásának a legfőbb, mondhat­nám egyedüli akadálya. Minden félreértést kike­rülve, nem kivánok senkit, sem támadni, sem meg­gyanúsítani, legkevésbbé a Nógrádvármegyei Nem­zeti Intézet jelenlegi és volt, páratlanul buzgó és hazafias vezetőségét, mert hiszen ők az alájuk rendelt választmányokkal sok mindent megtettek és megtesznek, hogy a befurakodó pánszlávizmus­íí x)A Rákóczi-ut 19. Ajánlja dúsan berendezett fűszer-, csemege-, liszt és ásván}1 viz kereskedését, hol a leg­jobb áruk a legolcsóbb árban kaphatók. Kis prágai sódarból nagy raktár! Naponta friss prágai sódar, virsli, debreceni szalonna és vegyes felvágottak. Kugler süte­mény és cukorkák. Vidéki rendelések azonnal eszközültetnek. jjj#“ Ingyen csomagolás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom