Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-10-13 / 44. szám
4. oldal LOSONCI UJSAO 1910. október 13. Uj zeneiskola. A városunkból származó s országszerte előnyösen ismert zongoraművész és zenetanár, Cséka Aladár, akit legutóbb az egyik fővárosi főgimnázium zenetanárává neveztek ki, Budapesten a fehérvári-uti Sportteleppel szemben a Lenke-uton zeneiskolát nyitott, melyben a beiratások már megkezdődtek. Vármegyei közgyűlés. Nógrádvármegye törvéhyhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlése f. hó 15-én lesz Balassagyarmaton a vármegyei székház dísztermében. A közgyűlésen a következő Losoncot érdeklő ügyek kerülnek tárgyalás alá : Losonc r. t. városi alkalmazottak javadalmának államsegélyből kiegészítése Losonc r. t. városi közkórházi gondnok működési pótléka. Losonc r. t. városi vámház céljaira ingatlan vásárlás. Losonc r. t. városban a Kisfalu városrészben ingatlan eladása. Losonc r. t. városban sertéshizlaló telep részére eladott ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződés. Losonc r. t. városban a polgári iskolai tanítónők lakbérének rendezése. Losonc r. t. város az ebadó szabályrendelet módosítása tárgyában. Losonc r. t. város állatorvosi állás betöltése. Losonc város elhagyott gyermekek segélyalapjának 1899—907. évi számadása. Losonc r. t. város képviselőtestülete által Rakottyai Györgynek nyújtott pótadómentesség. A szennyplakát per befejezése. Ismeretes még az a gyalázatosán piszkolódó falragasz, mely a múlt évben jelent meg városunkban. Ennek a plakátnak sem a szerzőjét, sem a nyomdai előállítóját kikutatni máig se n sikerült. Werner Ernő nyomdász, aki azóta már Losoncról elköltözött, azt állította, hogy a plakát Kármán Zsigmond nyomdájában készült. Ezért a súlyos vádért Kármán Zsigmond feljelentette Wernert rágalmazás vétsége miatt. A büntető per ezen ügyben a múlt héten fejeződött be a losonci kir. járásbíróság előtt. Werner Ernő ugyanis Írásbeli nyilatkozatot adott ki, melyben beismeri, hogy vádjának alaptalanságáról meggyőződött s Kármán Zsigmondtól bocsánatot kér. Ezzel a bocsánatkéréssel az odiozus ügy most már végleg befejezést nyert. A főgimnáziumi Kossuth-alapitványra adakoztak újabban : Dr. Gyurkovics Mihály, Fogéi Mátyás 2—2 koronát; Rohoska Lajos, Fleischmann Lajos 1 — 1 koronát; Tarbay Dezső 4) fillért; Nagy Pál, Dombrovszky Károly 20—20 fillért. Eddig befolyt összesen 257 kor. 29 fillér. Fogadják e helyen is a szives adakozók az intézet Kü^C-...?ét. Szives adományokat — tekintettel a nemes célra ;— köszönettel fogad a főgimnázium igazgatósága. Adóellenőrzés. A balassagyarmati kir. pénzügyigazgatóság az 1889. évi XXVIII. t.-c ll. §-a értelmében minden évben szokásos adóellenőrzés végett dr. Molnár Ignác kir. pénzügyi fogalmazót kiküldötte. Az adóellenőrzésre felhívjuk adózó polgárok figyelmét, mert az a adóellenőrzésnek egyik célját képezi az is, hogy a közönségnek alkalom nyujtassék az adókivetés esetleges méltánytalanságai ellen a kiküldött tisztviselőnél panasszal élni és jogorvoslatot kérni. Nálunk az adóellenőrzés napja még nincs meghatározva, azonban jónak láttuk már most felhívni a közönség figyelmét az adóellenőrzés alkalmával tartandó panasznapokra. Tessék jegyet váltani! A losonci állomásfőnökség, hivatkozva a felettes hatóságának rendelkezésére, szigorú utasítást adott ki, hogy a vasúti várótermekbe és az állomás elzárt részébe csakis érvényes menetjeggyel vagy pályaudvari belépőjeggyel lehet belépni. Kivételt e szabály alól csupán a hatóság közegei képeznek hivatalos működésűk tartamára. Jótékonyság. Gansel Gáspár helybeli kereskedő 1 kor. 36 fillért adományozott az izr. leányegylet „Ingyen kenyér és tej“ jótékonysági intézménye céljaira. Öngyilkos katona. Zeitz Hermann, 25-ik gyalogezredbeli tizedes f. hó 7-én szolgálati fegyverével főbelőtte magát. A szerencsétlen végű tizedest, akit feljeb bvalói igen szerettek, családi viszonyai miatt vált meg az élettől. Vasárnap témették katonai dísszel. Az Első Nógrádmegyei Alkoholellenes Egyesület vasárnap d. u. 4 órakor a tanítóképzőintézet gyakorlóiskolai termében előadást tart. Az előadás műsora igen változatos, telve tanulságos és szórakoztató pontokkal, amire ezúttal is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Gyanús haláleset. Pénteken reggel holtan találták Reguli Lajos salgótarjáni vagyonos mészáros iparost a háza lépcsőjén. Hozzátartozói úgy vélekedtek, hogy szivszélhüdés érte a 48—50 év körüli erőteljes embert, később meglepetve vették észre, hogy összes ékszerei és készpénze hiányzik. Ezen körölmény természetesen arra az alapos gyajiura adott okot, hogy Reguli nem természetes halállal múlt ki s az ügyészség el is rendelte a holttest felboncolását. Pozitív eredménye még nincs a vizsgálatnak, csupán arról nyertünk értesülést, hogy a csendőrség letartóztta a Reguliék mindenesét. A postahivatal kibővítése. Nagyon sok bajnak az orvoslását várjuk annak a szerződésnek teljesítésétől, amelyet a napokban kötött a m. kir. postakincstár a losonci r. kath. egyházzal. Ezen szerződéssel a r. kath. egyház Rákóczi-uti háza teljesen a m. kir. postakincstár bérleményébe megy át s az egész épületet elfoglalólag ott nyernek elhelyezést a losonci m kir. postahivatal különböző osztályai. Az emeletre a r. kath plébánia mostani helyére jön a távirat-osztály, a Huighes-terem, a telefonközpont, továbbá a postafőnök és házmester lakása. A földszinti helyiségeket pedig a nagy forgalomra való tekintettel, célszerű és kényelmesebb beosztással fogják átalakítani. Mindezen átalakítások azonban csak a jövő év elején fognak bekövetkezni, amikor is a r. kath. plébánia a kiskarsa-utcai Hermann-féle ház emeleti helyiségeit fogja elfoglalni. A posta kincstár a r. kath. egyháznak évi 8000 kor. bérösszeget fog fizetni az egész épület kibéreléseért. A Sorompóból. A Sorompó Orsz. Iparvédő Egyesület losonci gimnáziumi fiókja szeptember 27-én tartotta alakuló-közgyűlését. A közgyűlésen elnökké Klein Ármin, titkárrá Heisler Pál és főjegyzővé Túri Emil választattak meg. Az egyesület működését a múlt évi tevékenységének megfelelőleg fogja az idén is folytatni. Előadás az esperantóról Medgyesi János budapesti tanár folyó ho 9-én tartotta előadását az esperantó nyelvről a városházán nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az előadó beszédében kifejtette, hogy az esperantó célja oly nyelvbeli segédeszközt létesíteni, amely a nemzeti nyelvek különfélesége miatt fennálló nemzetközi érintkezési akadályt megszüntesse. Ma, midón a vasutak, gépkocsik és ma-holnap légi jármüvek a nemzeteket egymáshoz közelhozzák és az egymással való érintkezést állandóvá teszik, a nemzeti nyelvek mondhatlanul sok bajt okoznak. Föltétlenül szükséges, hogy az ember saját nemzete nyelvén kívül még más nyelvet, illetve több nyelvet is beszéljen. Valamely nemzeti nyelvet közössé tenni eddig nem sikerült. Ennek legfőbb oka a nemzeti féltékenység. Egyik nemzet fiai sem akarják, hogy a másik nemzet nyelve legyen általánossá ez ő nyelve ártalmára. De hátránya valamennyi nemzeti nyelvnek még a sok nyelvtani kivétel is, ami idegeneknek nagyon nehézzé teszi az illető nyelv megtanulását- Mindezeken a bajokon segít az esperantó. Egyetlen nyelvet sem szőrit háttérbe, mivel mindig csak mint kisegítő nyelv szerepel. Nyelvtana oly egyszerű, hogy néhány perc alatt tökéletesen elsajátítható. Rendhagyás, szabályalóli kivétel nincs. A benne előforduló sok nemzetközi szó hatalmas szókincs, amelyet tanulás nélkül is elsajátíthat mindenki Mindez könnyűvé teszi e nyelv megtanulását és álttalánossá tételét. A segédnyelv használatára a kis nemzetek, inint pl. a magyar nemzet gyermekei jobban szorulnak rá. A nagy nemzetekét nyelvét megtanulják mások is, a kis nemzetekét nem. Elsősorban tehát ezeknek kell az esperantót megtanulnak. Az esperantó általános használata már nem a jövő zenéje. Ma már több mint 2000 folyóirat, élclap stb. jelenik meg ezen a nyelven. A klasszikusok, a tudósok müvei már nagyrészben ezen a nyelven olvashatók. A léghajósképesités már most és ma-holnap a gépkocsi- és vonatvezetőképesités is az esperantó tudásához lesz kötve. Az esperantó tehát nagy lépésekkel halad előre és közel van ahhoz, hogy általánosan használtassák kisegítő nyelv gyanánt. A jelenlevők nagy tetszéssel fogadták a szép előadást és hatása alatt számosán jelentkeztek a megtartandó esperantó-tanfolyamra. A még résztvenni akarók folyó hó 16-ig jelentkezhetnek Zoltán Géza tanitóképző-intézeti tanárnál vagy az első tanítás alkalmával folyó hó 16ári délelőtt 10’/a órakor a tanítóképző-intézetben, ahol a tanfolyamot tartják. M. Az Iskolaegyesület bélyegei. Egy hónapja annak, hogy a fővárosi nagyobb tőzsdék, valamint az ország összes könyv- és papirkereskedéseinek kirakataiban feltűntek azok a művészi kiállítású bélyegek, amelyeket több fürdő, természeti szépség látképevei, nehány kiváló műalkotás képével, két fillér árban kibocsátott a Magyar Iskolaegyesület. Amint értesülünk, ez az egy hónap szinte nem várt eredményt mutat fel, nemcsak az apró diáksereg bélyeggyüjteményeibe kerültek bele a bélyegek, amelyeket nehány lelkes kereskedőcég számláira ráilleszt, de a nagyközönség vásárló kedve is oly arányban jelentkezett, ami nálunk eddig volt tapasztalható hasonló esetekben. Ezrével kerülnek naponta a postaszekrényekbe olyan levelek, amelyek hátlapján ezek a valóban szép bélyegek zárják le, jeléül annak, hogy egyrészt a mi közönségünk tud lelkesülni minden nemes, kulturális cél és a magyar nyelv terjesztésére irányuló támogatásáért, másrészt a művészies munkát is tudja értékelni. Az Iskolaegyesület bélyegei városunkban Redlinger Ignácz könyvkereskedésében kaphatók. Színház. Szerdán Follinus megható és mulatságos énekes népszínműve került színre Lónyai P. jutalomjátékául : a „NániTiszta, csengő énekét, ügyes táncát és fölvillanyozó temperamentumosságát, frisseségét már nem is említjük. Utóvégre ez minden primadonnánál megvan — és Lónyai Piroska több ennél. Ő színésznő. Művész. Nemcsak táncol s énekel, hanem alakit, jellemez és művészi mimikával fejezi ki a legfinomabb árnyalatokat. Nemcsak primadonna, hanem művész, aki — hisszük — szükség esetén drámai szerepben is megállná a helyét. Megérdemelte a nagyközönség zajos tapsait. Kitűnő volt még Bátory, Ivánfy és elég jók a többiek is. Csütörtökön Szigligeti régi alkalmi drámáját, a , II. Rákóczi Ferenc fogságá“-t mutatták be, — úgy, ahogy drámát csak ez a társulat tud előadni. Naiv ósdi pátosszal játszották mindnyájan : Kovách L. bőgött, ordított, hogy rázott a hideg, Nyikos nemes fájdalommal és szeretettel teli orrhangon szavalt, Földváry meg pláne adta az idealista hazaffyt és nem restéit Rákóczi szerepében kofferrel (talán a fehérneműi voltak benne?) menekülni a böntönből (!). Az egész előedás az az ellenszenves, Ízléstelen, kardcsörtető előadás volt, aminővel a társulat pl. a Bánk bánban sértette meg önmagát. Mig szomorúan jelentjük, hogy színészeink eltávoztak s tavaszig nem lesz részünk színi előadásban : egyben elégedetten állapítjuk meg, hogy úgy a társulat, mint, a közönség végre megfelelt a kivánalmaknak. Örülünk a társulat rendezett viszonyainak, az igazgató bőkezűségének, mely utóbbitól elvárjuk még, hogy a társulat egyik nagy fogyatékosságát. a drámai színészekben való hiányát eltünteti. E hiány volt oka annak, hogy az előadott darabok közt túlnyomóan sok volt az operett s a bemutatott egy-két dráma jóformán csak a Bánk bánt kivéve — ócska és rossz volt. De. mig értéíkes drámai színésze s színésznője — ezen okvetlenül segíteni kell — nem volt a társulatnak: volt oly kiváló komikusa, rriint Báthory, Ivánfi, oly primadonája, mint Lónyai, szubrettje, mint Boriss B., Kovács H. stb. Az az igazgató, aki —- ezt ismételten köszönjük — áldozatot nem kiméivé vendégszerepeltette közöttünk Blaha Lujzát, Papír Sándort, Kornay Margitot, Saári Margitot: reméljük, hogy lehetőleg mihamarabb ki fogja egészíteni társulatát drámai erőkkel. ürülünk annak is, hogy a közönség, főleg, mióta a Vigadó nagyterme megnyílt, állandóan szép számmal látogatta az előadásokat, íme, bebizonyosodott evvel, hogy a losonci polgárság kellő pártolásban tudja részesíteni a Szálkáiéhoz hasonló rendezett s értékes társulatot, ha az alkalmas épületben tartja előadásait és nem deszkabódéban, ahol jóformán „pallósról néz be az ég“ Ezekután hát bátran megtehetjük azt a lépést, mely a vigadói színpad megnyitása után következik. Kívánjuk az állandó színházat. Irodalom. Egy modern mindenttudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, amely a müveit embernek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. — Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé-kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondást a modern ember úgy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolcán egy saját külön mindentudót, aki tud mindent, amire gazdájának szüksége lehet, és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden fölmerülő kérdésre. Ez a mindentudó A. mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern életet jellemző könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kultúrájú nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. — Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. —
