Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-09-29 / 42. szám

V. évfolyam. 42. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1910 szeptember 29. ELŐFIZETÉSI ARAK gif Iw Wh fSk flg£ H ^ B KJ |BHA| Bw flHfc SZERKESZTOSEG: HELYBEN: Ej§|| íjIK 1BB B&S IggsJ i:Í£> iS§| HS?* jfcjji esteg gS m kíáj M3 Ki sW iM h R BE jKjS Losonc, Kossuth L.-U. 69 Egész évre 8 kor. fii. HM SB «S Kg Sag, $£§ IHR 0S 3gH HM BB WS H 9» j3jB HH B ü hová a lap szellemi Félévre 4 kor. fii. m Hl (PS HSs SSfS KOS KgjBá Ha* §§M RMS -?g| K| Hl ■ HH H HH| |H részét illető minden Negyedévre 2 kor. fii. Kpf gfo j&jj jgjjfe MB gKg H B§S& SÄA MK SS ■£ B| St SB MB BB közlemény intézendő. c.aj:°Ezii ,, 1 ll% Hl Ilii 1 11 1% BI t•*«—. Félévre 5 kor. - fii. j©f gES H «. |S£ B Rlml H W B H HB % BB B Losonc, Kubinyi-tér II Negyedévre 2 kor. 50 fii. Mp Mj ffi QR3 H S BB SB BS K SBjBS &Sm| hová az előfizetések, ___ fej® 8®! SH| BEK g|4< affiraBHgj SH Ejäj SB BS Kfj z->»® rj»j feajff hirdetések, minden-HS HRraH» B ___ HS BH B Bs HhH 8Rf SS IpSi tB nénzkiildemé-Községek, egyesületek, BB Wr K§£ wg g§5 %yí«S 1§§ H Bh B SB B HE Ai H B| 9g H| nyék és a lap szétkül­továhhá ii<>gr.“dmegyei Hg HH HH Hra Bgs HH BH HS fa&ä' SÉsí Hk *** ip BP a®? Ssj5 ä8a «SB S n. BH OK désére vonatkozó fel­tanitók és körjegyzők BE» §£f B S*W H B Síi 983 tSWl S» «S* nHj IP gS £Kj 9R W HHB| H B szólalások intézendők. egyesülete tagjai részére BEa K| bsPf Kg n BBS HH HOB H HEa 38® IJ» BW 9K ffySi Hg IB HS évi előfizetési dij 5 kor. HEgi Est SE 4. « BjC Bag HH hJ 1®S WK SffiH ÍNK WH j3fe’ kSH gp® $$?■ ^SRí Hl , H JB Bl« KB KL «Bi Skb %áSÍ EHB SS$ BBS BH JVH WH ESS Hl Mi HB H IHK ^B hirdetések jutányos áron BBS H H BfLZgmS VnütHSslEf BSa 9» iW ÍSsSB Seif ES HKJH vétetnek fel a kladőlilva-Egyes szám ára 20 íil. ^fsgjSF ggf bP v^'JWpy RH KO HHH talban. . A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Harc a választójogért. Irta Dr. Bognár Oszkár. Feszült érdeklődéssel várja a közvéle­mény az összeülő parlament munkájának eredményét. A helyzet úgy festett, hogy a legerősebb összeütközés a kormány és ellenzék között a véderővita és a katona terhek tárgyalásánál lesz, de a legutóbb történtek arra engednek következtetni, hogy semmivel sem lesz kisebb erejű a mérkőzés a választójog tárgyalásánál, amelynek meg­oldására a mostani parlament van hivatva. Hatalmas, nagy erkölcsi sulylyal biró szervezet alakult a közelmúltban az általá­nos szavazati jog érdekében : a Választójog Országos Szövetsége, amely célul tűzte ki a fáradságot nem ismerő, lankadatlan agi­­tációt a radikális választói jog megalkotá­sáért. Az alapítók között ott találjuk a szellemi élet vezéreit, jeleseit: kiváló politi­kusokat — pártkülönbség nélkül — jeles Írókat, a legnagyobb lapok szerkesztőit, inagasrangu államhivatalnokokat, tudósokat, egyetemi tanárokat stb., akik a tudás erejé­vel, a szellemi hatalom felsőbbségével köve­telik egyértelműen az általános egyenlő és titkos választói jogot. Élükön, mint vezér, báró Bánffy Dezső áll. A Választójog Országos Szövetsége a napokban gyűlést tartott Szatmáron, amely a kis városkát, mondhatni — a szellemi élet központjává tette. Itt báró Bánffy Dezső oly kijelentéseket tett a radikális választói jog mellett, melyek méltán keltettek a poli­tikai körökben nagy feltűnést és visszhan­got. Ha valaki, úgy Bánffy az, aki hivatva van a mai választási rendszer kritizálására és elbírálására. Magyarország volt minisz­terelnöke és belügyminisztere, aki maga is végig csinált egy oly választást, mely eklatáns bizonyíték volt arra, hogy a mai rendszer mellett tisztán a kormány jóakarátától és lelkiismeretétől függ, hogy milyen ellenzék jusson be a parlamentbe. A választási törvények megalkotása óta (1848: V. és 1874: XXXIII. t.-c.) úgymond Bánffy — uj társadalmi és fog­lalkozási kategóriák születtek, anélkül, hogy róluk a törvényhozás tudomást vett volna. A kormány még ma is — amikor már a radikális választói jog törvénybe igtatása halaszthatatlan — csak toltozgatni-foltoz­­gatni akar; ami nem ér semmit. A választói jog — igy folytatja — csak titkos lehet, mert csak ez képes a visszaéléseket meg­szüntetni. Ma úgy áll a dolog, hogy igen kevesen vannak Magyarországon, akik poh­­kai meggyőződésüket szabadon követhetik. Az általános, egyenlő és titkos választói jog az egyedüli, amely «a nemzetet az agrár-feudalizmus jármából át tudja vinni a polgári megerősödés útjára.» Tartalmas, súlyos kijelentések, ezek, nem mintha uj lenne, amit mond, de mivel Bánffy mondja. Az ő szavát nemcsak a magyar politikai körök, de a bécsi udvar, a legfelsőbb körök, a király és trónörökös is tudomásul veszik és mint egyenességéről, őszinteségéről hires tanácsosuk szavát, meg is szívlelik. Bánffy közéleti szereplését örömmel szemlélhetjük. Az utóbbi években oly politikát követ, mely igazán megtalálta az utat a magyar nemzet szivéhez. Az első magyar államférfiu, ki a kormányelnökség, miniszterség után ellenzékbe ment. Azóta ott látjuk minden komoly nemzeti küzde­lemben az első sorokban és halljuk szavát minden válságos időben. A sajtóban igen megoszlottak a véle­mények Bánffy állásfoglalása tekintetében. Mig egyik rész örömmel üdvözölte a radi­kális álláspont miatt, a másik rész a gene­rális választójogtól a magyar nemzeti szupremáciát félti. Balga félelem, amely éppen Bánffytól, a legsovénebb magyar politikustól félti a magyar hegemóniát. Az aggályok az «általános» kifejezés­től ijedtek meg annyira. Ez egy oly kifeje­zés, amely magyarázatra szorul. Mint sok más kifejezést, nem szabad ezt sem a leg­szorosabb értelemben használni, hanem azt kell érteni alatta, amit ez alatt érteni szok­tak, aminthogy cum grano salis értelmezzük a: minden ember, minden hazafi, minden magyar, az egész világ stb. kifejezéseket. Általános szavazati jog a kifejezés legszé­lesebb érzelmében az lenne, hogy bizonyos kor után, már az emberi minőségnél fogva mindenki szavazati joggal bírna. De vájjon ki akarna szavazati jogot adni a fegyenc­­nek, az erkölcsi defektusban szenvedőnek, a csőd, gondnokság alatt állónak, a katoná­nak, a koldusnak, az országban tartózkodó, itt élő külföldinek? De tovább megyünk. Ki tudná jó kezekben azt a vezetést, amely minden kondásnak, béreslegénynek, irni­­olvasni nem tudó, napszámosnak stb. sza­vazati jogot adna? Correktivumok nélkül ma választójogot elképzelni nem lehet. Kellékül mindenesetre megkivántatik az, hogy a szavazó az államról, a közről, a közérdekről valami minimális fogalommal bírjon, sőt a nép nevelése érdekében az alsóbb osztály egy részére még politikai képesség hiján is kiterjesztendő, hogy a népben a közügyek iránti érdeklődés fel­ébredjen és a közügyek vezetésével meg­ismerkedjék. Az ily értelemben vett általános sza­vazat azután kiterjesztendő úgy a nőkre, mint a férfiakra. A magyar szupremáciát félteni, amit a nemzet ezer év alatt megtartott, — nevet­séges. A magyar nemzet ezt nem mester­kedéseknek, hanem benső, államalkotó ere­jének köszönheti. Az a vád sem állhat meg, hogy azt a jogot, amit Bánffy a nemzeti­ségeknek egyik kezével adni akar, a másik­kal elveszi a kerületek beosztása révén. A kerületek észszerű beosztása csak a magyar­ság sérelmét szünteti meg, mert rengeteg azoknak a kerületeknek a száma, ahol 120—140 oláh, szász szavazó kap egy képviselőt, mig színtiszta magyar kerületek­ben csak 4—10.000 magyar szavazót érdemesítenek erre. A Választójog Országos Szövetsége egyszersmind követésre méltó példa az egy­séges pártalakulásra is. Örömmel kell üdvö­zölnünk azt a tényt, hogy tagjai közt a legkülönbözőbb párti politikusok csoporto­sulnak eszmék alapján. Ugylátszik nálunk is el fog érkezni a közel jövőben az az idő, amikor a képviselők nem a pártfegyelem által lenyűgözve csoportosulnak, hanem ad hoc, meggyőződésük szerint, eszméiket követve. Ötszázhatvanmillió. 560 millió, még ha korona is, szédítő összeg, az ezeregyéj mese­világának nem egy csodáját lehetne rajta meg­vásárolni — ennyi kellene a magyar kormánynak az államszükségletek sürgős fedezésére. Állítólag a sokat szidott koalíció pénzügyi rombolásainak eltakarítására, valóságban azonban a hadügyi éhség lecsillapítására és a „felszabadító kormány“ titkos pénzügyi céljainak elősegítésére. Nyílj meg tehát bűvös s/.ázámi kincstár s feneketlen mély­ségeidből ontsd Khuen Héderváry markába a gu­ruló aranyakat. Frankokban, lírákban, koronákban, rubelekben és márkákban — mindegy csak meg­legyen a pénz. A francia államnak pedig van. Odafolynak a drága orosz kölcsön kamatai és átolvadnak frankokká, frankok kellenek tehát Lu­kácsnak ! Csak adnák azok az ördöngős franku­­sok ! De itt a bibi, nem adják! Állhat a feje te­tejére a derék munkapárti társaság, a gallok nem állanak kötélnek. És hiába szavalnak a kormány által jól szubvencionált sajtóorgánumok a nem­zeti önérzet sérelméről — törődtek is vele — és fújhatják a mérget tonnaszámra, meg lehet érteni a derék franciákat és a visszautasítás legfeljebb is a nemzeti munkapárt jól bedresszírozott ko­médiásait lepi meg. Mert ez a leszavazott kölcsön nem a magyarság felé irányzott pofon akart lenni, óh nem, nincs egy csöpp okunk sem a felhábo­rodásra. Ez a francia manőver egy jól kiszámí­tott rúgás volt az osztrákok és a velük egy követ fújó németek számára. Hogy majd a világura­lomról álmokat álmodó puszipajtások katonai készültségüket tökéletesre fokozzák! A drága frankokon hajószörnyetegeket, luftballonokat és gépmadarakat szerezzenek be maguknak kvan­tum szátisz ! Dehogy estek a jó franciák fejük lágyára! Bezzeg, mig a nemzeti kormány volt uralmon és mig a függetlenségi párt igyekezett az ország önállósitási törekvéseit munkálni, ba­rátkozott velünk a francia tőke. És kész örömmel nyújtotta felénk segítő kezét a szabadságban szü­letett köztársaság. A franci pénzügyminiszter Buda­pesten járt és bámulattal nyilatkozott a magyar föld kimeríthetetlen kincseiről és kereste az üzleti összeköttetést, olcso százalékon kínálva a keresett francia milliókat. Most fügét mutat a rabszolga­ságban lapuló országnak, menjenek másfelé ke­reskedni. Vájjon megértik-e a dicső munkapárti hazafiak ezt az intést ? Szépen megértik! Ezt ugyan várhatják tőlük : Összedugják a fejüket és Ne tétovázzék, — ■— ha táj a teje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. « , Kapható min-Orvosok által ajánlva. ÄF3 l.tU, den gyógyszer­­tárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. — 3 dobozzal ingyen postai szállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom