Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)
1910-09-18 / 40. szám
2. oldal. LOSONCI UJSAO 1910. szeptember 18. A losonci Kossuth-szobor története. Már csak egy pár óra választ el attól a felemelő pillanattól, amidőn a Holló Barnabás művészi vésője alót kikerült Kossuth-szobor teljes fenségében látható lesz. Örömmel tölti el minden losonci polgár szivét, hogy históriai emlékekben annyira gazdag városnak főterén, újkori történelmünk legragyogóbb alakjának, a nemzet atyjának, ércszobrot emelhettünk. Ezt az örömet azonban igen sokáig hordtuk magunkban hő óhajtás alakjában. Sok idő kellett ahhoz, mig az ajkainkon lévő kívánság beteljesülhetett, mig végre az ige testté lön. Az eszme, hogy Losoncon szobor emeltessék Kossuth Lajosnak, már nagyon régi keletű. Pozizitivebb formában azonban csak 1900-ik évben öltött olyan mérveket a szobor emelésre irányuló mozgalom, amikor egy pár hazafias érzelemü testület gyűjtést indított meg. A mozgalomnak első zászlóvivői voltak: sülete, A losonci önálló iparosok műkedvelő egyea Magyarasztaltársaság, a Kossuth Lajos asztalársaság és Szalkay Lajos színigazgató. Szinielőadások jövedelmének felajánlásából, majd magánosok adakozásából rövidesen 4000 korona gyűlt össze a Kossuth-szobor költségeire. A gyűjtések és a közadakozások eredményétől mégsem lehetett remélni, hogy a szobor emelése a közeljövőben bekövetkezhetik. Városunk hazafias közönsége azonban talált arra is megoldást, hogy szabadságszeretetünknek, honszerelmünknek oltárát, ezen eszmék legkifejezőbb férfiénak képmásában, Kossuth Lajos dicső alakjának szobrában — városunk történelmi nevezetességű főterén — mielőbb felállítsa. Képviselő testületünk, ugyanis 1907. évi őszi közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel határozattá emelte, hogy a Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szobrot emel, a szobor költségeire szükséges összeget költségvetésébe beleilleszti. Ugyanezen közgyűlésen megalakult a szoborbizottság is Wagner Sándor kir. tan. polgármesrer elnöklete alatt. Ezen időtől kezdve a szoborbizottság állandóan s buzgón működött a szobor felállítása érdekében. Ekkor tért haza külföldi tanulmányutjáról a losonci születésű Csordás József szobrászművész s oly tetszetős pályaművet mutatott be, hogy a bizottság őt bízta meg a szobormű kivitelével. A fiatal szobrászművész, aki teljes ambícióval vette kezébe a vésőt, hogy végrehajtsa a reábizott művészi feladatot, nem fejezhette be munkáját, mert hosszas betegsége, majd bekövetkezett halála megakadályozta abban. Csordás József halálával nehéz helyzetbe jutott a szoborbizottság. Mielőtt azonban a szobor elkészítése iránt intézkedtek volna, szerencsés fordulatként, megjelent Holló Barnabás levele, aki arról értesítette a bizottságot, hogy elhunyt müvésztársa iránti kegyeletből s özvegyének kérésére, hajlandó lesz a szobormüvet elkészíteni. A bizottság örömmel vette ez uj fordulatot, mert Holló Barnabás előkelő művészi neve máris kiváló művészi alkotást biztositott számunkra. A művészi felfogás, a művészi meglátás, természetesen más és más egyénenként. Holló Barnabás a Csordás terve alapján többféle alternativ megoldást mintázott s arra a meggyőződésre jutott, hogy saját művészi impresszióit is érvényesítendő, abból összhangzó, monumentális munkát, mely a mi kegyelemünket és ízlésünket méltóképen képviselje : alkotni nem lehel, mert ahhoz elegendő eszmei alapot nem nyújt. A Holló szoborművé egy nyugodt, szemlélődő, elgondolkozó Kossuth-alakot ábrázol. És ez helyesebb is, mert többet fejez ki a nagy hazafi lelkitulajdonságaiból, mint a már szinte sablonná vált nyugtalan mozgásban készült ábrázolatok. Ezen szerencsésebb s ízlésesebb művészi megoldás szerint alkotta meg Holló Barnabás a losonci Kossuth-szobrot. És a szobor már készen áll, még lepellel eltakarva, az ünnepies díszbe öltözött Kubinyi-tér közepén. Pár óra múlva lehull a lepel s a nepek szabadságának megteremtője, a nemzet szent atyjának dicső, felséges alakja láthatóvá válik szemeink előtt. Kossuth Lajos ipar véd egylete Losoncon. Irta Sztudinka Ferenc, a Magyar Ipartörténet szerkesztője. A múlt század negyvenes éveinek iparmozgalmai közt a legnevezetesebb volt a védegylet létesítése. A szabadságharcnak kiinduló pontja, sőt lehet mondani némileg alapja az a békés munka volt, melyet a nemzet legjobbjai, a függőség lerázásául az ipar fejlődése és felszabadítása érdekében indítottak meg. A védegylet alapítása körül, Kossuthon kívül, még nem kisebb emberek buzgólkodtak mint: Batthyány Lajos, Deák Ferenc stb. Hamarosan köztudattá vált Kossuth jelszavának azon mondása, hogy : . amit nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegentől venni hazánk elleni bűn!“ — és ezzel megnyíltak a honi ipart védő erők ápolásához vezető utak sorompoi. A védegylet népszerűsége rohamosan terjedt az országban. A mozgalom hullármsapásai eljutottak Losoncra is és 1845-ben megalakult itt szintén a fiók-védegylet, mely magában egyesítette az akkori társadalom minden rétegét. Az alakult hazai 144 fiók-védegylet közt sorban Losonc a hatodik volt A legelső volt a pesti, ennek példáját követte Kaposvár, majd Balassagyarmat, Lugos, Nagykanizsa és igy következett Losonc, stb. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a védegyleti fiókok lelkesültsége szalmalangként lobbant el Az eszme, mely első pillanatra hihetetlen népszerűséggel fogadtatott, állandóan gyakorló hevítő erejét a nemzeti lelkesedésre az egész országban. A nők Losoncon is, mint Pesten, karton ruhara voltak utalva, mert ez volt az egyedüli „honi“ termék és örömest nyujták kezüket az egyszerű honi után s büszkélkedve tüntettek a honi mellett Mikor a férfivilág irányadó tagjai a magyar hölgyek szép példáját látták a honi karton felkarolásában, ostromolva üritték ki a gácsi posztógyár losonci raktárának készletét. A gácsi posztógyár nem győzte a zsinórosok vagy paszományosoknak a kívánt mennyiségű harrasztfonalat készíteni. Losonc környékén, nem kevesebb mint 32 felvidéki községben fonták a gyár részére a zsinórnak való fonalát. Kossuth iparvédegyletének idejében (1845— 1847 ) Losoncon a kézművesek száma 344 önálló mester, 267 segéd és 275 inasra rúgott, összesen 876 lélek, akik az ipar minden ágában igyekeztek az élet szükségeit kielégíteni. Losoncnak kies térségen fekvő, terjedelmes vidéke van, mely már az iparvédegyleti időben is is hazai iparunk eme ősére az egész magyar birodalom egyik fölöttébb fontos befolyású vidéke volt s már a műit század negyvenes évemen, mikor a losonci bőrgyár alakult, gyárvárosnak predesztinálták Losoncot Az igy megindult szép fejlődést azonban megakasztotta a szabadságharc, melynek gyászos emlékű sötét pontja Losonc pusztulása. Losonc azonban a nemzet és vármegye által támogatott önsegélylyel Phönix madárként feltámadt, hogy ismét újabban és még jobban fellendüljön és soha nem remélt módon virágozzék. A tnai napon pedig mikor Kossuth Lajost ünnepeljük, elmélkedjünk kissé a múltán, azon a rövid időn, ahogy Losonc kifejlődött s ismerjük el : hogy az érdemek oroszlánrésze a losonci iparosokat, polgárokat illeti, akiknek lényében össze van forrva a munka és hazaszeretet. Az ő hazaszeretetük az, amely egyrészt erőt adott múlt és jelenben az áldozatok elviselésére, másrészt erőt ád ara a nagy harcra, amelyet a magyar iparnak, hogy teljesen érvényesüljön, az idegen iparral még küzdenie kell Kossuth diszpolgársága. Hogy jobban megvilágítsuk azt a szoros kapcsolatot, amely Losonc városát a nagy Kossuth Lajoshoz fűzte ; ideiktatjuk Kossut.í Lajosnak egy 1868-ból kelt levelét, amelyben megköszöni e város közönségének díszpolgárrá való választását. Szabadalmas Losoncz Város Közönségéhez intézett köszöneté Kossuth Lajos losonczi polgárnak (díszpolgárrá lett megválasztatásáért.) Tisztelt Városi Közönség! A polgárok iiazafisága az országok szabadságának talpköve. De ha jó szerencsében hazafinak lenni csak könnyű kötelesség, a bal szerencse csapásai közt s a kilátások kétségei mellett hazafiságban meg nem rendülni, magasztos polgár erény. Losoncz városa híven, áldozatkészen teljesítette kötelességét a Hon megtámadott jogainak védelme körűi. És elkövetkeztek a jogtalan bosszú szenvedélynek átkos napjai, midőn az elbizakodott erőszak a honszeretetet mint megbocsáthatlan bűnt' üldöző. Losoncz Városát Magyarország Bresciá-jává szemelte ki magának az idegen segéllyel diadalmaskodott ellenség, mely saját erejével a magyart nem bírta igába verni. És neki dühödve a szenvedett kudarcz emlékezete felett, súlyosan éreztette bosszúját a védtelen várossal, melynek nevéhez a Magyar Szabadságharcz egyik fényes diadala van csatolva. Dühöngött felette, mint féktelenebbül nem dühöngött semmi más község felett a Hazában. De Losoncz Városának hazafisága sem a szenvedések alatt, sem a szenvedés emléke alatt nem ingott meg soha csak egy perczig is. Az ily hazafiság nem puszta kötelesség többé, hanem magasztos polgár erény, melyet mély tisztelet illet az egykoruaktól, hálás emlékezet az utókortól, diksőség mindenha. Egy ily város által méltónak tartatni a polgárai közé soroztatásra oly megtiszteltetés, mely nemes önérzetre jogosít. Olyannak nyújtva, ki száműzve van, meit hü maradt az ügyhöz, melyért Losoncz Városa annyit szenvedett, a megtiszteltetés mély értelmet nyer. Jutalom a múltért — vigasztalás a jelenre ösztön a jövendőre. Hálát mondok Losoncz Város polgárainak, hogy testvéries jó akaratuknak e hármas értelmű jelére érdem2snek ítéltek. A díszpolgári oklevelet, mellyel számkivetésemben megtisztelni méltóztattak, őszinte meleg köszönettel fogadom. Isten legjobb áldása legyen Losoncz Városa közönségével. Igaz nagyrabecsüléssel s hazafiúi rokonérzettel maradok a tisztelt Városi Közönségnek Kelt Turinban, márcz 29. 1868. hűségköteles kész szolgája Kossuth Lajos s. k. KOSSUTH EGYIK Losonczi polgár. KIADATLAN LEVELE. Most. amidőn Kossuth Lajos ünnepét üljük, s amikor közelebb férkőzünk a nagy hazafi lángszelleméhez alkalmasnak találtuk az időt, hogy Kossuth Lajosnak egy eddig még kiadatlan levelével olvasóinkat megismertessük. A levél, melyhez Belágh Lajos urnák, a Magyarasztaltársaság elnökének szívességéből jutottunk, a következőképpen hangzik : Pozsony, Dec: 17-kén 1847 T: ez: Magyar Kereskedelmi Társaság Pesten. Gróf Vay Ábrahám Ő excellentiájának, Január 10 kéig szüksége van 8000 pftra; a nem rég megvett Sitézi uradalom utolsó rata fizetése pótlékául. Tudakozta tőllem, nem történhetnék e, hogy a Magyar Keresk. társaság neki e részben szívességet tegyen ? mire én azt felelém, hogy nézetem szerint a M. K. társaság szerencséjének fogja tartani, illy nagy birtoku úrral üzleti öszeköttetésbe jöhetni; s miután Ő Excellentiájának nagy kiterjedésű uradalmaiban kétségtelenül sok gyapjúja, gabnája s mit én tudom mi mindene terem, azt gondolom, hogy ha terményeit, például gyapjút vagy 300 mázsát a társaságnak bizományba adna s magát erre a szokott feltételek mellett lekötni hajlandó, a társaság neki 8000 pftot örömest fog előlegezni, mit annál biztosabban tehetend a társaság, minthogy Ő Excellentiájának fekvő birtoka legalább is meg ér két millió pftot s a magyar ég alatt egy fillér adósság sincs ellene betáblázva. Ő Excellentiája erre késznek nyilatkozott, s a társasággal terjedelmes üzleti öszeköttetésbe kész lépni, de úgy. hogy vele . (ha itt Pozsonyban van) a dolog akként intéztessék el, miszerint a 8000 pftot Január első hetében kézihez vehesse. Szabadságot veszek tehát magamnak Kegyeteket ezennel tisztelettel megkérni, hogy ha csak lehet ez üzletet megtenni szíveskedjenek, — nem sok illy birtokos van a hazában, a
