Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-07-07 / 29. szám

2. oldal LOSONCI ÚJSÁG 1910. julius 7.

tele után fog megszületni szép, erős és égés .séges generáció lesz.

A mindennapi élet rohanó áradata minduntalan érdekesnél-érdekesebb problémákkal lepi meg a figyelő közönséget. Egy ügyvéd ki szelemből vette el feleségét, lélövi annak kedvesét, lelövi nem pillalatnyi felhevülés első percében, mikor a vérbeborult elvakult szem nem lát egyebet benne a szerencsés vetéiytársnál, ki megrabolta legdrágább kincsében, hanem lelövi másnep, hogy tudatára jön gyalázatának. A régi francia mottó: Tue la! Öld meg őt, illetőleg az asszonyt, ime uj formát öltött. Most már nem az asszonyt, hanem a kedvest ölik meg. Az eset maga mindenesetre megfelel annak a célnak, hogy gondolkozóba essék felette az ember. Hogy kitudja hámozni a kulturember legrejtettebb bensejéből a vadembert, aki öl, gyilkol, ha megtudja, hogy nőstényét valaki más is szeretni merészelte. A legérdekesebb a dologban, hogy az, a vidék, hol e modern tragédia lejátszódott felekezeti kérdést csinált belőle s úgy áll az egyik, vagy másik fél pártjára, mint az levetett, avagy feltett kalappal tiszteli az egy Istent templomában. Ez is uj motívum. A vér és az azzal kormányzott akaraterő nincs alávetve seminemü vallási törvénynek, egyedül a természet, a minden emberben benszunyadó őstermészet vezeti itt a kormányt s az vezérli cselekedeteiben, a minden kulturális máztól megfosztott meztelen, nyers emberi akaraterőt. A bíróság majd kihámozza a lelkimotivumok erősségét s a törvény gyöngeségét melylyel az ilyen esetekkel szemben vértezetlenül áll s akkor majd bővebben foglalkoznak ezzel az esettel, mely krininalogiai szempotbol elsőrendű érdekességgel bir.

VÁROSI ÜGYEK.

(—) Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület tegnap délelőtt az alábbi tárgysorozat mellett közgyűlést tartott: A tanács javaslata a tisztviselők osztályba sorozása s a kiutalt államsegélyből való részeltetése iránt. A tanács javaslata a Feiner-féle háznak városrendezés és utcanyitás céljából leendő megszerzése tárgyában. A tanács javaslata Altenstein Frigyes által létesítendő vasöntöde és kazán kovácsmühelylyel kapcsolatos gépgyár céljaira nyújtandó kedvezmények tárgyában. A Pazmán Gyula és társai által alapított ezüst, fém és ötvösmüáru gyárnak adott

adott neki Guth Margitka, sőt Danes Róza személyes jelenlétében két pofont. Nagyot, hatalmasat, kettőt. És megjegyezte:

— Te bitang . . . Ilyen szerencsétlenség, bocsánatot kérek Guth ur . . . és kedves neje, kezét csókolom . . . Ilyen szerencsétlenség . . .

Azt hiszem, Lőwy Izidorban most végre valahára derengett a bűnnek valamelyes halvány megsejtése.

— Hadd vallja be, hogy mennyit rabolt

Hallod te bitang, mit mond a nagysága,

kezét csókolom . . . Mennyit loptál ? És hova tetted ? Én kérem nem tudom, hogy hova tehette? . . . Ha nekem haza hozta volna, én kitekertem volna a nyakát. . . Itt kosztolnak, itt befogadnak és nircs bajom veled és te lopsz? Mire kellett neked, te rabló ?

IV.

eljött.

Löwy Samu, az Izidor apja másnap is

— Összevertem, kérem, csúnyán ... Es nagyon szépén köszönöm, hogy nem tetszett nagy dolgot csinálni az esetből . . . Alázatosan köszönöm, hogy nem tetszett feljelenteni ... És a pénzt elhoztam, harminc forintot . . .

— Ez kevés, Lőwy. Én csak maga iránt való tekintetből elégedtem meg ötven forinttal, mit gondol, annyi éven át mennyit rabolhatott, a mig rajtakaptuk ? A maga fia ezt sem érdemelte tőlem. Hát mondjuk, akármilyen keveset is számítok, vagy száz forint árát elcipelhetett úgy apródonként ... De én megelégszem ötven forinttal is. Maga iránt való tekintetből . . . Nem vall a fiú semmit ? . . .

Nem, kérem szépen, nagyon megáltalkodott.

— Látja, nőkre költötte a többit is. Tudja, ez nagyon veszedelmes És az ő korában

— Nagyon megverem, kérem szépen . . .

— De harminc, az kevés. Holnapig nem csinálok semmi bajt, hanem . . .

— Elhozom, kérem szépen azt is Összetöröm a csontjait . . .

Guth Szilárd bólintott:

Jól teszi, Lőwy. Meg kell tanítani. Holnapig várok. Beláthatja, hogy nagyon méltányos vagyok és hogy harminc, az nagyon kevés . . .

telekre nézve névszerinti szavazás az 1886. XXII. t. ez. 110. §-a alapján. A tanács javaslata a polgári leányiskolái tanítónők lakbéreinek felemelése és Doucha Szidónia fizetésének kiegészítése iránt. A tanács javaslata a Kissebesi gránitkőbányák r. t. keresetének és járda szegélykő számlájának utalványozása tárgyában.

A közgyűlés igen élénk lefolyású volt. Hoszszasabb vitát váltott ki a tisztviselők fizetési osztályba való sorozásának- a kérdése.

Dr. Sacher Aladár, a bizottságok és a tanács javaslatával szemben a kistisztviselők érdekében előterjesztést nyújt be, melynek minden egyes tételét a törvénnyel s rendeletekkel bizonyítja.

Török Zoltán kijelenti, hogy ő szeretné a legjobban, hogy a város tisztviselői minél magasabb dotációban részesüljenek. A bizottságokban elmentek a fizetésjaviiást illetőleg a lehetőség leg szélső határáig A tanács javaslata teljesen a méltányosság és az igazság alapján nyugszik s azért kéri annak elfogadását

Draskóczy Zsigmond az árvaszéki- ül no hí állás munkaköréről nyújt felvilágosítást. Ez nem sine cura állás, mert jelentékeny elfoglaltságot és szakértelmet kíván meg. Egy-egy árvaszéki ülnök évenként mintegy 700 ügydarabof intéz el. Részben csatlakozik a Sacher indítványához.

Azután résztvettek még a vitában Basch Miksa, Sörös Béla és dr. Oppenheiner Ferenc, akiknek felszólalása után a közgyűlés nagy többsége a tanács javaslatát fogadta el.

A következő tárgy Török Zoltánnak egy nagy fontosságú javaslata volt. A Sükey-utcából a Rákóczi útra vezető uj utcának a megnyitása, illetve a Rakottyay György által létesítendő konzoriumnak egy szálloda, gőzfürdő s színház építési ügye. A közgyűlés ezen nagyjelentőségű javaslatot, mely hivatva van Losoncz város képét egy elsőreneü kulturvárossá alakítani át, a Rakottyay György által adott nyilatkozat stiláris módosításának kimondása mellett, a jövő hó

19-én megtartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki.

Ugyancsak ezen közgyűlés napirendjére halasz tatott az Altenstein Frigyes, továbbá a Pázmán és társai által létesítendő gyógytelepek részére megadandó kedvezmények felett való határozat is.

Végül elnöklő polgármester bejelenti, hogy a Henrik porosz herceg turautja alkalmával teljesített útjavítások költségeinek megtérítése címén a város 3000 kor államsegélyben részesült. Ugyancsak bejelenti a polgármester a Kossuthszobor-bizottságnak javaslatát a leleplezési ünnepre vonatkozólag. Még egy igen fontos kérdés említett meg: Los-apátfa’va községnek Losoncz r. t. városhoz való csatolása. Ez ügyben a kezdeményező lépések megtételére a polgármester felhatalmaztatott.

Ezzel a közgyűlés véget ért.

(—) Fizetésrendezés. A képviselőtestületi közgyűlés f. hó 6-án elfogadta a tanácsnak a városi tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó javaslatát és így, bár a képviselőtestületnek a kistisztviselőkkel együttérző kisebbik része mindent elkövetett, hogy a tanács javaslata jogosabb és méltányosabb irányban változást szenvedjen, a kistisztviselők érdeke figyelembe nem vétetett. A képviselőtestület ezen határozata ellen felebbvitel van bejelentve.

(—) Múlt havi vámbevételek. A városi vámfelügyelő jelentése szerint a múlt hóban helypénzből 1788 k. 76 fii!., kövezeti vámból 3989 k. 79 fill., összesen tehát 5778 kor. 55 fill, folyt be.

Jótékonycélu mulatság.

A Losonci Magyar Asztaltársaság immár 14-ik éve gyakorolja a jótékonyság és az emberszeretet nemes cselekedeteit. Évenként 25—30 szegény elárvult és elhagyatott gyermeket felruház és segélyez általában oly emberbaráti tevékenységet fejt ki, hogy méltán fordulhat a losonci társadalomhoz humánus akciójának támogatásáért. E hó 10-én a losonci türdőben egy tárgysorsjátékkal egybekötött nyári mulatságot rendez az asztaltársaság. A mulatságra pinkátok és meghívók bocsáttattak ki s igen nagy az érdeklődés a közönség körében a Magyar Asztaltársaságnak a múlt években is mindig sikerrel végződő mulatsága iránt. A mulatságon tetszés szerinti belépő dijak lesznek s a tánc délután 5 órakor veszi kezdetit. Indulás délelőtt I 1 órakor az egyesület helyiségéből s déli 1 órakor közebéd a fürdőben. Vonat indul a Buza-téri megállótól délután 3 és fél órakor. A felruházásra szorult gyermekek nevében az asztaltársaság humánus gondolkozásu, agilis elnöke, Beiágh Lajos az alábbi kérelemmel fordul Losonc város neinesszivü közönségéhez :

A szivek sajgó sebeinek bekötözésére, a fájdalom könnyeinek letörlésére, az élet terheinek

könnyítésére alakult a Losonci Magyarasztaltársaság. Az emberszeretet, a könyörület szent nevében intézzük szózatunkat mindazokhoz, kiknek a sors módot nyújtott a legszebb, a legnemesebb, a legfenségesebb erénynek: a jótékonyságnak gyakorlására. Szólunk mindenkihez, kiben csak egy szikrája él az embertársai iránti könyörületnek. Jöjjetek, nyújtsatok segédkezet a könnyek letörlésében, a szomorúság földerítésében, a nyomor enyhítésében 1 Adjátok filléreiteket a könyörület istene előtt felállított oltárra, hogy annal méltóbb, fenségesebb legyen a mi áldozatunk.

Hogy elviselhetőbbé, bárki által megközelíthetővé tegyük a jótékonyság oltárán való áldozást, mulatságot, ennek keretén belül pedig tárgysorsjátékot óhajtunk rendezni. De csekély a számunk, elégtelen az erőnk, ha e város kicsije-nagyja nem áll mellénk emberbaráti munkánk teljesítésében. Kérjük újból mindazokat, kiknek az égi kegyelem fölös földi javakat juttatott, járuljanak filléreikkel nemes célunkhoz. Kérünk mindenkit, ki fogékony az élet sötét oldalai iránt, ne sajnálja a fáradságot, ha ezzel magának lelki megnyugvást, emellett istennek és embertársainak tetsző dolgot művelhet. Sorsjegyeink árusításával, nyereménytárgyak gyütésével, a sorsjáték és mulatság sikere körüli közreműködésével ép úgy hálánkra érdemesíti ki-ki önmagát, mint a legcsekélyebb adománnyal, legyen az akár pénzbeli, akár tárgyi. A munkában résztvenni óhajtók s az adakozásra készek szíveskedjenek értesítéseiket, esetleg adományaikat alulírotthoz juttatni.

Beiágh Lajos

a Losonci Magyarasztaltársaság elnöke.

Zászlóavatás.

Hogy Losonc a gyárvárosok sorába emelkedett, azt nem annak köszönheti, hogy természetes fekvése, vagy egyéb külső kedvező körülmények vitték volna előre ipari fejlődését. Annak a csodálatos fejlődésnek, amely városunkban az ipar terén mutatkozik, oka az, hogy termettek nálunk oly kiváló férfiak, akik vállalkozó szellemükkel, vasszorgalmukkal és kitartásukkal virágzó vállalatokat tudtak létesíteni.

Ezelőtt 27 éve alapittatott a Sternlicht S. és társai zománcozógyár. Tehát több mint egy negyedszázad óta áll fenn rendületlenül ez a virágzó gyár s ma már a világpiac jelentékeny tényezője lett s gyártmányai nemcsak az európai kontinensen, hanem a tengerentúl is hirdetik a magyar ipar hajnalhasadását.

Az eltelt negyedszázadnyi idő, a munkások és munkáltatók állandóan békés és a zavartalanság áldását dicsérő működésben folyt le. És ez oly szoros kapcsot létesített a tulajdonosok és alkalmazottai között, amelyet csak az tud kellőképen méltányolni, aki a magyarországi munkáspolitika tulcsapongásait behatóan ismeri. Eldicsekedhetünk azzal, hogy a losonci munkaadók mindig teljesítették munkásaiknak jogos követelményeit és méltányos gondolkozásuk sohasem adott alkalmat a munkások panaszára. Viszont az elismerés hangján kell megemlékeznünk a losonci munkásságról is, amely manapság már sokkal intelligensebb és önállóbb, semhogy a lelketlen és hivatásos munkásagilátorok csábszavainak hitelt adna.

Az ipari fejlődés és a társadalmi jólét alapját képező egyetértésnek példásan szép ünnepe folyt le vasárnap délelőtt. A Sternlicht S. és társai zománcozdgyár munkásai az egyetértés, az. együttérzés szimbólumaként, mint a békés fejlődés barátjai zászló alá sorakoztak s ezen zászlót vasárnap ünnepélyesen, az egész város, a vármegye és a kormány képviselőinek jelenlétében felavatták.

A felavatási ünnep igazán lélekemelő látványt nyújtott. A Kubinyi-téren felállított esztrádon a felavatásra szánt zászló körül csoportosult a város szine-java s a vármegye és a kormány megbízottai, mint vendégek. De ott voltak a meghívók, a gyár derék munkásai is mindannyian.

Az ünnepséget Gegő Domonkos beszéde vezette be, aki meghatott szavakban mondott köszönetét a vendégeknek szives megjelenésükért s kérte a zászlóanyát Schein Fülöpnét, hogy nyissa meg a zászlóavatási ünnepet.. A zászlóanya erre koszorút kötött a zászló dárdahégyére, majd kalapácsütésekkel látta el a zászlón elhelyezett aranyszegeket. Azután sorra következtek a hatóságok, a gyárak, a különböző intéz nények stb. képvisalői, akik mindannyian jelmondatok kíséretében látták el a gyöngéd kalapácsülésekkel a díszes zászlószegeket

A kereskedelmi minisztérium képviseletében Dér Sándor iparfelügyelő, a főispán képviseletében dr. Huszár Aladár tb. szolgabiró, az alispán nevében Básthy Béla főszolgabíró, a katonaság képviseletében Sztojonovics Gábor őrnagy jelentek meg.