Losonci Ujság, 1910 (5. évfolyam, 1-55. szám)

1910-07-07 / 29. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK |H £g|lj£j^ jg&S&É* E2 Ml R B Wt gg IBbR| MM mBßSäjji SZERKESZTOSEG : HELYBEN: he/ vSt K|jÍ|jJg BMI W |S| Eg Bfl WB gt H g9j Wm HT 9H HU B Losonc, Kossuth L-u. 69 Egész évre 8 kor. fii OH i i H 1 H B lü SÜ H Hi H HB H Kg Hl jf SSP $f§ hov-án lap szellemi Félévre 4 kor. — fii. EM HM EH £M H| BB Mjra| gg BB jrag| a|||j |||| gfflgjj részét illető ^minden Egész évre 10 kor. H 8B 98 M Tnffll Bweamä SkX KIADÓHIVATAL.. Felévre ^ | kor. ^ fii. H ■ ■ ■ ■ HM« ■ ■ | | ^ éj H^vk^étőTizétésV H ■ H ■ H ^HHh£ jjjjB |Bp IBS B8S SS fBfll golf 1|&| nemű pénzküldemé-Községek, egyesületek, ^M HB HB BBH Maja MSI áSh W HH jfeH «HB SB <ggh lipi ögp? í®*3 jjfwS |f|!® nyék és a lap szétkül továbbá nógrádmegyei |HH HM MH MR HR HR BBa U mBM Rni HH 99H MB frag mg JgB* §j&Jö jffiaj gjj& Wfm Hch désére vonatkozó fel­tanitók és körjegyzők Kgjn EH HH HH H| HH MH 2&I1 fESB HM MS ®PS jtflffij Mi OH §1§@ gSm i§f$ SSB^P®® i$t S© szólalások intézendők. egyesülete tagjai részére ^M ^M HM ^M HH IHj HH HEH HHG pH SÉ MR HH HB Rtc M SaK fjmm ___ évi előfizetési díj 5 kor. IBM r|Hl KM ^M ^H HH HgH| HH HH HH HH HH ÜSI HflE S§3 te»*.) BS SS/ zSSü HB sSS ___ HR| H JH MH HM ^H H| Bft&S Hi RH JMg SaH Sk» J2& pg& Rm wL JH te® $0» j«2fe «Mj. Hirdetések jutányos áron ^RM| HRr HH HHh^H HM wES WWjP)ga!^P -W\ ’’^V" vétetnek fel a kiadóhiva-Egyes szám ára 20 fii. ^HH MH^ I^H HH HM talban. A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. V. évfolyam. 29. szám. Megjelenik minden csütörtökön. LOSOHC, 1910 julíllS 7. A termés. Losonc, 1910 julius hó. A politikánál most sokkal érdekesebb dolog tartja magát felszínen : az aratás és annak eredménye. Az idei örvendetes kilá­tások majdnem minden vonalon megvaló­sultak és most már beszámolhatunk az ara­tás eredményéről. Az ország nagyrészében aratnak, sőt e hét végén már tekintélyes mennyiségű gabona lesz betakarítva, készen arra, hogy értékesitessék. Isten áldása szállott ez évben Magyarországra, a búza hozamát a leg­utolsó hivatalos becslés 54-63 millió méter­mázsára taksálja, ez 2379 millió méter­mázsával több az 1909-ik évi tényleges eredménynél, rozsból is 446 millió méter­mázsával kapunk többet, mint tavaly. Min­den más mezőgazdasági terménydus hoza­mot igér, nevezetesen a tengeri, a burgonya, a hüvelyesek, kerti vetemények, kender és len, dohány, cukorrépa, takarmánynemüek stb. A szőlővel még nem vagyunk tisztá­ban, több nevezetes vidéken a szőlőt a jégverés tönkre tette, más helyeken azon­ban jó szüretet várnak, téli gyümölcsből is jó középtermésre számíthatunk. Magyarország tehát mezőgazdasági szempontból ez évben szegény országból gazdag országgá vált és ismét belépünk az exportáló országok sorába, holott tavaly jelentékeny importra szorultunk. A gazda­sági helyzet ekként való megváltozása ke­reskedelmi forgalomban is jelentékeny vál­tozásokat idéz elő, melyeknek miként való kialakulásával már most foglalkoznunk kell. Elsősorban a gabona és liszt üzlet fel-Ha meghalok Ha meghalok majd — szinte látom Gsöndes lesz kis legénytanyám. Nincs szeretőm, nincsen barátom, Ki könnyet hullatna rám. És mondják szerte majd a házban A férfiak s az asszonyok: Odafönn a padlásszobában A szegény versíró — halott. Cikket is írnak itt-ott: Nyomorgott és dalokat irt — S a szobaasszony majd kisöpri A sok telefirkált papirt. Ahol ösmertek, mondogatják: No, most már megnyugszik szegény, Hisz’ annyi dőre vágyat, álmot Hordott a szive rejetkén. . . . S a lány, akihez eldaloltam Annyi forró szerelmi dalt, Egy pillanatra elmélázik, Sőt, talán még föl is sóhajt. A koporsóm után se jön majd Senki busongva, könnyezőn, Ha csak nem néhány fejcsóváló ■ Hoppon maradt hitelezőm. Valaki fog sajnálni mégis Az én hűséges kis kutyám, Érzi szegény majd, hogy még rosszabb Sorja lesz neki ezután. Farkas Imre. lendülésének nézünk eléje. Igaz, hogy az európai gabona-exportáló államok valameny­­nyije többé-kevésbbé bő aratásnak örvend, de az ezek közt leglényegesebb országot, Oroszországot az aratás tekintetében mi jó egy hónappal előzzük meg és igy a nyugoti fogyasztó piacokon, de különösen Ausztriában jóval előbb értékesíthetjük ga­bonánkat. Bő aratás azonban a kereskedelmi for­galom más ágazatait, mondhatjuk, összes ágazatait fellendíti. Csupán búzából legalább 25 millió métermázsa felesleget vihetünk piacra, ennek értéke a mai legutolsó piaci ár szerint számítva több mint 550 millió korona, mihez más mezőgazdasági termé­nyek, különösen tengeri és hüvelyesek el­adása utján befolyó összegeket hozzáütve, bátran tehetjük 1000 millió koronára ezen összeget, melyet mezőgazdasági terményeink feleslegeinek értékesítése utján beveszünk. Mivel pedig az 1909-ik évig kedvezőtlen aratási eredmény miatt a fogyasztók nagy része csak a legnélkülözhetetlenebb szük­ségleteit szerezte be és minden elodázható beruházás elhalasztott, igen nagy minden cikkben a beszerzendő szükséglet. Még pár ilyen esztendő és kiheverjük ezt a sok küzdelmet és nyomort, amit a folytonos silány termések okoztak! Krónika. Megváltó született Frankfurtban Az emberiség egy uj megváltója, azok közül, a kik a keresztet és a tövis koronát emésztő tudományos mun­kásság, éjszakai virasztasok, gondok és tépelődé­­sek képében viselik. Az uj megváltót csak EhrÜchnek hívják és orvos-professzor Frankfurtban. De az emberi­ség egyik nagy kínszenvedését, a melylyel az eredendőbünben sújtja a végzet, veszi le róla. Ehrlich professzor megtalálta a vérbaj szérumát. Régi küzdelme és törekvése ez a tudo­mánynak. A vérbáj, ez a lesben álló rém, halom­számra nyilazza le az embereket. Teljesen véd­telenül, fedetlenül, paizs nélkül áll vele szemben az emberiség, mint bárányok nyája a begyesfogu farkassal szemben, A tudomány nem tudott se­gítséget. A higany, melyet gyógyszerül használtak, nem tudományos szer volt, hanem emberemléke­zet óta, mint tapasztalati szert használták, a melyről véletlenül fedezték fel, hogy gyógyít. Sokan m egyógyultak és boldogok lettek. Sokan azonban a legborzasztóbb nyavajákat nyögték a vérbaj utóhatásanként. Váratlanul ro­hanta meg a beteget az agylágyu ás, hátgerinc­bajok, ideg és agybajok, vakság és ki tudja mi minden, a mi mind a gyökeresen ki nem gyó­gyított vérbaj következményei voltak. Csecsemők születtek cseneveszen, egész életükre magukon hordva az átkot, a mely ellen hiába sirt segít­ségért millió és millió ember. Ettől az átoktól most megmentett Ehrlich p.ofesszor. A berlini orvos egyesületben felolva­sás keretében számoltak be nagynevű doktorok az Ehrlich féle szérummal tett kísérleteikről. Mind ujongva beszéltek a teljes és biztos gyógyulásról, a mit a frankfurti tudós szere hozott betegeiknek Az egyik elmondta, hogy volt egy betege, egy törvényszéki biró, a ki vérbaj következteben cl mebajban sínylődött egy tébolydában. Ehrlich széruma megyógyitotta és a biró ma ismét telje­síti hivatását . Az emberi haladás története ezzel egyik legjelentősebb diadalpontjához jutott. Az Ehrlich nevét nem fogjuk elfelejteni, amig értelmes emberek lakják a földgolyót. Az emberiség jótevőjeként köszöntheti az ősz frankfurti tudóst. Széruma egy-kettőre forga­lomba fog jönni, millió és millió kétségbeesett, életükről lemondott ember fogja áldani nevét és az a generáció, amely e szérum használatba vé-Bünbeesés. Irta Markovics Rodion. I. Az egész valójában Lőwy Izidornak tizen­­nyo'céves vágyak keringtek. Határozott, egyszerű, de félénk vágyak. A magasabb fiú és leányiskolában ezen vágyakat ájtatos lelkigyakorlatokkal, magpsröptü olvasmányokkal fojtják el. Ilyen olvasmány pél­dául az argosi Danáéról, akinek gyönyörű keblé­ről aranyeső képében hullott Zeus és igy szüle­tett Perseus . . . Ezen furfangos védekezések — emlékszem rá — hatásosak is voltak, a földi vágyak letepertek bennünket. A füszerszakmában is felette hatalmasak ezek a vágyak és gyötrőek is, de határozottak és egyszerűek. Lőwy Izidor tehát nagyon egyszerűen és világosan óhajtotta a puhaságot, az asszonyi meleget. Ez űzte őt Danes Róza felé. És Danes Róza bizonyára nem várta sem Zeust, sem az arany­esőt, hogy Izidor mégis jött, egy darab szagos szappant óhajtott. És Lőwy Izidor megígérte. II. Guth Szilárd volt a főnök ur. De a lopást Guth Margit fedezte fel. Azaz Guth Margitka, aki gyakran látott éjszakánként hadnagyi ruhákat, melyek rokonszenvesen feszültek, de sajnos mind­annyiszor csak a Lőwy Izidor segéd volt ezen ruhákban. Ilyenkor felébredt és iskolába menvén, egy-egy férfiarcot mohón ivott fel tekintetével, de hamar elpárolgott az egész és az illatos álmokban, sajnos, megint csak Lőwy volt a hadnagyi mez­ben . Guth Margitka látta Danes Rózánál a szap­pant és a cégnyomast á skatulyán tisztán. így : Guth Szilárd, fűszer és norinbergi . . . Danes Róza azonban ezt mondta óvatosan : — Nekem Izidor ur vette. Vette . . . A lopás megtörtént, az kétségtelen. Bár az Izidor szimpla lelkében ez nem volt sikkasztás, rut hálátlanság és rablás. Magát a lopást sem előzték meg nála a szokásos lelkitusák és a fel­­ébredt’.lekiismeret küzdelmes csatározásai a szenyes indulatokkal. Nem. Lőwy Izidor sokkal megátal­­kodottabb gonosztevő volt. Nem tusakodott, nem borsódzott végig a hátán gondolatban a bukás örvénye és az akasztófa réme, csak zsebredugta a szappant. És a nyomorult még fütyült, nem gondolt egy pillanatig sem az izzadság és verejték­­cseppekre, amelyeknek keserves eredményét ő most elharácsolja. Fásult volt ez a Lőwy Izidor a nemes érzeményeket illetőleg, azt látjuk. Fü­tyült a nyomorult és könnyelműen adta oda Danes Rózának a szappant, mondván : — Nesze szappan. Jöjjön be hát ez az Izidor. III. — Lopod, rabolod évek óta a keserves pár összekuporgatott krajcáromat és én úgy bíztam benned, mintha csak a fiam volnál. Hát ez a hála? ... Ez a becsület? ... És nem mond­hatod, hogy kenyérre kellett, hogy a nyomor vitt a züllés útjára. Miért nem kértél ? . . . Vagy miért nem vallottad be utólag? . . . Guth Szilárdné igy szólott: — Hadd vallja be, hogy mennyit lopott . . . Mennyit loptál, te ? . . . Elment valaki az ap­jáért? . . . Igen, az apja már bejött, egyenesen bejött és nekiment Lőwy Izidornak, szegénynek és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom